2021-es ENSZ éghajlatváltozási konferencia
A 2021-es ENSZ éghajlatváltozási konferenciát, közismert rövidítéssel a COP26-ot 2021. október 31. és november 13. között rendezték meg a skóciai Glasgow-ban. Az esemény az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében részes felek 26. konferenciája volt. Keretében ülésezett a Kiotói jegyzőkönyv részes feleinek 16. találkozója és a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény részes feleinek harmadik találkozója is.
A konferencia fő eredménye a glasgow-i klímapaktum elfogadása és a párizsi megállapodás végrehajtási szabályainak több területen történő véglegesítése volt. A döntések a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás, a klímafinanszírozás és az átlátható jelentéstétel kérdéseire terjedtek ki. A zárómegállapodás kifejezetten foglalkozott a szénalapú villamosenergia-termelés visszaszorításával és a nem hatékony fosszilisenergia-támogatások kivezetésével.
Előzményei
Nemzetközi éghajlat-politikai háttér
A 2015-ben elfogadott párizsi megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen az 1,5 °C-os korlátozás érdekében. Végrehajtása nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra, angol rövidítéssel NDC-kre épül. Ezekben az országok ismertetik éghajlat-politikai terveiket és kibocsátáscsökkentési vállalásaikat.
A glasgow-i konferencia egyik feladata a nemzeti vállalások erősítése és a párizsi megállapodás addig lezáratlan végrehajtási kérdéseinek rendezése volt. Ezek közé tartozott a nemzetközi szén-dioxid-piaci együttműködés és a klímavédelmi intézkedésekről szóló beszámolók egységesítése.
A világjárvány miatti halasztás
A rendezvényt eredetileg 2020 novemberére tervezték. A Covid19-pandémia miatt azonban egy évvel elhalasztották. A halasztást 2020. április 1-jén jelentették be. A házigazda az Egyesült Királyság volt, amely Olaszországgal partnerségben készítette elő a konferenciát.
Tudományos háttér
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által a konferencia előtt kiadott Emissions Gap Report 2021 szerint az akkori kibocsátáscsökkentési vállalások nem voltak elegendők a párizsi hőmérsékleti célok eléréséhez. A jelentés az új és frissített nemzeti vállalások, valamint más bejelentett intézkedések alapján a század végére mintegy 2,7 °C-os felmelegedést vetített előre. A nettó zéró kibocsátási ígéretek teljes végrehajtása ennél kedvezőbb pályát jelenthetett volna, de a jelentés a rövid távú cselekvés hiányosságaira is figyelmeztetett.
Szervezése és lefolyása
A konferencia elnöke Alok Sharma brit politikus volt. A találkozó elején állam- és kormányfők részvételével vezetői csúcstalálkozót tartottak, amelyet szakértői és miniszteri tárgyalások követtek. A hivatalos programot országpavilonok és szakmai rendezvények egészítették ki.
A tárgyalások az eredetileg tervezett november 12-i zárónapon túl folytatódtak, és november 13-án fejeződtek be. A végső egyeztetések egyik kiemelt vitája a szénenergia jövőjéről szóló szövegezést érintette.
A glasgow-i klímapaktum
Kibocsátáscsökkentés és az 1,5 °C-os cél
A klímapaktum megerősítette az 1,5 °C-os felmelegedési korlát elérésére irányuló erőfeszítéseket. Tudományos viszonyítási pontként rögzítette, hogy ehhez a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkennie, és az évszázad közepe körül nettó zéró szintet kell elérnie. Más üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését is szükségesnek nevezte.
A részes feleket arra kérték, hogy 2022 végéig vizsgálják felül és szükség szerint erősítsék meg 2030-ra vonatkozó nemzeti céljaikat. Ez a nemzeti körülményeket figyelembe vevő felhívás volt; a globális csökkentési arány nem jelentett minden országra azonos kötelezettséget.
