Telek
Candy egy elhagyott árva, akit a 20. század elején a Michigan-tó közelében található Pony's Home árvaház fogadott be. Élete korai szakaszát itt tölti; az árvaházba később is gyakran visszatér, hogy megpihenjen, és átgondolja élete további alakulását. Amikor Candy hatéves lesz, legjobb barátnőjét, Annie-t örökbe fogadják. A barátnője nélkül maradt Candy sírva szalad fel a Pony-dombra. Ott rövid időre találkozik egy titokzatos, jóképű, szőke hajú, égszínkék szemű és kellemes hangú fiúval – aki skót szoknyát visel és dudát tart a kezében –, és aki azt mondja neki: sokkal szebb, amikor nevet, mint amikor sír. Candyt teljesen elbűvöli a kedves fiatalember; ad neki egy virágot (egy nárciszt), és elnevezi őt a „Domb Hercegének”, ám a fiú hirtelen eltűnik. Távozása után Candy rátalál egy jelvényre, amelyet a „Herceg” hagyott el; ez a tárgy a szerencsehozó kabalájává válik, és bizonyítékul szolgál arra, hogy „az ő hercege” nem csupán álom volt.
Amikor Candy betölti a tizenkettedik életévét, a Leagan család befogadja, hogy lányuk, Eliza társalkodónője legyen. A Leaganék rosszul bánnak vele, és végül cselédi sorba taszítják. Candy itt ismerkedik meg három fiúval: Anthony Brownnal – aki a „dombi hercegre” emlékezteti –, valamint a Cornwell fivérekkel, a találékony Alistairrel és a feltűnő jelenség Archibalddal (akiket Stairnek és Archie-nak becéznek). Mindannyian összebarátkoznak Candyvel, és belé is szeretnek. Candy különleges érzelmeket táplál Anthony iránt; ő az „első szerelme – egy ártatlan gyermekkori románc”. Ez nem kerüli el Eliza figyelmét sem, aki szintén érdeklődik Anthony iránt, és mindenáron meg akar szabadulni Candytől. Mind ő, mind a fivére, Neil minden adandó alkalommal zaklatja a lányt. Egy alkalommal a testvérpár összeesküvést sző Candy ellen: lopással vádolják meg, és menekülésre kényszerítik. Candy vissza akar térni Pony dombjára, ám elalszik egy csónakban, amely veszélyesen közel sodródik egy vízeséshez. Egy titokzatos, dús szakállú férfi menti meg – akit sötét szemüvege miatt kalóznak vél –, és aki állatok társaságában él egy kunyhóban; a férfi Albertként mutatkozik be. Candy megérzi a férfi jóságát, aki mély benyomást tesz rá. A lány visszatér a Leaganékhoz, ám büntetésül – az állítólagos lopás miatt – a család mexikói farmjára küldik dolgozni. Amikor Candy tudomást szerez a Leaganék tervéről, kétségbeesetten próbál segítséget kérni barátjától, Alberttől: üzenetet ír, amelyet egy palackba téve a folyó vizére bíz. Eközben barátai levelet írnak a rendkívül gazdag William nagybácsinak, az Ardlay klán fejének. Candy végül megmenekül, amikor William nagybácsi örökbe fogadja őt az Ardlay klánba, és törvényes gyámjává válik, hogy oltalmazza. Valódi kiléte a történet végéig titokban marad.
Az ünnepségen, amelyen Candy hivatalosan is az Ardley család tagjává válik, Anthony életét veszti egy vadászbalesetben, miután leesik a lováról. A mélységesen elkeseredett Candy úgy dönt, visszatér a Póni-házba. Egy napon megjelenik George – William nagybácsi személyi titkára –, és arra kéri Candyt, tartson vele. William nagybácsi, Candy gyámja úgy határoz, hogy a lányt – Archie-val, Stairrel és a Leagan testvérekkel együtt – Londonba küldi, hogy a tekintélyes St. Paul's College-ban tanuljon. Ott találkozik Terrence Granchesterrel, egy brit herceg és az amerikai Broadway-színésznő, Eleanor Baker törvénytelen fiával. Terry lobbanékony, erőszakos természetű és alkoholproblémákkal küzdő kamasz. Candy először szilveszterkor látja őt sírni, miközben mindketten hajóval utaznak Londonba. Bár nem első látásra lobbannak szerelemre egymás iránt – Terry agresszív és durva viselkedése miatt –, idővel a fiú Candy „második szerelmévé” válik: egy viharos, kudarcra ítélt kamaszkori románc főszereplőjévé.
