Szintézise
Elő lehet állítani hipobromit hipoklorittal történő oxidálásával lúgos oldatban:
- .
![{\displaystyle {\mathrm {BrO} {\vphantom {A}}^{-}{}+{}\mathrm {ClO} {\vphantom {A}}^{-}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {BrO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{\vphantom {A}}^{-}{}+{}\mathrm {Cl} {\vphantom {A}}^{-}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/2eecf3e90c20f479a2b02ab022b05858a0b86e4a)
Lítium-bromit előállítható lítium-bromid és lítium-bromát reakciójával:
- .
A bromit egy oxoanion, képlete BrO−2. A bromitok a brómossav sói.
Elő lehet állítani hipobromit hipoklorittal történő oxidálásával lúgos oldatban:
Lítium-bromit előállítható lítium-bromid és lítium-bromát reakciójával:
A bromitok kristályai és vizes oldatai is sárgás-narancssárgás színűek. Savas oldatban brómra és bromátra bomlik:
A brómossav a fentiek miatt instabil, és bomlik, ha a sóiból akarják felszabadítani.
A nátrium-bromitot cserzőanyagként (a keményítő oxidálására) használják a textiliparban.
Számos bromit stabil és izolálható. Erre példák a nátrium-bromit-trihidrát (NaBrO2·3 H2O) és a bárium-bromit-monohidrát (Ba(BrO2)2·3 H2O).
![{\displaystyle {\mathrm {LiBr} {}+{}2\,\mathrm {LiBrO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{3}}{}\mathrel {\longrightarrow } {}3\,\mathrm {LiBrO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/cdfecd02d3c0506350c988676f58403cb522dab1)
![{\displaystyle {5\,\mathrm {NaBrO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}+{}2\,\mathrm {HCl} {}\mathrel {\longrightarrow } {}3\,\mathrm {NaBrO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{3}}{}+{}2\,\mathrm {NaCl} {}+{}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} {}+{}\mathrm {Br} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/62796d2e2487d8c70f77a5c448d28b3cc8b93226)
{{cite book}}: Check |url= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.