Debian

Története

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.

Az indulás Ian levelével kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?^[forrás?]

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com)
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztribúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.

Debian kiadások

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.

Név szerinti kiadások

A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

A Debian Trixie bejelentett várható megjelenése: 2025. augusztus 9, ebben már a telepítéskor használhatók a különféle érdeklődési területekre fókuszáló Tiszta Debian válogatások is.

A Debianra épülő disztribúciók

• Ubuntu és a sok származéka: Kubuntu, Xubuntu, Fluxbuntu, Edubuntu; Linux Mint, ...
• Aptosid, egy Sid-re épülő terjesztés asztali rendszerekre, friss alkalmazásokkal
• Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth, Sulix és még több).
• Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra.
• CrunchBang Linux, újabban Ubuntu helyett Debian alapokra épülő "pehelysúlyú" disztribúció, alapértelmezetten Openbox környezettel; a tapasztaltabb felhasználók számára. Fejlesztését befejezték.
• Bunsenlabs Linux a korábbi Crunchbang Linux továbbfejlesztése közösségi alapon, szintén Openbox ablakkezelővel.
• LMDE: Linux Mint Debian Edition. Az elsődlegesen Ubuntura épülő Linux Mint disztribúció fejlesztői újabban egy közvetlenül Debian-alapú rendszert is fejlesztenek.
• MEPIS – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is.
• Elive – Enlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció.
• Raspbian – Raspberry Pi-re optimalizált kiadás.
• SparkyLinux – lengyel fejlesztés, (rolling release)

És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.