| Adele Chasing Pavements | ||||
| Kislemez a(z) 19 albumról | ||||
| B oldal | That’s It, I Quit, I’m Movin’ On (live) | |||
| Megjelent | 2008. január 14. | |||
| Felvételek | 2007; Compass Point Studios (Nassau) | |||
| Stílus | Pop | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 3:30 | |||
| Kiadó | ||||
| Szerző | ||||
| Producer | Eg White | |||
| Adele-kronológia | ||||
| ||||
| Videóklip | ||||
| Hivatalos videóklip | ||||
A Chasing Pavements Adele angol énekes-dalszerző dala a 19 című debütáló stúdióalbumáról (2008). A dalt Adele írta producerével, Francis "Eg" White-tal, és 2008. január 14-én jelent meg az album második kislemezeként. Szövege arról szól, hogy megkérdőjelezzük, hogy tovább hajszoljunk-e valamit, ami nem vezet sehova. Adele-t egy idősebb férfival való nyilvános vita és az azt követő szakítás inspirálta a dal megírására.
A dalt egy vita ihlette egy klubban Adele és korábbi barátja között, aki állítólag egy idősebb férfi volt, tekintve, hogy Adele akkoriban 19 éves volt. Az Elle-nek adott interjújában részletezte az eseményt, és azt, hogy ebből született a dal: A barátjával egy klubban történt veszekedés során felpofozta a férfit, majd elfutott, és hátranézve látta, hogy senki sem követi őt. Ekkor ugrott be neki a „you’re chasing pavements” kifejezés, ami aztán megihlette a dal megírására. Adele a „Chasing pavements” kifejezést arra használja, hogy olyasmit hajkurásszon, ami nem vezet sehova, és saját szavaival úgy írja le a dalt, hogy a „feladjam, vagy csak próbáljak tovább futni utánad, amikor nincs ott semmi” érzésről szól. Az American Songwriternek adott interjújában azt mondta: „Ez az én reménykedésem egy olyan kapcsolat iránt, ami már nagyon is véget ért. Az a fajta kapcsolat, amit utálsz, amikor benne vagy, de hiányzik, amikor nem”. Maga a dal egy nap alatt íródott Francis "Eg" White brit zenész, énekes és dalszerző segítségével, és azonnal elküldték Adele lemezkiadójának.
A Chasing Pavements Adele 19 című albumának része, és az album második kislemeze volt. A dalt Franics "Eg" White-tal közösen írta. A dalt 2008. január 14-én adták ki a később, január 28-án megjelenő album második előfutáraként. Adele úgy jellemezte a dalt, mint „a karrierje kezdetét”, mert ez indította el a sztárság felé.
Adele Chasing Pavements című dalát második kislemezeként és 19 című albumának előfutáraként is népszerűsítették. Amikor az album megjelent, Adele egy brit lemezkiadóval, az XL Recordings-szal állt szerződésben, és ők népszerűsítették az albumot, segítve, hogy slágerré váljon. A Billboard szerint „a Radio 1 és a Radio 2 országos rádióállomások is nagy szerepet játszottak abban, hogy a dal a brit kislemezlistán a második helyig jutott”. A Chasing Pavements egyike volt annak a három dalnak az albumon, amelyhez videóklipet is készítettek, ami nagy figyelmet kapott, mivel az emberek megpróbálták megtalálni a mögötte rejlő jelentést.
