CMake

CMake
Fejlesztő	Andy Cedilnik, Bill Hoffman, Brad King, Ken Martin, Alexander Neundorf (Kitware(wd))
Első kiadás	2000. (2000)
Legfrissebb stabil kiadás	4.0.0 / 2025. március
Programozási nyelv	C, C++
Operációs rendszer	Unix-szerű operációs rendszer, Windows
Platform	Cross-platform+
Elérhető	angol
Kategória	C library, Programozási eszközök, Build
Licenc	BSD-3-Clause
Kódtár	https://gitlab.kitware.com/cmake/cmake
[www.openhub.net/p/cmake A CMake weboldala]

A CMake egy ingyenes, platform-független szoftverfejlesztő eszköz, amellyel a fordítótól független utasítások segítségével készíthetünk alkalmazásokat. Automatizálni tudja a tesztelést, a csomagolást és a telepítést is. Számos platformon fut, és számos programozási nyelvet támogat.

Meta-építő eszközként a CMake konfigurálja a natív build-eszközöket, amelyek viszont a kódbázist építik. A CMake a CMake-specifikus konfigurációs fájlok alapján konfigurációs fájlokat generál más építőeszközök számára. A többi eszköz a közvetlenebb építésért felelős; a generált fájlok felhasználásával. A CMake-specifikus konfigurációs fájlok egyetlen készletével egy kódbázis több platform natív építőeszközeivel is építhető.

A CMake által támogatott fontosabb natív építőeszközök a következők: Make, Qt Creator(wd), Ninja(wd), Android Studio, Xcode és Visual Studio.

A CMake szabad és nyílt forráskódú szoftver, amely a BSD-3 klauzula licenc alatt áll.

Története

A kezdeti fejlesztés 1999-ben kezdődött a Kitware-nél(wd) a United States National Library of Medicine(wd) finanszírozásával a Visible Human Project részeként. A CMake 2000-ben jelent meg először.

A CMake-et az Insight Segmentation and Registration Toolkit (ITK) több platformra történő építésének támogatására fejlesztették ki. A kitűzött célok között szerepelt a korabeli eszközök, például az autoconf(wd) és a libtool(wd) gyengeségeinek kezelése az erősségek megtartása mellett, valamint az akkori legmodernebb építési technológiához való igazodás: konfigurációs szkriptek(wd) és Make fájlok Unix platformokon, valamint Visual Studio projektfájlok Windowson.

A CMake-et több kortárs eszköz is inspirálta. A pcmaker – amelyet Ken Martin és mások fejlesztettek ki a Visualization Toolkit (VTK(wd)) építésének támogatására – a Unix Make fájlokat NMake(wd) fájlokká alakította a Windowson történő építéshez. A gmake(wd) támogatta a Unix és Windows fordítókat, de a tervezése olyan problémákhoz vezetett, amelyeket nehéz volt megoldani. Mindkét eszköz működő példája volt a Unixot és a Windowst egyaránt támogató build eszköznek, de egy komoly hiba jellemezte őket: a Windows-fejlesztők számára a parancssor használatát követelték meg, annak ellenére, hogy sokan inkább integrált fejlesztőkörnyezetet (IDE), például a Visual Studiót használják.

A CMake célja az volt, hogy hasonló keresztplatformos támogatást nyújtson, de jobban kielégítse az egyes platformok fejlesztőinek preferenciáit.

Az első verzió tervezési céljai közé tartoztak:

• Csak a gazdagép C++ fordítójától függ; nincs szükség más harmadik féltől származó eszközökre vagy könyvtárakra
• Visual Studio projektfájlok (valamint Unix-fájlok) generálása
• Támogassa az építési célokat: program, statikus könyvtár, megosztott könyvtár
• Futtasson build-idejű kódgenerátorokat
• Támogassa a külön könyvtárfákat a forrás- és a build-fájlokhoz
• Támogassa a gazdaszámítógép képességeinek önvizsgálatát
• A C/C++ fejlécfájlok(wd) automatikus függőségi vizsgálatának támogatása
• Minden funkciónak következetesen és egyformán jól kell működnie minden támogatott platformon

Különböző okokból a CMake fejlesztői úgy döntöttek, hogy a Tcl(wd) – az akkoriban népszerű építési(wd) nyelv – helyett egy szkriptnyelv kifejlesztését választják a CMake számára. A Tcl használata egy olyan függőséget jelentett volna a gépen, amely ellentétes a céllal, hogy a fordítóprogramon kívül ne legyenek függőségek. Továbbá a Tcl a kezdeti fejlesztés idején nem volt jól támogatott a Windows és néhány Unix rendszeren.

