Tövises kapri

Tövises kapri
Virágzó példány
Virágzó példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Kaprifélék (Capparaceae)
Nemzetség: Kapri (Capparis)
Faj: C. spinosa
Tudományos név
Capparis spinosa
L., 1753
Szinonimák
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tövises kapri témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tövises kapri témájú médiaállományokat és Tövises kapri témájú kategóriát.

A tövises kapri, vagy egyszerűen kapri (Capparis spinosa) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a kaprifélék (Capparaceae) családjába tartozó Capparis nemzetség legismertebb képviselője. Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származó cserje; Görögországban már az ókorban is termesztették. A rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik.

Jellemzői

Lecsüngő ágrendszerű cserje, levelei átellenesek, kissé húsosak, fényesek, alakjuk kerek vagy ovális, alapjuknál két horgas tövissel. A virágok kétivarúak, édes illatúak, látványosak, négy csészelevéllel és négytagú, fehéres-rózsaszínes pártával. Az 5–7 cm széles virágban számos kékes színű porzószál nő, az egyetlen bibe pedig általában jóval túlnyúlik a porzószálakon.

A természetben a Capparis spinosa általában a közeli rokon C. sicula, C. orientalis és C. aegyptia fajokkal együtt fordul elő. Az egyes fajok előfordulási arányából meg lehet határozni a kereskedelemben kapható kapribogyó származási helyét.

Kapribogyó

Kapribogyó üvegben
Kapribogyó üvegben

A kapribogyó a kapricserje ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója.

A sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik, mielőtt felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjal tartósítják. A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar fűszer.

Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával. Mexikóban a nyílmérget adó kreozotcserje (Larrea tridentata) ártalmatlan, ecetben elrakott bimbóival helyettesítik.

Felhasználása

Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére használható fel.

Hatása

Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő. Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy természetes flavonoid, ami a C-vitaminnal karöltve erősíti az immunrendszert. Ez a növény tartalmazza tömegarányosan a legtöbb kvercetint (234 mg/100 g ehető rész).

Jegyzetek

  1. ↑ Watson, L. "The Families of Flowering Plants (1992)". 2006. november 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. április 5. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Fici, S (October, 2001). "Intraspecific variation and evolutionary trends in Capparis spinosa L. (Capparaceae)". Plant Systematics and Evolution. 228 (3–4). Springer Wien: 123–141. doi:10.1007/s006060170024. Hozzáférés: 2006-11-21. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  3. ↑ Inocencio, C (April, 2002). "The use of floral characters in Capparis sect. Capparis' to determine the botanical and geographical origin of capers". European Food Research and Technology. 214 (4). Springer: 335–339. doi:10.1007/200217-001-1465-7. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |date= (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |doi_brokendate= ignored (|doi-broken-date= suggested) (súgó)
  4. ↑ A kapribogyóban lévő kvercetin és a daszatinib keverékének öregedésgátló hatást tulajdonítanak. Lásd az Origó cikkét (2015.03.10.)

Források

További információk