Boros Imre

Boros Imre
Magyarország PHARE-program koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1998. július 8. – 2002. május 27.
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
2001. február 16. – március 26.
ElődTorgyán József
UtódVonza András
Született1947. július 18. (79 éves)
Csöde
Párt
Foglalkozás
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Boros Imre témájú médiaállományokat.

Boros Imre (Csöde, 1947. július 18. –) magyar közgazdász, politikus, az első Orbán-kormány minisztere.

Közéleti tevékenysége

Tanulmányát Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi Tanszékén végezte. A rendszerváltás előtt az Magyar Nemzeti Bank előadója 1970-1981-ig, majd a devizagazdálkodási osztály vezetője lesz 1988-ig. 1988 és 1990 között a Magyar Hitelbank vezérigazgatója helyettese. 1993-94-ben az ÁPV Rt.-nél, a bankügyekért felelős ügyvezető igazgató. 2006 után politikai, gazdasági és közéleti műsorok gyakori vendége, főként jobboldali médiában. (Hír TV, Echo TV). Bogár Lászlóval állandó vendég, az Echo TV-n (Jelenleg: Hír TV) Bayer Zsolt által vezetett Háttér-kép című műsornak. Nyomtatott sajtóban is rendszeresen publikál, főként Széles Gábor lapjában a Magyar Hírlapban.

Boros Imre 1970 és 1988 között dolgozott az MNB-nél, majd a Magyar Hitelbank vezérigazgató-helyetteseként. A rendszerváltás után a magyar jobboldalon, a kisgazdapártban és az MDF parlamenti képviselőjeként futott be karriert. Utóbbi párt frakciójából az után távozott, hogy a Népszabadság 2002-ben belügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy Borost közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben a kommunista állambiztonság III/II-es csoportfőnökség D-8-as fedőnevű főoperatív tisztjévé nevezték ki.

Boros akkor az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal, de szerinte ennek az volt az oka, hogy a szolgálatok egy az MNB-t érintő bűnügyben nyomoztak. Az akkori híradások szerint Boros az állambiztonság századosaként jövedelemhez is jutott, Boros azonban 2019-ben a Direkt36-nak azt állította, hogy azóta több hatóság (a Belügyminisztérium és az adóhatóság) is igazolta azt, hogy valójában nem voltak ilyen jövedelmei, illetve hozzátette, hogy a szerepvállalása annyiból állt, hogy az MNB-t érintő ügyben „köteles voltam szakértőként a magyar ügyészség és a rendőrség oldalán közreműködni, ami nyilván nem titkosszolgálati, hanem normális gazdasági vita ügy volt”. Ennek az állításának ellentmond az a levéltári dokumentum, amely tételesen sorolja fel, hogy például a besorolási illetményén felül milyen pótlékok folyósítására volt jogosult.

Politikai tevékenysége

1995-ben belépett a Torgyán József által vezetett FKGP-be. A párt jelöltjeként 1998-ban országgyűlési képviselő lett. 1998-ban az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere lett és az Európai Unió PHARE-program kormányzati koordinációjáért lett felelős.

2001-ben kilépett az FKGP-ből. 2002-ben belépett a Dávid Ibolya vezette MDF-be, és újra mandátumot szerzett.

2002 nyarán nyilvánosságra kerül hogy Boros Imrét 1989-ben a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség főoperatív tisztjévé nevezték ki, száma: D-8. Emiatt 2002 őszén felszólították, hogy lépjen ki az MDF parlamenti frakciójából, parlamenti munkáját függetlenként folytatta.

Szerepe a Nemzetközi Beruházási Bankban (International Investment Bank, IIB)

Az egyesek által kémbanknak is titulált a Nemzetközi Beruházási Bank irányításában is feltűnt Boros Imre, az első Orbán-kormány PHARE-minisztere, aki a bank igazgatótanácsának tagja. Szerepvállalása az orosz kémvádak kereszttüzébe kerülő IIB-ben azért különösen érdekes, mert a kémcsaládban felnövő Koszov bankelnök mellett a magyar Borossal kapcsolatban is felmerült korábban, hogy titkosszolgálati kötődése volt.

Boros a kinevezéséről homályosan azt nyilatkozta, hogy „mostanság” került a bankhoz, hogy azok jelölték, „akiknek kell”.

Művei

Videófelvételek

Jegyzetek

  1. ↑ "Boros Imre cikkei a Magyar Hírlapban". 2013. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 11.
  2. 1 2 Szabolcs, Panyi (2019. április 25.). "Gyorsan aktivizálódik az orosz vezetésű bank Budapesten, hiába van miatta nemzetközi idegeskedés". Direkt36. 2019. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 25.
  3. 1 2 "index.hu – levéltári kivonat a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének parancsáról". 2021. március 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 25.
  4. 1 2 MTI (20190507125341). "index.hu – Boros Imre: D-8". © 1999-2024 Index.hu Zrt. 2023-04-18 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024-04-25. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  5. 1 2 "origo.hu – Boros Imre volt a D-8-as tiszt". Mediaworks Hungary Zrt. Hozzáférés: 2024. április 25.
  6. 1 2 Bohus, Péter (2007. február 28.). "index.hu – A levéltár szerint is ügynök volt Boros Imre". © 1999-2024 Index.hu Zrt. 2021. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 25.
  7. 1 2 Horváth, A. Attila (2011. március 27.). "zaol.hu – A III/II árnyéka, avagy a Boros Imre-ügy titkai". Mediaworks Hungary Zrt. Hozzáférés: 2024. április 25.
  8. ↑ Index/MTI (2002. szeptember 6.). "index.hu – Kilépett az MDF-frakcióból Boros Imre". © 1999-2024 Index.hu Zrt. 2021. február 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 25.
  9. ↑ Spirk, József (2002. szeptember 3.). "index.hu – MDF: Borosnak mennie kell". © 1999-2024 Index.hu Zrt. 2021. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 25.
  10. ↑ "magyarnemzetinevter.hu – Boros Imre". Nemzeti Örökség Intézete. Hozzáférés: 2024. április 25.

Források