Bill Russell

Bill Russell
Russell a Boston Celtics játékosaként, 1960-ban
Russell a Boston Celtics játékosaként, 1960-ban
Teljes névWilliam Felton Russell
Nemzetiségamerikai
Született1934. február 12.
USA Monroe, Louisiana
Halála2022. július 31. (88 évesen), USA Mercer Island, Washington
Magasság208 cm (6' 10")
Tömeg98 kg (215 lb)
Aktív évek1956–1969
Csapat adatok
Posztcenter
Mezszám6
KözépiskolaMcClymonds (Oakland, Kalifornia)
FőiskolaSan Francisco (1953–1956)
Draft1. kör, 2. hely, 1956
St. Louis Hawks
Csapatai
NBABoston Celtics1956–1969
Díjak, elismerések
11× NBA-bajnok (1957, 1959–1966, 1968, 1969)
5× NBA MVP (1958, 1961–1963, 1965)
12× NBA All Star (1958–1969)
NBA All Star-gála MVP (1963)
3× All-NBA első csapat (1959, 1963, 1965)
8× All-NBA második csapat (1958, 1960–1962, 1964, 1966–1968)
NBA All-Defensive első csapat (1969)
4× NBA lepattanókirály (1958, 1959, 1964, 1965)
2× NCAA-bajnok (1955, 1956)
NCAA Tournament Most Outstanding Player (1955)
Olimpiai bajnok (1956)
A Boston Celtics és az NBA visszavonultatta a 6-os mezszámát
Elnöki Szabadság-érdemérem (2011)
Az infobox utoljára frissítve: 2026. július 2.

William Felton „Bill” Russell (Monroe, Louisiana, 1934. február 12. – Mercer Island, Washington, 2022. július 31.) amerikai kosárlabdázó és edző volt, aki teljes profi játékospályafutását a Boston Celticsben töltötte a National Basketball Associationben (NBA). Centerként játszott, és a sportág történetének egyik legnagyobb védekező játékosaként, valamint egyik legsikeresebb csapatsportolójaként tartják számon. Tizenhárom éves NBA-pályafutása során 11 bajnoki címet nyert a Celtics játékosaként, ebből kettőt játékos-edzőként.

Russell ötször lett az NBA legértékesebb játékosa, 12 alkalommal választották be az NBA All Star-gálára, négyszer volt a liga lepattanókirálya, és 1963-ban az All Star-gála MVP-je lett. Pályafutása során 963 alapszakasz-mérkőzésen 14 522 pontot, 21 620 lepattanót és 4100 gólpasszt szerzett, ami mérkőzésenként 15,1 pontnak, 22,5 lepattanónak és 4,3 gólpassznak felel meg.

Egyetemen a San Franciscó-i Egyetem csapatával 1955-ben és 1956-ban is megnyerte az NCAA-bajnokságot. Az 1956-os melbourne-i olimpián az Egyesült Államok válogatottjának csapatkapitányaként olimpiai aranyérmet szerzett. Az egyetemi bajnoki címek, az olimpiai aranyérem és az NBA-bajnoki címek révén azon kevés játékos közé tartozik, akik megszerezték a kosárlabda úgynevezett „Triple Crown”-ját.

Russell 1966-ban lett a Boston Celtics játékos-edzője, ezzel ő volt az NBA történetének első fekete vezetőedzője. 1968-ban és 1969-ben játékos-edzőként is bajnoki címre vezette a Celticset. Pályán kívül is jelentős szerepet vállalt: kiállt a polgárjogi mozgalom mellett, és később több állami, sportági és társadalmi elismerésben részesült. 2011-ben megkapta az Elnöki Szabadság-érdemérmet.

Fiatalkora

Russell 1934-ben született a louisianai Monroe-ban. Családja később a kaliforniai Oaklandbe költözött, ahol Russell a McClymonds High School tanulója lett. Gyermekkorát és fiatalkorát erősen meghatározta az Egyesült Államok déli részén és később a nyugati parton is megtapasztalt faji megkülönböztetés.

Középiskolában kezdetben nem számított kiemelkedő játékosnak. Bár magas és atletikus volt, támadójátéka nyersnek számított, ezért kevés egyetemi program érdeklődött iránta. A San Franciscó-i Egyetem azonban ösztöndíjat ajánlott neki, ami meghatározó fordulatot jelentett pályafutásában.

