Cilostazol

Cilostazol
IUPAC-név
6-[4-(1-ciklohexil-1H-tetrazol-5-il)butoxi]-
3,4-dihidro-2(1H)-kinolinon
Kémiai azonosítók
PubChem 2754
ChemSpider 2652
EINECS-szám 689-122-9
DrugBank APRD00155
KEGG D01896
ChEBI 31401
RTECS szám VC8277500
ATC kód B01AC23
SMILES
O=C4Nc3c(cc(OCCCCc1nnnn1C2CCCCC2)cc3)CC4
InChIKey RRGUKTPIGVIEKM-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 3632017
UNII N7Z035406B
ChEMBL 799
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C20H27N5O2
Moláris tömeg 369,46 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus Máj (a CYP3A4- és CYP2C19 enzim hatására)
Biológiai
felezési idő
11–13 óra
Fehérjekötés 95–98%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás szájon át

A cilostazol a claudicatio intermittens (terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve -gyengeség) tüneteinek enyhítésére használt gyógyszer. Értágító és a vérlemezkék összecsapzódásának gátlója, ezáltal javítja a keringést.

Bár a cilostazol és a hozzá hasonló hatású gyógyszerek megnövelik a szívelégtelenségben szenvedő betegek halálának kockázatát, a betegség elsősorban közöttük jelentkezik. Nem szívbetegek között a klinikai vizsgálatok nem mutattak ki káros mellékhatást, de gyakorlati tapasztalat kevés van ezen a téren.

Mellékhatásai: fejfájás, hasmenés, remegés és kábultság.

Hatásmechanizmus

A cilostazol a 3-as típusú foszfodiészteráz (PDE3) enzim gátlásával hat. Ez az enzim hidrolizálja a cAMP-t AMP-vé (és a cGMP-t GMP-vé). A cAMP mennyiségének növekedésével a PKA (protein kináz A enzim) aktivitása nő, ami ér- és légúttágító hatású, de gátolja a vérlemezkék összecsapzódását is.

Egyéb alkalmazási lehetőségek

Japán kutatók arról számoltak be, hogy a cilostazol 2-es típusú diabéteszesekben az aszpirinnél jobban gátolja az érelmeszesedést. Az eredmény megerősítésére még nagyobb vizsgálatok szükségesek.

Amerikai kutatók megállapították, hogy az aszpirinhoz képest kisebb a vérzékenység kockázata, ezáltal a betegek ötven százalékában 25 százalékkal csökkenti a stroke és szövődményei kockázatát.

Koreai kutatók szerint koronária-angioplasztika (a koszorúér tágítása katéterrel, egy kis ballon felfújásával) és sztentbehelyezés után csökkenti az artéria újra beszűkülésének valószínűségét.

Magyar kutatók (Gurabi Zsolt és munkatársai) által közölt tanulmány arról számolt be, hogy a hatóanyag Brugada-szindróma, illetve korai repolarizációs szindróma során kialakuló hirtelen szívhalál megelőzésében is hatásos lehet.

Készítmények

Magyarországon:

Jegyzetek

  1. ↑ A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése [halott link] eLitMed.hu
  2. ↑ Hogyan kezelhető a PAD? WEBBeteg
  3. ↑ MedicalOnline 2010. július 3.
  4. ↑ WebORVOS 2010. szeptember 15.
  5. ↑ Agyérbetegségek 2005 Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Irodalmi tallózó
  6. ↑ Cilistazolum[halott link] (OGYI)

Fordítás