Szénenergia és fosszilis támogatások
A végleges szöveg a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését szolgáló technológiák nélkül működő szénalapú villamosenergia-termelés fokozatos visszaszorítását sürgette. Emellett a nem hatékony fosszilisenergia-támogatások kivezetésére szólított fel, a sérülékeny társadalmi csoportok és az igazságos átmenet támogatásával.
A szénenergiára vonatkozó rendelkezésben a tárgyalások végén a teljes kivezetést jelentő phase-out helyett a fokozatos csökkentést jelentő phase-down megfogalmazás került a szövegbe. A kompromisszumot India kezdeményezte; több küldöttség kifogásolta a gyengítést, de elfogadta a megállapodás lezárása érdekében.
Klímafinanszírozás és alkalmazkodás
A fejlett országok korábban vállalták, hogy 2020-tól közösen évi 100 milliárd amerikai dollárt mozgósítanak a fejlődő országok klímavédelmi támogatására. A cél teljesítésének elmaradása a glasgow-i tárgyalások fontos vitapontja volt; a paktum sürgette a vállalás teljesítését.
A konferencia felszólította a fejlett országokat, hogy 2025-ig legalább kétszerezzék meg a fejlődő országoknak nyújtott közös alkalmazkodási finanszírozásukat a 2019-es szinthez képest. Az alkalmazkodási intézkedések célja az éghajlatváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség növelése, például az árvízvédelemben, a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban.
Elindították a globális alkalmazkodási célhoz kapcsolódó Glasgow–Sarm es-Sejk munkaprogramot is. Feladata az alkalmazkodási cél értelmezésének és az előrehaladás mérésének támogatása volt.
A párizsi megállapodás végrehajtási szabályai
Piaci és nem piaci együttműködés
A COP26-on megállapodás született a párizsi megállapodás 6. cikkének végrehajtási szabályairól. A szabályozás az országok közötti kibocsátáscsökkentési együttműködésre, egy ENSZ-felügyeletű piaci mechanizmusra és a nem piaci megközelítésekre terjedt ki.
Az elszámolási szabályok fontos célja a kettős elszámolás elkerülése: ugyanazt a nemzetközileg átruházott kibocsátáscsökkentést ne használhassák fel egyszerre több ország céljának teljesítésére. A megállapodás a piaci mechanizmus bevételeinek egy részét az alkalmazkodás támogatásához kapcsolta.
Átláthatóság és jelentéstétel
A konferencián elfogadták azokat a közös táblázatokat, jelentési formátumokat és dokumentumszerkezeteket, amelyek a párizsi megállapodás megerősített átláthatósági keretének működését segítik. Ezek az üvegházhatásúgáz-kibocsátások, a nemzeti vállalások teljesítése és a nyújtott vagy kapott támogatások áttekinthetőbb bemutatását szolgálják.
A rendszer összehasonlíthatóbb információkat biztosít a nemzetközi előrehaladás értékeléséhez, és figyelembe veszi a fejlődő országok kapacitásbeli korlátait. A jelentéstétel nem azonos a kibocsátáscsökkentéssel, hanem annak ellenőrizhetőségét és nyomon követését támogatja.
Veszteségek és károk
A fejlődő országok az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk finanszírozására is további támogatást kértek. Glasgow-ban létrehozták a Glasgow Dialogue elnevezésű párbeszédfolyamatot, amely a kapcsolódó finanszírozási megoldások megvitatását szolgálta. A Santiago-hálózat technikai segítségnyújtási szerepének részletezésében is előrelépés történt.
A konferencián azonban nem hoztak létre önálló veszteség- és káralapot. Erről egy évvel később, az egyiptomi COP27-en született döntés.
A konferencián bejelentett további kezdeményezések
Globális metánvállalás
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok elindította a Global Methane Pledge kezdeményezést. A résztvevők közös célként jelölték meg az emberi eredetű globális metánkibocsátás legalább 30 százalékos csökkentését 2030-ig, a 2020-as szinthez képest.