Egyetemi pályafutása

Russell 1953 és 1956 között játszott a San Francisco Dons férfi kosárlabdacsapatában. Edzője, Phil Woolpert olyan védekezésközpontú rendszert épített köré, amelyben Russell gyorsasága, blokkolóképessége és lepattanózása különösen érvényesült.

A San Francisco 1955-ben és 1956-ban is megnyerte az NCAA-bajnokságot. Russell mindkét bajnokcsapat kulcsjátékosa volt, és játékával új szintre emelte a védekező center szerepét az amerikai egyetemi kosárlabdában. 1955-ben az NCAA-torna legjobb játékosának választották.

A kosárlabda mellett atlétikában is versenyzett. Különösen magasugrásban volt eredményes, és az 1950-es évek közepén az Egyesült Államok egyik legjobb magasugrójaként is számon tartották.

Olimpiai bajnoki cím

Russell az Egyesült Államok férfi kosárlabda-válogatottjának tagjaként vett részt az 1956-os melbourne-i olimpián. A csapat veretlenül nyerte meg a tornát, a döntőben a Szovjetunió ellen győzött. Russell a válogatott egyik meghatározó játékosa volt, és későbbi Celtics-csapattársa, K. C. Jones is tagja volt az aranyérmes keretnek.

Profi pályafutása

Boston Celtics (1956–1969)

1956–1958: Újoncidény és első bajnoki cím

Russellt az 1956-os NBA-drafton a St. Louis Hawks választotta ki a második helyen, de röviddel ezután a Boston Celticshez került egy cserében. A Celtics Ed Macauleyt és Cliff Hagan játékjogát adta érte a Hawksnak.

Olimpiai szereplése miatt Russell csak az 1956–1957-es idény közben csatlakozott a Celticshez. Már első szezonjában alapember lett, és jelentősen átalakította a csapat védekezését. A Celtics az 1957-es NBA-döntőben hét mérkőzésen győzte le a St. Louis Hawksot, megszerezve a klub történetének első NBA-bajnoki címét.

Az 1957–1958-as szezonban Russell mérkőzésenként 22,7 lepattanót átlagolt, és először választották az NBA legértékesebb játékosának. A Celtics ismét bejutott a döntőbe, de Russell sérülése is hozzájárult ahhoz, hogy a St. Louis Hawks ezúttal legyőzte Bostont.

1958–1966: Nyolc egymást követő bajnoki cím

Az 1958–1959-es szezontól a Celtics példa nélküli sorozatot indított: 1959 és 1966 között nyolc egymást követő NBA-bajnoki címet nyert. Russell ebben az időszakban a csapat védelmének központja volt, és a gyorsindításokra épülő bostoni játék egyik legfontosabb elemeként működött.

Russell védekezése nemcsak blokkokból állt: gyakran tudatosan úgy ütötte el a labdát, hogy az csapattárshoz kerüljön, ezzel azonnal támadást indítva. A Celtics külső játékosai azért tudtak agresszíven védekezni, mert mögöttük Russell biztosította a gyűrű környékét.

A korszak egyik legismertebb párharca Russell és Wilt Chamberlain rivalizálása volt. Chamberlain sokszor jobb egyéni statisztikákat ért el, Russell viszont következetesen a csapatjátékot és a győzelmet helyezte előtérbe. A két játékos mérkőzései az NBA történetének klasszikus párharcai közé tartoznak.

Russell ebben az időszakban többször is megnyerte az MVP-díjat, és rendszeresen a liga legjobb lepattanózói között végzett. A blokkokat és labdaszerzéseket akkoriban még nem vezették hivatalos statisztikaként, ezért védekező hatása a mai statisztikai rendszerben csak részben jelenik meg.

1966–1969: Játékos-edzőként

1966-ban Red Auerbach visszavonult a vezetőedzői posztról, és Russellt nevezte ki utódjának. Russell ezzel az NBA első fekete vezetőedzője lett, miközben játékosként is folytatta pályafutását.

Első játékos-edzői szezonjában, az 1966–1967-es idényben a Celtics sorozatban elért bajnoki szériája megszakadt, amikor a Philadelphia 76ers legyőzte őket a rájátszásban. A következő két évben azonban Russell újra bajnoki címre vezette a Celticset. 1968-ban és 1969-ben is a Boston nyerte az NBA-t, utóbbi alkalommal a Los Angeles Lakers ellen, hét mérkőzéses döntőben.

