Srí Lanka

Domborzat

A szigetország mértani középpontjában, a kiszélesedő déli rész közepét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet minden oldalról lankás dombságok, alföldek, part menti síkságok öveznek. A számtalan lagúna, földnyelv és szigetecske jelzi, hogy a partok a legtöbb helyen laposak, szinte észrevétlenül olvadnak bele a tengerbe.

A sziget területe három magassági zónára osztható:

• a parti síkságok (tengerszint feletti 50 m magasságig), amelyek nyugaton és délen viszonylag keskenyek; a keleti oldalon viszont észak felé fokozatosan kiszélesednek
• a dombvidék és az előhegyek (800 m magasságig), ezek főleg a központi hegységtől nyugatra és délre foglalnak el jelentős területeket
• a központi hegyvidék (2000 m feletti csúcsokkal)

Az ország legmagasabb pontja a Pidurutalágala, ennek magassága 2524 méter. További jelentősebb csúcsok: Kirigalpota (2395 m), Totapola (2360 m) és a vallási-kultikus jelentőségű Ádám-csúcs (Sri Pada, 2243 m). Ez utóbbi a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.

Indiával az „Ádám hídja” nevű képződmény köti össze. Ez ma apró szigetek és mészkőzátonyok láncolata, amelyek nagy része nem emelkedik ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban adta meg neki az utolsó kegyelemdöfést egy trópusi ciklon.

Vízrajz

A sziget domborzati adottságai következtében a folyók küllőszerűen ágaznak ki a központi hegyvidékből. A leghosszabb folyó a Mahaweli is alig éri el a 330 km-t. A két legbővizűbb folyó a Kalu (112 km) és a Kelani (143 km).

Az alacsonyan fekvő, porózus mészkő Jaffna-félszigetnek (északon) gyakorlatilag nincs természetes vízfolyása.

A folyók általában meredek esésűek, különösen a hegyvidék fennsíkjait elhagyva alkotnak látványos vízeséseket, a legmagasabban 200 méterről zuhannak alá. A tengerparti síkságok enyhén lejtenek, a lassan hömpölygő folyók nagy deltatorkolatatot alakítanak ki vagy pedig a tenger hullámzása által létrehozott lagúnákban végződnek. E lagúnák hossza eléri a 100 km-t is és a tengervízzel keveredve ideális életfeltételeket teremtenek sok hal- és rákfélének.

Természetes tavak alig vannak az országban, viszont az északi és a keleti száraz területeken lépten-nyomon az ősi időkben kiépült víztározókra bukkanunk. E tározók 2000 éves múltra tekintenek vissza. A víztározókból öntözőcsatornák ágaznak el, amelyek nagy távolságig juttatják el az éltető vizet.

Éghajlat

Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb – esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 °C, "a hegyi fővárosban", Kandiban 20 °C, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 – 18 °C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.

Élővilág

Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások miatt elsősorban a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak 1000 m magasság felett maradtak meg. 1500 méteren hegyi esőerdők, illetve köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé haladva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az általában homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.

Képek

Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül például a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, amelynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai mongúz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas. A szigeten él a maradványhangya (Aneuretinae) alcsalád egyetlen recens faja, a Srí Lanka-i maradványhangya (Aneuretus simoni).

Lásd még: Kategória:Srí Lanka állatvilága

Természeti világörökség

Bővebben: Srí Lanka világörökségi helyszínei

Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.

Alkotmány, államforma

A kabinetet az államelnök vezeti, akit öt évenként a nép közvetlenül választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe öt évenként 225 képviselőt választanak.

Törvényhozás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Az országot 9 tartomány alkotja:

Védelmi politika

Bővebben: Srí Lanka hadereje

Népességének változása

Srí Lanka népességének növekedése 1950 és 2020 között:

Srí Lanka népességének növekedése Év Népesség (millióban) Népsűrűség (fő/km²) 1950 8,1 M 129 1960 9,9 M 158 1970 12,5 M 199 1980 15,0 M 240 1990 17,3 M 276 2000 18,8 M 300 2010 20,2 M 322 2020 21,7 M 346

Képek

Népesebb települések

Bővebben: Srí Lanka városai

Etnikai megoszlás

A lakosság etnikai megoszlása:

• 74,9% szingalézek
• 15,5% tamilok
• 9,2% Srí Lanka-i mórok
• egyéb

Az északi területek kivételével mindenhol a szingalézek vannak többségben. A tamilok elsősorban északon és a Központi-hegyvidék belsejében élnek. Az arab-tamil keverék lakosság, a ceyloni mórok a nyugati és keleti partvidéken laknak, akárcsak a portugál-holland leszármazottak, a burgherek.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de sokan beszélik még az angolt is.

