A település neve a Pend d’Oreille indiánok „sč̓ewíleʔ” („vízi-” vagy „szalagoskígyó”) szavából ered. Alice Sherwood Abrahamson leírása szerint „a Chewelah szó az indiánok »S che wee leh« ered, melynek jelentése vízi- vagy szalagoskígyó. A mai város délnyugati határán egykor egy forrás eredt, amelyet a McCrea család a felbuggyanó vízre utalva »S che wee leh« névvel illetett. A víz hullámzása a kígyók mozgására emlékeztetett.” Az európai–amerikai telepesek megérkezése előtt a térség a kaliszpel indiánok „slet̓éw̓si” („völgyi emberek”) törzsének lakóhelye volt. A terület eredeti neve a saját törzsét egy vitás eset miatt elhagyó őslakosra utaló „Fool’s Prairie” volt. A Pend d’Oreille-eket a térség többi őslakosával együtt az 1872. április 9-én létesített Colville rezervátumba kényszerítették, melynek területét 1872. június 2-án csökkentették.
Thomas és Mary Brown 1859-ben költöztek Fool’s Prairie-be. 1872. május 8-án Thomas Brown engedélyt kapott Chewelah postahivatalának létrehozására; a nevet először a két nappal korábbi megyei közgyűlési jegyzőkönyv említi. A posta 1873. február 25-én megszűnt, majd 1879-ben John A. Simms postamester vezetésével újranyitott. Chewelah 1903. február 4-én kapott városi rangot.
A helység első, protestáns temploma 1891-ben, első iskolája pedig 1869-ben nyílt meg. A Spokane Falls and Northern Railroad vasútvonala 1889-ben érte el a települést, az első katolikus templomot 1885-ben alapították, a megyei újság első száma pedig 1885 júliusában jelent meg.
Chewelah az 1870-es években agrárközpont volt; a térségben 1842-től éltek telepesek. A helység területét 1884-ben jelölték ki, az első ólom- és ezüstbányákat pedig két évvel később nyitották meg.
A helyi újságot (The Independent) William Hunter Brownlow alapította 1903-ban; ő és négy fia (Truman, Ralph, Arthur és Alex) hetente egy nyolcoldalas kiadványt jelentettek meg.
1905-ben Chewelah népessége elérte a 650 főt, a következő években pedig számos réz-, ezüst- és ólom-, valamint néhány aranybánya is nyílt a térségben; a legnagyobb mennyiségben magnezitet bányásztak. A magas hőmérsékletet is elviselő anyagból téglák, illetve kemencék vázai készültek, továbbá az első világháborúban az itt kitermelt nyersanyagból készítettek acélt, miután Ausztria többé nem tudta biztosítani a szükséges mennyiséget. 1916-ban a magnezitbánya az ország, illetve a legmagasabb hatékonyság mellett a világ legnagyobb kitermelőhelye lett; a napi kapacitás 700 tonna volt. A világháború során 800 ember dolgozott hőálló téglák előállításán.
1920-ra a lakosság száma elérte az 1600 főt, és az 1960-as évek végéig folyamatosan növekedett. 1968-ban az olcsó japán konkurencia és az acélipar változásai miatt a magnezitbányát bezárták. Chewelah legnagyobb iparágai ma a mezőgazdaság és az aktív pihenési igények kiszolgálására kiépült szolgáltatóipar.
Éghajlat
A térségben a nagyobb mértékű hőmérséklet-ingadozás a jellemző; a nyarak melegek vagy forróak (és gyakran csapadékosak), a telek pedig hűvösek (néha kifejezetten hidegek). A város éghajlata kontinentális mediterrán (a Köppen-skála szerint Dsb).
A 2010-es népszámláláskor a városnak 2607 lakója, 1150 háztartása és 690 családja volt. A népsűrűség 337,7 fő/km2. A lakóegységek száma 1284, sűrűségük 166,3 db/km2. A lakosok 93,1%-a fehér, 0,2%-a afroamerikai, 1,7%-a indián, 0,5%-a ázsiai, 0,7%-a egyéb, 3,7%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 2,8% (1,4% mexikói, 0,4% Puerto Ricó-i, 1,1% egyéb spanyol vagy latino származású.)
A háztartások 26,5%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 44,6% házas, 11,3% egyedülálló nő, 4,1% egyedülálló férfi, 40% pedig nem család. 35,6% egyedül élt; 18,7%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,22 személy élt; a családok átlagmérete 2,85 fő.
A medián életkor 45,2 év volt. A város lakóinak 23%-a 18 évesnél fiatalabb, 5,6% 18 és 24 év közötti, 21,2%-uk 25 és 44 év közötti, 25,7%-uk 45 és 64 év közötti, 24,6%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 46,6%-a férfi, 53,4%-a pedig nő.
↑Richard F. Steele: An illustrated history of Stevens, Ferry, Okanogan and Chelan counties, state of Washington. (angolul) Spokane (Washington): Western Historical Publishing Company. 1904.
↑Stevens County Commissioners Journal Book A, 1860–1863, 168. oldal
↑Guy Reed Ramsey: Postmarked Washington: 1850-1960. (angolul) Olympia (Washington): Washington State Library. 2013. 1556–1557. o.
↑Alpha Naff: The last bell: The „country schools” of Stevens County (NW Washington). (angolul) 1984.
↑"Summary File 1 Dataset" (angol nyelven). United States Census Bureau. Hozzáférés: 2020. február 2.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chewelah, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Amerikai Egyesült Államok
é. sz. 48° 16′ 50″, ny. h. 117° 43′ 23″48.280556°N 117.723056°WKoordináták: é. sz. 48° 16′ 50″, ny. h. 117° 43′ 23″48.280556°N 117.723056°W
