| Miske | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Serfőző Csaba (független) | ||
| Irányítószám | 6343 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1525 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 38,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Miske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Miske témájú médiaállományokat. | |||
Az Alföld nyugati részén, a Duna bal parti oldalán található, a folyótól légvonalban mintegy 8 kilométerre. Budapesttől mintegy 130 kilométerre délre fekszik, Kalocsától pedig 10 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: észak felől Drágszél, északkelet felől Homokmégy, kelet felől Hajós, dél felől Dusnok, délnyugat felől Fajsz, északnyugat felől pedig Bátya.
Csak közúton közelíthető meg, a Szakmártól az 51-es főút bátyai szakaszáig vezető 5311-es és a Kalocsától Jánoshalma és Bácsalmás érintésével egészen a déli országhatárig húzódó 5312-es úton, melyek a központjában keresztezik egymást.
Az ország távolabbi részei felől a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala az 51-es főút, melyről vagy Kalocsa központjában érdemes letérni az 5301-es, majd az 5312-es útra, vagy pedig Bátya után az 5311-esre.
A középkorban a határában fekvő egykori Hontoka volt a sárközi egyházi nemesi szék központja.
A török megszállás idején elnéptelenedett puszta a 18. század elején a kalocsai érsekség birtoka volt. 1719-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek adott engedélyt 30 család letelepedésére, így 1724-ben létrejött Miske, mint önálló politikai község. 1731-ben már templom is épült Miskén, a mai templom 1768-ból származik. 1791-ben már 1357-en éltek a településen. A mai iskolaépület 1893-ból származik. Sokáig a helyiek csak a mezőgazdaságból éltek, az egyetlen ipari létesítmény egy malom volt.
2001-ben lakosságának 1,4%-a szlovák, 3,4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A többiek magyarok.
2025. szeptember 1-jén történt a faluban egy, az egész országot megrázó gyermekgyilkosság.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1722 | 1687 | 1589 | 1579 | 1579 | 1609 | 1548 | 1509 | 1525 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,6%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 5,5% németnek, 0,8% románnak, 4,3% szlováknak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,2% (34,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% szlováknak, 5,5% cigánynak, 5,3% németnek, 0,3% horvátnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).
{{cite web}}: |access-date= requires |url= (súgó); |format= requires |url= (súgó); Missing or empty |url= (súgó)