A bejelentéskor több mint száz ország támogatta a kezdeményezést. A 30 százalékos cél közös globális célkitűzés volt, nem minden csatlakozóra külön-külön előírt, azonos mértékű kötelezettség. A vállalás külön kezdeményezésként működött, nem a teljes COP26-résztvevői kör konszenzusos határozataként.
Erdők és földhasználat
A glasgow-i erdő- és földhasználati vezetői nyilatkozat támogatói vállalták, hogy együttműködnek az erdővesztés és a talajdegradáció 2030-ig történő megállításán és visszafordításán. A nyilatkozathoz állami és magánfinanszírozási ígéretek kapcsolódtak, többek között az őslakos népek és helyi közösségek erdőhöz kapcsolódó jogainak támogatására.
Amerikai–kínai együttműködés
Az Egyesült Államok és Kína közös glasgow-i nyilatkozatban jelezte, hogy fokozni kívánja éghajlatvédelmi együttműködését a 2020-as években. A dokumentum a metánkibocsátással kapcsolatos együttműködésre is kitért, de önmagában nem változtatta meg a két ország hivatalos kibocsátási céljait.
Értékelése és kritikák
A konferencia előrelépést hozott a párizsi megállapodás végrehajtási szabályaiban, és megerősítette az 1,5 °C-os cél politikai jelentőségét. Ugyanakkor a megállapodás kompromisszumai és a vállalások tényleges végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok korlátozták az eredmények megítélését.
A kritikák között szerepelt a szénenergiára vonatkozó megfogalmazás gyengítése, a fejlődő országok finanszírozási szükségleteinek kielégítetlensége és a vállalások, illetve a végrehajtási intézkedések közötti eltérés.
Civil szervezetek képviselői bírálták a tárgyalásokhoz való hozzáférés korlátozását, amely szerintük gyengítette a megfigyelők érdemi részvételét.
Utóélete
A glasgow-i döntések több feladatot hagytak a következő konferenciára, köztük a kibocsátáscsökkentési törekvések erősítését és a veszteségek, illetve károk finanszírozásának további tárgyalását. A 2022-es, Sarm es-Sejk-i COP27 ezekre építve folytatta a munkát, és döntött az új veszteség- és káralap létrehozásáról.
Jegyzetek
- 1 2 Glasgow Climate Change Conference – October-November 2021. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 The Glasgow Climate Pact – Key Outcomes from COP26. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ The Paris Agreement. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ COP26 postponement. Az Egyesült Királyság kormánya, 2020. április 1. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ Emissions Gap Report 2021: The Heat Is On – A world of climate promises not yet delivered. UNEP, 2021. október 26. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 3 4 COP26: Key outcomes agreed at the UN climate talks in Glasgow. Carbon Brief, 2021. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 3 FCCC/PA/CMA/2021/10/Add.1. UNFCCC, 2022. 1/CMA.3 határozat: Glasgow Climate Pact. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 3 COP26 Outcomes: Finance for Climate Adaptation. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 COP26 Outcomes: Market mechanisms and non-market approaches (Article 6). UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 COP26 Outcomes: Transparency and Reporting. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 COP27 Reaches Breakthrough Agreement on New “Loss and Damage” Fund for Vulnerable Countries. UNFCCC, 2022. november 20. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 A Global Methane Pledge elindításáról szóló közös közlemény. Európai Bizottság, STATEMENT/21/5766, 2021. november 2. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ World leaders summit on ‘Action on forests and land use’. Az Egyesült Királyság kormánya, frissítve: 2022. július 18. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ China pledges more aggressive climate action. Axios, 2021. november 10. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- 1 2 Why It Feels So Hard to Understand What Really Happened at COP26. Time, 2021. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
- ↑ Nina Lakhani: Cop26 legitimacy questioned as groups excluded from crucial talks. The Guardian, 2021. november 8. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
.jpg)
é. sz. 55° 51′ 40″, ny. h. 4° 17′ 17″55.861111°N 4.288056°WKoordináták: é. sz. 55° 51′ 40″, ny. h. 4° 17′ 17″55.861111°N 4.288056°W