A későbbi fejlesztéseket és javításokat a CMake beépítése a fejlesztők saját rendszereibe, beleértve a VXL projektet, a Brad King által hozzáadott CABLE funkciókat, és a GE Corporate R&D-t(wd) a DART támogatására. További funkciókat hoztak létre, amikor a VTK(wd) áttért a CMake-re a build környezet és a ParaView támogatásához.

A 3.0-s verzió 2014 júniusában jelent meg. A „Modern CMake” kezdetének nevezték. A szakértők most azt tanácsolják, hogy kerüljük a változókat a célok és a tulajdonságok javára. A CMake 2 alapját képező add_compile_options, include_directories, link_directories, link_libraries parancsokat mostantól célspecifikus parancsokkal kell helyettesíteni.

Név

Brad King, a CMake fejlesztője azt nyilatkozta, hogy „a 'C' a CMake-ben a »cross-platform«-ot jelenti”.

Jellemzők

Nyelv

A CMake tartalmaz egy értelmezőt egy viszonylag egyszerű, egyéni, imperatív szkriptnyelvhez(wd), amely támogatja a változókat, a karakterlánc-kezelést, a tömböket, a függvény- és makródeklarációt, valamint a modulok felvételét (importálását).

Az értelmező a CMake nyelvi parancsokat a CMakeLists.txt nevű fájlokból olvassa be, amelyek megadják a forrásfájlokat és az építési beállításokat. A CMake ezeket az információkat használja a natív eszközkonfigurációs fájlok létrehozásához. Ezenkívül .cmake végződésű fájlok további szkriptek tárolására is használhatók.

name(argument ...)

set_source_file_properties(filename ... COMPILE_FLAGS compile_flag ...)

Megvalósítás

A CMake szkriptnyelv Yacc és Lex generátorokon keresztül valósul meg.

A CMake, CPack és CTest futtatható programok C++ nyelven íródtak.

A CMake funkcionalitásának nagy része a CMake nyelven írt modulokban van implementálva.

A CMake dokumentáció (a 3.0-s kiadás óta) reStructuredText(wd) jelölést használ. A HTML oldalakat és a man oldalakat a Sphinx(wd) dokumentációgenerátor(wd) hozza létre.

További eszközök

A CMake számos .cmake szkriptfájlt és fejlesztői eszközt tartalmaz, amelyek megkönnyítik az olyan feladatokat, mint a függőségek keresése (beépített és külső, pl. FindXYZ modulok), az eszköztár környezetének és a futtatható állományoknak a tesztelése, a kiadások csomagolása (CPack) és a külső projektek függőségeinek kezelése (ExternalProject modul). A további fejlesztési eszközök közé tartoznak:

• ccmake és cmake-gui — a natív összeállítási eszközhöz szánt konfigurációs változók frissítéséhez
• CPack — szoftverek csomagolásához Linux RPM-, deb-, és gzip- csomagok, NSIS-fájlok(wd) (Windows-hoz), és macOS csomagok
• CTest és CDash — szoftvertesztelésre és jelentéskészítésre

Adoptálás

A CMake nagyon széles körben elterjedt a kereskedelmi, nyílt forráskódú és tudományos szoftverprojektek körében. Néhány neves felhasználó: Android NDK(wd), Netflix, Inria(wd), MySQL, Boost (C++ könyvtárak)(wd), KeePassXC(wd), KDE, KiCAD(wd), FreeCAD(wd), WebKit, Blender, Biicode, ReactOS, Apache Qpid, az ATLAS experiment, és a Second Life.

Építési folyamat

A CMake segítségével történő építés két fő szakaszból áll. Először is, a natív építőeszköz konfigurációs fájlokat a CMake konfigurációs fájlokból generálják – a CMake szkriptnyelvén írva. A parancssori szintaxis a következő: cmake <dir>, ahol a <dir> egy könyvtár, amely egy cmake <dir> fájlt tartalmaz. Ezután a natív build-eszközöket vagy a CMake-en keresztül (cmake --build <dir>), vagy közvetlenül a natív eszköz felületén keresztül hívjuk meg. A natív build eszközök a generált fájlokat használják.

Példák

#include <iostream>
int main() {
    std::cout << "Hello, world!" << std::endl;
    return 0;
}

cmake_minimum_required(VERSION 3.5)
project(HelloWorld CXX)
add_executable(hello hello.cpp)

cmake -B out .

cmake --build out

#include "hello.h"
#include <iostream>
int main() {
    for (int i = 0; i < Times; i++) {
        std::cout << "Hello, world!" << std::endl;
    }
    return 0;
}

const int Times = 10;

cmake_minimum_required(VERSION 3.5)
project(HelloWorld CXX)
include_directories(${PROJECT_SOURCE_DIR})
add_executable(hello hello.cpp)

Lásd még

• Automatizálás kiépítése
• List of build automation software § meta-build
• Make

Jegyzetek

További információk

• CMake Tutorial

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a CMake című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.