Berki Viola

Berki Viola
Emléktáblája egykori lakóhelyén
Született	1932. május 5. Kiskunhalas
Elhunyt	2001. március 26. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	festőművész tervezőgrafikus
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1975)
Festői pályafutása
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Berki Viola témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Berki Viola (Kiskunhalas, 1932. május 5. – Budapest, 2001. március 26.) magyar festő, grafikus.

Élete

Református gazdálkodó, tanyás parasztgazda családból származott. Édesapja, Berki Andor helyi vezetője, édesanyja tagja volt a nyilaskeresztes pártnak. Emiatt a családját 1945 után meghurcolták. Berki Viola 1951-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, de 1954/55-ben fenti okokból kizárták, így csak 1958-ban végzett. Mestere, tanára Fónyi Géza volt. Rövid időre vissza-visszatért szülővárosába, de főként Budapesten élt. 1944 és 1962 között a ferencvárosi Kinizsi utca 31.-ben, 1962-től 1977-ig a Ferenc körút 19. számú épületben, később pedig a belvárosi Bécsi utca 1. szám alatt lakott.

Munkássága

Az 1950-es években, kizárása idején, megfestette a Szilády Áron Gimnázium tanárainak arcképét. 1959-61-ben az Óbudai Hajógyárban készített rajzokat és festményeket. 1961 és 1963 között Korniss Dezső műtermében dolgozott. Az 1960-as években a Szovjetunió területén tett utazásai alatt megismerte az orosz kolostorok és kisvárosok művészeti ábrázolásait, és ez nagy hatást tett rá. 1969-től illusztrációkat készített könyvekhez. Az 1970-es évektől rézkarcokat, az 1980-as évektől szitanyomatokat is készített.

Művészetét a narratív jelleg és saját fantáziája mellett bibliai és történelmi események befolyásolták a leginkább. Hatottak rá a kiskunhalasi élet, közélet, életmód vonatkozásai, elemei.

Emlékezete

Állandó kiállítása van Kiskunhalason, a Halas Galériában. Egykori fővárosi lakóhelyét, a Ferenc körút 19. számú házat 2012 óta emléktábla jelöli (készítette: Dinyés László).

Sírja a kiskunhalasi református régi temetőben található.

Főbb, ismertebb művei

• Rezervátum, 1962
• Szent Kleofás, 1964
• Hellasz, 1964
• Régi magyar vadászat, 1971
• Hobbikertészek, 1977
• A varázslók völgye, 1979
• Mozaik (1971, Tárnok utcai Általános Iskola)
• Kerámiafal (1974, Sopron, óvoda)
• Kerámiafal (1983, Debrecen, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ)
• Pannó (1984, Heim Pál gyermekkórház)
• Halasi pannó, 1988
• Mátyás király állatai körében, 1989
• Ostiai csend, 1992
• Odaát, 1993

Illusztrációi

• Jane Austen életműsorozatának borítótervei (Európa Könyvkiadó, 1970-es, 1980-as évek)
• A Zsoltárok könyve, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1977
• Arany János: Hunyadi balladák, Magyar Helikon, Budapest, 1979
• Bart István (szerk.), Széphistóriák, Magyar Helikon, Budapest, 1975
• Gárdonyi Géza: Isten rabjai, Budapest, 1974
• Gózon István, Mint én, földmíves költő… szemelvények Gózon István parasztverselő elbeszélő költeményeiből, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1959
• Janó Ákos: Kiskun parasztverselők, Kiskunhalas Város Önkormányzata – Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2001
• Kányádi Sándor: Farkasűző furulya, Budapest, 1979
• Kármán József: Fanni hagyományai, Magyar Helikon, Budapest, 1974
• Kiss Benedek, Csiga, csiga, facsiga – Gyermekversek, Forrás Kiadó, Kecskemét, 1976
• Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-országban, Kézirat Kiadó, Budapest, 1999
• Sáfár Sándor, Szögkirály – Cigány mesék, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1973
• Tóth Benedek, Nincs visszaút! Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1975
• Varga Domokos: Erdei esztendő, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1979

Művei közgyűjteményekben

• Damjanich János Múzeum, Szolnok
• Ferenczy Múzeum, Szentendre
• Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
• Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján
• Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• Ráday-gyűjtemény, Kecskemét
• Sárospataki Képtár, Sárospatak
• Türr István Múzeum, Baja
• Halas Galéria, Kiskunhalas

Elismerései

• 1975: Munkácsy Mihály-díj
• 1978 és 1980: Szegedi Nyári Tárlat díja
• 1984: Érdemes művész
• 1994: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári fokozat)
• 1995: Kiskunhalas város díszpolgára
• 2000: Magyar Művészeti Akadémia Arany-díja

Jegyzetek

Források

• Berki Andorné Gyenizse Julianna Katalin: Halasi emlékeim, Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2002
• Furkó Zoltán: Berki Viola; Corvina, Bp., 1978 (A művészet kiskönyvtára)
• Furkó Zoltán (szerk.): Berki Viola képíró művészete – önéletrajz, dokumentumok, Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1997
• Végső István – Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason – kisvárosi út a holokauszthoz. L'Harmattan, Budapest, 2007
• Kovács Zita: Berki Viola; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány–Berki Viola Közalapítvány, Kiskunhalas, 2013 (Halasi albumok)