A Chasing Pavements-t több zenekritikus is Adele egyik legjobb dalának tartja. Chuck Arnold a Billboardtól a második helyre sorolta a dalt diszkográfiájának rangsorában, Adele dalszerzői képességeit Carole Kinghez hasonlította, és megjegyezte, hogy a dal kifinomultsága messze meghaladja a korát. A Rolling Stone olvasói szavazásán, ahol a negyedik helyre került, Brittany Spanos úgy nyilatkozott, hogy ez nem olyan „zsigeri érzelmekkel teli”, mint Adele későbbi munkája, a 21 című második stúdióalbum, de „fantasztikus” korai ízelítő a képességeiből. Hasonlóképpen, Alexis Petridis a The Guardiantól az ötödik helyre sorolta a Chasing Pavements-et, és dicsérte a kifinomultságát, valamint azt, hogy a refrénben Adele énekhangjára helyezi a hangsúlyt. Jazz Monroe az NME-től a dalt Adele nyolcadik legjobbjaként sorolta fel, és azt mondta, hogy a nagy refrénje ellenére is nagyszerű, a hookját pedig grandiózusnak jellemezte. A Parade és az American Songwriter is a kilencedik helyre sorolta a dalt Adele legjobb dalainak listáján.
A Chasing Pavements elismerő kritikákat kapott, a kritikusok dicsérték a szöveget, a produkciót és Adele énekesi teljesítményét, és sokan az énekesnő legjobb dalai közé sorolták. A dal Norvégiában a slágerlisták élére került, és nyolc országban, köztük az Egyesült Királyságban is elérte a Top 10-et. A brit kislemezlistán a második helyen végzett, és a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI) háromszoros platina minősítést adott neki. A hozzá készült videóklipet Mathew Cullen rendezte a Motion Theory produkciós cégtől. Az 51. Grammy-díjkiosztón a Chasing Pavements három jelölést kapott: megnyerte A legjobb női popénekes teljesítmény díját, valamint jelölték Az év felvétele és Az év dala kategóriában.
A Chasing Pavements a 2008. január 20-én kiadott UK Singles Chart második helyén debütált, ami a legmagasabb helyezése is volt egyben. A dal három egymást követő héten át maradt ezen a pozícióban, és 25 hétig szerepelt a listán. A dal a Canadian Hot 100-as listán a 28. helyet érte el. A Music Canada dupla platina minősítést adott neki. A Chasing Pavements a nemzeti lemezlisták top 10-es listáin is megfordult: Norvégiában az első, Skóciában a második, Izraelben és Japánban a negyedik, Írországban és Olaszországban a hetedik, Dániában a nyolcadik, Hollandiában a kilencedik, Belgiumban pedig a 10. helyen végzett.. A dal arany minősítést kapott Dániában, Olaszországban, és Norvégiában. Az amerikai Billboard Hot 100-as listán a dal a 21. helyen szerepelt. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) platina minősítést adott a Chasing Pavements-nek, ami egymillió eladott példányt jelent, míg a Billboard szerint 2011 októberéig 1,2 millió példányban kelt el.
A Chasing Pavements három jelölést kapott az 51. Grammy-díjátadón. A kislemez Az év felvétele, Az év dala és A legjobb női popénekes teljesítmény kategóriában kapott jelölést. Megnyerte A legjobb női popénekes teljesítményért járó Grammy-díjat, de Az év dala kategóriában alulmaradt a Coldplay Viva la Vida című dalával szemben, Az év felvétele kategóriában pedig Robert Plant és Alison Krauss közös munkájával, a Please Read the Letterrel szemben. Adele a Sugarlanddel közösen adta elő a Chasing Pavements című dalt a gálán.
| Év | Szervezet | Díj | Eredmény | For. |
|---|---|---|---|---|
| 2008 | MTV Video Music Awards | A legjobb koreográfia | Jelölve | |
| MTVU Woodie Awards | Legjobb videó Woodie (Az év videója) | Jelölve | ||
| 2009 | BMI London Awards | Díjnyertes dal | Elnyerte | |
| Brit Awards | Az év brit kislemeze | Jelölve | ||
| Grammy Awards | Az év felvétele | Jelölve | ||
| Az év dala | Jelölve | |||
| A legjobb női popénekes teljesítmény | Elnyerte |

A dal videóklipje egy autóbalesetet mutat be a londoni Hyde Parkban. Bár a klip Londonban játszódik, valójában Los Angelesben forgatták.. A videót Mathew Cullen rendezte.