Az 1968–1969-es idény után Russell játékosként és a Celtics vezetőedzőjeként is visszavonult. Tizenhárom éves NBA-pályafutását 11 bajnoki címmel zárta.

Edzői pályafutása

Russell a Celtics után a Seattle SuperSonics vezetőedzője és általános igazgatója lett. 1973 és 1977 között irányította a csapatot, és a franchise történetében először vezette rájátszásba a SuperSonicst.

Később, az 1987–1988-as szezonban rövid ideig a Sacramento Kings vezetőedzője volt. NBA-edzői alapszakasz-mérlege 341 győzelem és 290 vereség volt.

Játékstílusa

Russell elsősorban védekezéséről, lepattanózásáról, blokkolásáról és vezetői képességeiről vált ismertté. Nem a pontszerzésre építette játékát, hanem arra, hogy csapata védekezését szervezze, lezárja az ellenfél támadásait, majd gyors indításokkal támadásba fordítsa a játékot.

A Celtics rendszerében Russell jelenléte lehetővé tette, hogy a csapat külső játékosai agresszívan támadják az ellenfél labdavezetőit. Russell a gyűrű környékén sokszor nemcsak blokkolt, hanem irányította is a védekezést, ezért hatása jóval túlmutatott a hagyományos statisztikai mutatókon.

Alapszakaszban 22,5, rájátszásban pedig 24,9 lepattanót átlagolt mérkőzésenként. Pályafutása során az alapszakaszban 21 620, a rájátszásban 4104 lepattanót szerzett.

Polgárjogi szerepvállalása

Russell pályafutása alatt és után is nyíltan kiállt a faji egyenlőség és a polgárjogi mozgalom mellett. Többször beszélt a rasszizmusról, amelyet sportolóként és magánemberként is megtapasztalt. Támogatta Muhammad Alit, részt vett polgárjogi eseményeken, és közéleti megszólalásaiban következetesen kiállt az egyenlő jogok mellett.

2011-ben Barack Obama amerikai elnök Elnöki Szabadság-érdeméremmel tüntette ki. Az elismerés Russell sporteredményei mellett társadalmi szerepvállalását és polgárjogi kiállását is elismerte.

Öröksége

Russellt széles körben minden idők egyik legnagyobb kosárlabdázójaként tartják számon. 1975-ben játékosként, 2021-ben pedig edzőként is bekerült a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame-be. Tagja lett az NBA 25., 35., 50. és 75. évfordulós válogatottjának is.

2009-ben az NBA róla nevezte el a döntő legértékesebb játékosának járó díjat, amelynek hivatalos neve Bill Russell NBA Finals Most Valuable Player Award lett. 2017-ben ő kapta meg elsőként az NBA Lifetime Achievement Awardot.

2022-ben, halála után az NBA ligaszinten visszavonultatta Russell 6-os mezszámát. Ez volt az első alkalom, hogy az NBA az egész ligában visszavonultatott egy játékoshoz kötődő mezszámot.

Magánélete és halála

Russell első felesége Rose Swisher volt, akivel három gyermeke született. Később Dorothy Anstett, majd Marilyn Nault volt a felesége. Halálakor Jeannine Russell volt a házastársa.

Russell hosszú ideig Mercer Islanden élt. 2022. július 31-én, 88 éves korában hunyt el.

Statisztikák

  JM Játszott mérkőzések   KM  Kezdőként játszott  JP/M  Játszott perc mérkőzésenként
 MG%  Mezőnygól hatékonyság  3P%  Hárompontos hatékonyság  BD%  Büntetődobás hatékonyság
 LP/M  Lepattanó mérkőzésenként  GP/M  Gólpassz mérkőzésenként  L/M  Labdaszerzés mérkőzésenként
 B/M  Blokk mérkőzésenként  P/M  Pont mérkőzésenként  Kiemelve  Karriercsúcs
 †  Bajnok  *  Legjobb a ligában    Rekord