Vallási megoszlás

A buddhizmus „hivatalos vallás” (államvallás). A legtöbben a théraváda buddhista irányzathoz tartoznak.

A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a keresztény.

A népesség nagyobb részét adó szingalézek túlnyomórészt buddhisták, a tamilok főleg hinduk, a ceyloni mórok főleg muszlimok.

Lásd még: Buddhizmus Srí Lankán

Szociális rendszer

Egyéb adatok

• Városi lakosság aránya: 19,4%. (2017)
• Születéskor várható élettartam (2016): 76,8 év; férfiaknál 73,3 év, nőknél 80,4 év.
• Dél-Ázsia országai közül itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás és az analfabéták száma.

Általános adatok

A GDP (reál) növekedési üteme: 7% (2014-ben), 7,3% (2013-ban). GDP összetétele szektoronként (2014-ben): mezőgazdaság: 10,2%, ipar: 33,1%, szolgáltatások: 56,7%. A munkaerő foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 31,8%, ipar: 25,8%, szolgáltatások: 42,4%. A lakosság 9%-a él a szegénységi küszöb alatt 2010-ben.

Gazdasági ágazatok

A trópusi monszun által öntözött termőföldeken rizst, teát, kaucsukfát és fűszernövényeket termesztenek. Sokan a halászatból és a fakitermelésből élnek. Az ipar elsősorban a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel. A földjéből bányászott grafit, csillám és drágakőfélék világgazdasági jelentőségűek.

Közút

2013 októberében 12 ezer kilométer volt az A- és B-osztályú utak hossza és közel 152 kilométer a gyorsforgalmi út (elsősorban Colombo-Matara, illetve Colombo – Katunayake (Negombo) között). A 2010-es években Colombotól Kandy felé is épül egy közel 100 km-es gyorsforgalmi út. A közlekedés bal oldali, jobbkormányos gépjárművekkel.

Vasút

Lásd még: Srí Lanka vasúti közlekedése

Vízi közlekedés

Mélyvízi kikötők: Colombo, Hambantota, Gálle, Trincomalee.

Légi közlekedés

Repterek száma 2012-ben 18, ebből 15 burkolt pályájú.

Nemzetközi forgalmú repterek Colombo, Hambantota és Jaffna mellett találhatók.

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Bővebben: Srí Lanka világörökségi helyszínei

A sziget a buddhizmus egyik központja és hosszú múltra tekint vissza története és kultúrája. Ezért aránylag sok helyet nyilvánított az UNESCO világörökséggé:

• Anuradhapura szent városa;
• Polonnaruva ősi városa;
• Szigirija ősi városa;
• Kandi szent városa;
• Gálle óvárosa és erődítményei;
• Dambulla szikla- és aranytemploma.

Tudomány

Művészetek

Építészet

Srí Lanka történelmének korai időszakából elsősorban építészeti emlékek maradtak fenn: nagyobbrészt vallási célú építmények (főleg buddhista templomok és dagobák), illetve a királyi hatalomhoz kapcsolódó paloták, erődítmények. A vallási építészet alapja, a dagoba, rendszerint négyzetes kőteraszon nyugvó, félgömb alakú építmény, tetején négyzetes oszlopra állított, fokozatosan vékonyodó, hengeres csúccsal. A tömör építmény lényegében ereklyetartó, melynek alapjában, vagy csúcsában befalazva Buddha-ereklyét, vagy szent életű szerzetesek hamvait helyezték el. A buddhista gondolkozás a dagoba egyes elemeinek meghatározott jelentést tulajdonít, így kialakítását e szimbolika előírásai határozzák meg. A dagobák, amelyek éppoly elmaradhatatlan részei a buddhista templomoknak, mint a terebélyes bó-fák, méreteiket tekintve az 1-2 méterestől a 100 métert meghaladó magasságúig terjednek.

Lásd még: vihára

Tánc

Bővebben: Srí Lanka táncai

A főbb hagyományos táncstílusok:

• Kandi táncstílusok. (Uda Rata Natum, szingaléz: උඩරට නැටුම්) Önálló irányzatot képviselnek a kandi táncstílusok, amelyek a buddhista templomokban, vallási rítusokból alakultak ki. A kandi táncokat – a kultikus táncokhoz hasonlóan – főleg férfiak adják elő. A táncosok öltözéke fémlemezkékből álló díszítéssel keretezett, csúcsos sapka és szoknyaszerű, fehér szárong. Kar- és lábpereceket, valamint fülbevalókat viselnek, felsőtestük a mellüket borító díszítéstől eltekintve meztelen. Az akrobatikus elemekkel tarkított táncra pontosan kidolgozott kéz- és lábmozdulatok, a fokozatosan gyorsuló ütem jellemző.
• Maszk- és ördög-táncok. Az előadó művészetek közül a sziget déli részéről származó, kultikus eredetű maszk-táncok a legősibbek. A démon- és állatmaszkokat viselő táncosok ősi mítoszokat, ördög- és betegségűző rítusokat mutatnak be. Híres Ambalangoda települése az ördögűző táncairól.
• Néptáncok (pl. a Leekeli, Kalagedi, Raban, Polkatu)
• Táncdráma

A legtöbb tánc kíséretének alapja a dob, amelyeknek több mint 30 fajtája ismert. A táncok egy részének csak dobkísérete van, de gyakran szerepet kapnak a csengettyűk és az egyszerűbb fúvóshangszerek is.