Két nézőpontot mutat be: az egyikben a való világot, ahol a balesetet követően az autó utasai mozdulatlanul fekszenek a járdán, a másikban (a refrének alatt) pedig a kamera felülről mutatja őket. Az elején Adele látható, egy autóban egy férfi mellett. Énekel, mielőtt kiszáll az autóból, és elsétál egy csoport ember mellett, akik a baleset helyszíne felé futnak. Ezután egy fa mellett áll, és folytatja az éneklést, míg a végén az áldozatokat hordágyakon mutatják, akiket a mentőszolgálat munkatársai különböző irányokba tolnak el. Adele nem tartozik az autóbaleset áldozatai közé.
A második nézőpontban a pár madártávlatból látható, de mintha oldalnézetből vennék fel őket, és úgy „kelnek életre”, és úgy mozognak, mintha állnának. A pár látszólag újrajátssza kapcsolatukat, kezdve az első találkozásuktól, amikor a nő elejtette a sálját, a férfi pedig visszaadta neki. A pár egy ideig boldognak tűnik együtt, de ez a boldogság csak rövid ideig tart; a férfi rájön, hogy a nőnek volt egy szeretője. A nő ír valamit egy papírra, és amikor a férfi elolvassa, dühös lesz, de megbocsát a nőnek, és újra fellángol a szenvedély, amit a baleset előtt éreztek. Amikor Adele utoljára elénekli a refrént, a pár a járdán táncol a bámészkodókkal körülvéve, akik most szintén táncolnak. A férfi és a nő kecsesen és bensőségesen táncol, de minden örömük ellenére mégis csak két test marad, akik mozdulatlanul fekszenek a járdán, majd a mentők különböző irányokba tolják el őket.
A dal videóklipje 2008-ban jelölést kapott A legjobb koreográfiáért járó MTV Video Music Awards-díjra. A klip 2008. december 20-án a VH1 „Top 40 of 2008” listáján a 26. helyet szerezte meg.[forrás?]
Adele 2007. december 7-én mutatta be a dalt a Friday Night with Jonathan Ross című műsorban. Előadta a dalt 2008. március 20-án a Hotel Cafe-ban. Ez az élő előadás a 19 album akusztikus változatának részeként került rögzítésre. A dalt a Late Show with David Letterman című műsorban ismét előadta 2008. június 16-án. Ugyanezen a napon a Billboard irodájában is előadta a dalt. A dalt 2008. szeptember 3-án élőben adta elő a The View című műsorban. A Chasing Pavements című dalt a Cold Shoulderrel együtt a Saturday Night Live-ban is előadta 2008. október 18-án. 2008. december 10-én fellépett vele a The Ellen DeGeneres Show-ban. A dalt 2008. december 31-én a Jools Annual Hootenanny című műsorában adta elő. A dalt a Sugarlanddel együtt adta elő az 51. Grammy-díjátadón 2009. február 8-án. 2009. március 24-én a Dancing with the Stars című műsorban újra előadta.
UK – CD és 7-inch vinyl
Felvétel
Közreműködők
Heti listák
|
Év végi összesített listák
|
| Régió | Minősítés | Eladott példányszám |
|---|---|---|
| Brazília (Pro-Música Brasil) | arany | 30 000‡ |
| Kanada (Music Canada) | 3× platina | 240 000‡ |
| Dánia (IFPI Denmark) | platina | 90 000‡ |
| Olaszország (FIMI) | arany | 10 000* |
| Norvégia (IFPI Norway) | arany | 5 000* |
| Egyesült Királyság (BPI) | 3× platina | 1 800 000‡ |
| Egyesült Államok (RIAA) | platina | 1 000 000* |
|
* Eladási példányszámok kizárólag a minősítés alapján. | ||
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chasing Pavements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
...Adele harnessed those inflamed, conflicting emotions and transformed them into sublime pop.