NBA

Alapszakasz

Év Csapat JM JP/M MG% BD% LP/M GP/M P/M
1956–1957† Boston Celtics 48 35,3 .427 .492 19,6* 1,8 14,7
1957–1958 Boston Celtics 69 38,3 .442 .519 22,7* 2,9 16,6
1958–1959† Boston Celtics 70 42,6* .457 .598 23,0* 3,2 16,7
1959–1960† Boston Celtics 74 42,5 .467 .612 24,0 3,7 18,2
1960–1961† Boston Celtics 78 44,3 .426 .550 23,9 3,4 16,9
1961–1962† Boston Celtics 76 45,2 .457 .575 23,6 4,5 18,9
1962–1963† Boston Celtics 78 44,9 .432 .555 23,6 4,5 16,8
1963–1964† Boston Celtics 78 44,6 .433 .550 24,7* 4,7 15,0
1964–1965† Boston Celtics 78 44,4 .438 .573 24,1* 5,3 14,1
1965–1966† Boston Celtics 78 43,4 .415 .551 22,8 4,8 12,9
1966–1967 Boston Celtics 81* 40,7 .454 .610 21,0 5,8 13,3
1967–1968† Boston Celtics 78 37,9 .425 .537 18,6 4,6 12,5
1968–1969† Boston Celtics 77 42,7 .433 .526 19,3 4,9 9,9
Karrier 963 42,3 .440 .561 22,5 4,3 15,1
All Star 12 28,5 .459 .529 11,5 3,2 10,0

Rájátszás

Év Csapat JM JP/M MG% BD% LP/M GP/M P/M
1957† Boston Celtics 10 40,9 .365 .508 24,4 3,2 13,9
1958 Boston Celtics 9 39,4 .361 .606 24,6 2,7 15,1
1959† Boston Celtics 11 45,1 .409 .612 27,7 3,6 15,5
1960† Boston Celtics 13 44,0 .456 .707 25,8 2,9 18,5
1961† Boston Celtics 10 46,2 .427 .523 29,9 4,8 19,1
1962† Boston Celtics 14 48,0 .458 .726 26,4 5,0 22,4
1963† Boston Celtics 13 47,5 .453 .661 25,1 5,1 20,3
1964† Boston Celtics 10 45,1 .356 .552 27,2 4,4 13,1
1965† Boston Celtics 12 46,8 .527 .526 25,2 6,3 16,5
1966† Boston Celtics 17 47,9 .475 .618 25,2 5,0 19,1
1967 Boston Celtics 9 43,3 .360 .635 22,0 5,6 10,6
1968† Boston Celtics 19 45,7 .409 .585 22,8 5,2 14,4
1969† Boston Celtics 18 46,1 .423 .506 20,5 5,4 10,8
Karrier 165 45,4 .430 .603 24,9 4,7 16,2

Edzői mérlege

Csapat Év Alapszakasz Rájátszás
M Gy V Gy% Helyezés RM RGy RV RGy% Eredmény
Boston Celtics 1966–1967 81 60 21 .741 2., Keleti főcsoport 9 4 5 .444 Kiesés a divíziódöntőben
Boston Celtics 1967–1968† 82 54 28 .659 2., Keleti főcsoport 19 12 7 .632 NBA-bajnok
Boston Celtics 1968–1969† 82 48 34 .585 4., Keleti főcsoport 18 12 6 .667 NBA-bajnok
Seattle SuperSonics 1973–1974 82 36 46 .439 3., Csendes-óceáni csoport — — — — Nem jutott rájátszásba
Seattle SuperSonics 1974–1975 82 43 39 .524 2., Csendes-óceáni csoport 9 4 5 .444 Kiesés a főcsoport-elődöntőben
Seattle SuperSonics 1975–1976 82 43 39 .524 2., Csendes-óceáni csoport 6 2 4 .333 Kiesés a főcsoport-elődöntőben
Seattle SuperSonics 1976–1977 82 40 42 .488 4., Csendes-óceáni csoport — — — — Nem jutott rájátszásba
Sacramento Kings 1987–1988 58 17 41 .293 menesztették — — — — —
Karrier 631 341 290 .540 61 34 27 .557

Díjai és elismerései

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 "Legends profile: Bill Russell". NBA.com (angol nyelven). 2021. szeptember 13. Hozzáférés: 2026. július 2.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 "Bill Russell". Naismith Memorial Basketball Hall of Fame (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 2.
  3. 1 2 "Bill Russell Stats". Basketball-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 2.
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Bill Russell". English Wikipedia (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 2.

Források