Borota

Borota
Borota címere Borota zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Jánoshalmai
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Renáta (független)
Irányítószám	6445
Körzethívószám	77
Népesség
Teljes népesség	1100 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	16,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	81,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266, 19.22146.266000°N 19.221000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266, 19.22146.266000°N 19.221000°E
Borota Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Borota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borota témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Borota község Bács-Kiskun megyeében, a Jánoshalmai járásban.

Fekvése

Bács-Kiskun megye déli részén, a kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál, a Hajós–Bajai borvidéken fekszik, Bajától 26 kilométerre keletre.

A szomszédos települések: észak felől Kéleshalom, kelet felől Jánoshalma, dél felől Felsőszentiván, nyugat felől Rém, északnyugat felől pedig Érsekhalma és Hajós.

Borota területe 60%-ának talaja homokos, de 40%-áé jó termőképességű középkötött talaj. 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár külterület, melynek mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi pedig rét, legelő, szőlő, gyümölcsös és kivett terület. Még napjainkban is e külterületen él lakosságának több mint 10%-a.

Története

Borota község nevét 1325-ből említik először ismert források, Boroth alakban írva.

A település egykor a kalocsai érsek birtoka volt, de a tatárjárás idején elnéptelenedett.

1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa László és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg.

A török hódoltság idején török összeírások is említették a falut.

1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben egész Borota ura a herceg Grassalkovich család volt, amely feldarabolta, majd eladta a birtokot.

1872-től a 19. század végéig önálló község volt, majd rövid időre a szomszédos Rém község fennhatósága alá került, de 1911-ben végleg önállósodott.

Idegen elnevezései

Horvátul két neve is van a falunak: a garaiak Gospodska Pustara, a felsőszentivániak Pustara vagy Velika Pustara néven ismerik.

Közélete

Lakosság

• 1910-ben 2760 fő
• 1930-ban 3738 fő
• 1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt)
• 1965-ben 2500 fő
• 1990-ben 1780 fő
• 2000. január 1-jén 1677 fő

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 1,1%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (28,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görögkatolikus, 1,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).

Infrastruktúra

Minden utcában van vezetékes ivóvíz, gáz, villany, telefon és kábeltévé. Az utcák szilárd burkolatúak, és mindegyiknek legalább az egyik oldalán kiépített járda is van.

Turizmus, szállás

A Hajós-Bajai borvidék egyik közkedvelt úti céljává vált a Borota külterületén lévő Koch Borászat és Panzió. A létesítmény 8 szobában 24 fő jó minőségű elhelyezését tudja biztosítani. Látványosság a régi hordókészítő mesterség bemutatására létrehozott Kádár Múzeum és az autentikusan berendezett kádárlakás. Wellness szolgáltatás a jakuzzi, a szauna, és a kültéri medence. Ingyenes Wifi használattal, ingyenes őrzött parkolóval és a borászat borainak pinceáron történő megvásárlási lehetőségével várják a vendégeket.

Oktatás

A községnek két oktatási-nevelési intézménye van: a hetvenöt fős napközi otthonos óvoda és a kétszáz fős általános iskola.

Ismert személyek

• Borotán született Anna Margit festőművész.
• Borotán született Faragó "Judy" István, a Scampolo együttes alapító tagja.
• Borotán született Goretity József irodalomtörténész, műfordító.
• Itt szolgált káplánként 1944–1951 között Müller Antal római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.

Jegyzetek

További információk

• Borota honlapja