Hagyományok, néprajz

A szigetország egyik jellegzetessége, hogy a helyi halászok közül sokan még ma is hagyományos módon, magas gázlólábakon állva fogják ki a halakat.

Nemzeti szimbólumok

• Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
• Mesua ferrea (vasfafélék) a nemzeti fa
• Ceyloni tyúk a nemzeti madár
• A kék zafír a nemzet drágaköve
• A nemzeti sport: a röplabda

Szokások, illemtan

• Az angol befolyásnak köszönhetően a nyugati üdvözlési formák, így a kézfogás az üzleti életben mindkét nem tagjai között általánosan ismert.
• Ujjal mutatni valakire illetlenség. Ha valakit magunkhoz akarunk hívni, lefelé fordított tenyérrel intsünk az ujjainkkal.
• A társalgásban ne hozzuk szóba a tamilok és szingalézek közti ellenséges viszonyt, a vallás, a kasztrendszer és a szex témakörét.
• Étkezéskor ne használjuk a bal kezünket! Ha a fogást növényi levélen kínálják, azt ne együk meg, hiszen az a tányér.
• A fej szent, a láb tisztátalan. Ne érintsük meg senkinek a fejét, a lábunkat ne tegyük fel bútordarabokra stb.
• Templom vagy mecsetlátogatáskor a ruházatunk takarja a lábunkat és a karunkat.
• Ne adjunk közvetlenül pénzt a buddhista szerzeteseknek. Számukra tilos a pénz érintése, adományunkat a templom előtti dobozba tegyük.
• A vallási kegytárgyakat kezeljük a legnagyobb tisztelettel.
• A helyiek időfelfogása alapján ők természetesnek veszik, ha egy fontos ember akár 2-3 órát is megvárakoztatja őket.
• Délelőtt és délután teaszüneteket tartanak a hivatalnokok. Ilyenkor ne számítsunk rá, hogy bárki is a rendelkezésünkre áll, még ha az íróasztalánál is ül az illető.

Gasztronómia

A konyhaművészet alapja a curry (fűszerkeverék és egyben a felhasználásával készült ételek neve). A curry-s ételek a pörkölthöz hasonlóan, de a pirospaprika szerepét a fűszerkeverék játssza. Az ízléstől és az étel jellegétől függően még további fűszereket (kardamom, szegfűszeg, mustármag) is felhasználnak. A currys ételek nagyobbrészt zöldségfélékből készülnek. A leggyakoribb alapanyagok: zöldbab, káposzta, burgonya, uborka, cékla és más Magyarországon ismeretlen zöldségek. A curry-t elsősorban főtt rizzsel eszik. A vidéken élő Srí Lanka-iak gyakran minden étkezéshez curry-t esznek, de különböző alapanyagokból és különböző ízesítésekkel.

Reggelire gyakran fogyasztják a hoppert, ami rizslisztből és kókusztejből készült, ropogós palacsintaféle. A Srí Lanka-i konyhában a leves gyakorlatilag ismeretlen, de az ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen a gyümölcsök sokasága nélkül. A buddhisták és hinduk jelentős része vegetáriánus.

A legjellegzetesebb üdítő ital a kókusz friss leve. Jellemző még a napi többszöri teázás. A sötétre készített teát sok cukorral és gyakran néhány csepp tejjel isszák. Jó minőségű a kávé is, amelyet hosszú lére eresztve isznak. A nemzeti italuk még a kókuszléből erjesztett pálinkaféle, az arak, melynek fő termelő vidéke a déli tengerparti sáv.

Lásd még: Srí Lanka-i konyhaművészet

Népszerű az országban az indiai, muszlim és kínai konyha is.

Fő látnivalók

• a kulturális világörökség helyszínei
• a kókuszpálmás tengerpart
• a vízesések
• a tengeri élővilág
• az Ádám-csúcs
• a Sinharaja Erdőrezervátum ritka és endemikus állatvilága
• Jaffna városa
• a Srí Lanka-i kultúra, a különféle fesztiválok, táncok stb.
• Ambalangoda ördögűző táncai

Olimpia

Bővebben: Srí Lanka az olimpiai játékokon