A körülmények elszakítják egymástól a párost, miután Eliza Leagan intrikái révén – egy botrány kiprovokálásával – eléri, hogy Candyt kicsapják a St. Paul iskolából. A botrányt követően Terry otthagyja az iskolát, hogy valóra váltsa álmát és színpadi színész lehessen – ami számára az egyetlen igazán fontos cél –, így hátrahagyja Candyt. Ennek hallatán Candy is úgy dönt, hogy elhagyja az iskolát, és a saját útját járja tovább. A sors újra összehozza Candyt barátjával, Alberttel, aki sűrű szakálla nélkül egészen másképp fest: sokkal jóképűbb és fiatalosabb a megjelenése.
Az első világháború idején Candy Chicagóban tanul ápolónőnek, miközben Terry New Yorkban építi ígéretes színészi karrierjét. Bár újra találkoznak, és reménykednek kapcsolatuk felélesztésében – még ha csak levelek útján, távolról is –, Terry mély vonzalmat érez Susanna iránt, aki szintén színésznő és a társulat tagja. Terry flörtöl a lánnyal, aki belé is szeret, és egy este a színházban vallomást tesz neki; a számos alkalom ellenére azonban Terry sosem említi meg Candy nevét. Magában ugyanakkor elismeri, hogy vonzódik Susannához. Pletykák kapnak szárnyra kettejük intim viszonyáról, amit tovább táplál, hogy rengeteg időt töltenek együtt a *Rómeó és Júlia* próbáin. Egy próba során meglazul egy színpadi reflektor; épp mielőtt az Terryre zuhanhatna, Susanna félrelöki a férfit, ám ő maga megsérül, és végül elveszíti az egyik lábát. Susanna anyja Terryt teszi felelőssé lánya karrierjének kettétöréséért. Eközben Susanna mély depresszióba zuhan, és öngyilkosságot kísérel meg, mivel úgy érzi, élete végéig teher lesz Candy és Terry számára. Candy menti meg attól, hogy lezuhanjon a kórház tetejéről; ez a pillanat választás elé állítja Terryt: a Candy iránti szerelme vagy Susanna támogatása mellett döntsön-e. Terry Susannát választja, Candy pedig visszatér Chicagóba, hogy újrakezdje életét. Terry nem próbálja megakadályozni Candy távozását; ehelyett azonnal visszamegy Susannához, akihez erős vonzalom fűzi. Már korábban eldöntötte, hogy Susanna mellett marad, és Candy végül felismerte a férfi szándékait.
Mielőtt Candy és Terry szakítottak volna, Candy ápolóként és gondozóként kezdett törődni jóképű barátjával, Alberttel; a sors furcsa fintoraként Albertet amnéziával szállították egy chicagói kórházba, miután az első világháború idején Olaszországban vonatbomba-merénylet áldozata lett. Egy kórházban töltött időszak után Candy úgy döntött, hogy magához veszi Albertet a Magnolia House-ban lévő lakásába, hogy gondoskodjon róla és segítsen neki visszanyerni az emlékezetét. Az együtt töltött három év alatt Candynak és Albertnek testvéreknek kellett kiadniuk magukat a külvilág előtt, mivel házasság nélkül éltek együtt – sőt, egy ágyban is aludtak. Mély barátság és bensőséges kapcsolat alakult ki köztük. Albert számos alkalommal megmentette Candy életét – például kimentette egy oroszlán karmai közül, és szembeszállt a lányt bántani akaró bandatagokkal –, és ő vigasztalta meg akkor is, amikor Candy lehangoltan tért vissza a Terryvel való szakítás után. Amikor Albert visszanyerte az emlékezetét, rövid időre eltűnt, mire Candy kétségbeesetten keresni kezdte; eközben döbbent rá, milyen fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be Albert az életében. Keresés közben találkozott Terryvel, aki mélyen az alkoholizmusba süllyedt, és egy vándortársulattal lépett fel Rockstownban. Candy azonban hazatért, miután látta, hogy Terry visszanyeri régi lelkesedését – feltehetően azután, hogy megpillantotta a lányt a nézőtéren. Eközben Terry visszatért Susannához, aki időközben a menyasszonya lett. Candy tovább kereste Albertet, de sikertelenül. Visszatérve a Pony's Home-ba, Neal Leagan – aki beleszeretett a lányba – megpróbálta eljegyeztetni magát Candyvel. Ekkor újra felbukkant Albert, és végül felfedte valódi kilétét Candy előtt: ő volt „William nagybácsi”, a titokzatos gyám, akivel a lány korábban sosem találkozott személyesen, csupán levelezés útján tartották a kapcsolatot. Albert megakadályozta a Nealhez fűződő eljegyzést, a történet végén pedig azt is elárulta Candynak, hogy ő volt az a tizenhét éves fiú a nárciszokkal borított dombon azon a napon, amikor a lány sírt – az ő „dombi hercege”. Könnyes szemmel szaladt Candy Albert kitárt karjaiba; Albert lett „a harmadik szerelme – a felnőttkori szerelme, az igazi, sorsszerű és végső szerelme”.
Japán
