Apixaban

Apixaban
IUPAC-név1-(4-metoxifenil)-7-oxo-6-[4-(2-oxo-1-piperidinil)fenil]-4,5,6,7-tetrahidro-1H-pirazolo[3,4-c]piridin-3-karboxamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám503612-47-3
PubChem10182969
ChemSpider8358471
EINECS-szám639-684-6
DrugBankDB06605
KEGGD03213
ChEBI72296
ATC kódB01AF02
Gyógyszer szabadnévapixaban
SMILES
COC1=CC=C(C=C1)N2C3=C(CCN(C3=O) C4=CC=C(C=C4)N5CCCCC5=O)C(=N2)C(=O)N
InChI
1S/C25H25N5O4/c1-34-19-11-9-18(10-12-19)30-23-20(22(27-30) 24(26)32)13-15-29(25(23)33)17-7-5-16(6-8-17) 28-14-3-2-4-21(28)31/h5-12H,2-4,13-15H2,1H3,(H2,26,32)
InChIKeyQNZCBYKSOIHPEH-UHFFFAOYSA-N
Beilstein11244786
UNII3Z9Y7UWC1J
ChEMBL231779
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC25H25N5O4
Moláris tömeg459,50 g/mol
Megjelenésfehér kristályos por
Sűrűség1,4 g/ml
Olvadáspont238–240 °C
Forráspont770,5 °C
Oldhatóság (vízben)40-50 μg/ml 0,9%-os sóoldatban
Oldhatóság (DMSO)18 mg/ml
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság50%
Metabolizmusnincs aktív metabolit
Biológiai
felezési idő
12 óra szájon át,
5 óra intravénásan
Fehérjekötés87%
Kiválasztás25% széklet(epe, vékonybél) és vizelet
Terápiás előírások
Terhességi kategóriaB (US)
Alkalmazásorális
Veszélyek
Lobbanáspont419,8 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az apixaban véralvadásgátló gyógyszer (vérhígító). Vénás és artériás trombózis ellen adják, rendszerint szájon át. Javallatok:

Az EU 2011-ben, az FDA 2012. december 28-án hagyta jóvá alkalmazását.

Egy 1,8 évig tartó kettős vak vizsgálatban pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél az apixaban jobbnak bizonyult a hagyományosan használt warfarinnál a stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében. Ritkábban fordultak elő vérzéses szövődmények, és csökkent a halálozás.

Működésmód

Az apixaban az aktivált X-faktor (F-Xa) előállítását gátolja közvetlen, reverzibilis és igen szelektív módon. Gátolja mind a szabad, mind a vérrögökben megkötött F-Xa hatását.

Hemosztázis

A hemosztázis a vérnek az a képessége, mely lehetővé teszi, hogy az érpályán belül a vér megtartsa folyékony állapotát, abból kikerülve viszont megszilárduljon, ezzel megakadályozva, hogy egy sebesülés elvérzést okozzon. A vér megszilárdulása a véralvadás. Az alvadt vért a szervezet képes feloldani. A véralvadás és az alvadt vér feloldódása kényes egyensúlyi folyamat; az egyensúly felbomlásának súlyos következményei vannak (vérzékenység ill. trombózis, infarktus, embólia).

A véralvadék kiinduló anyaga a máj által nagy mennyiségben termelt, vízoldható fibrinogén. E fehérje részleges bomlásakor keletkezik a fibrin, mely nem oldódik vízben. A fibrinmolekulák egymással összekapcsolódva vérrögöket alkotnak. További bomlás során a fibrinből ismét vízoldható fehérjék keletkeznek, így az alvadt vér feloldódik (fibrinolízis(en)).

Véralvadás-faktorok

A véralvadáshoz számos tényező szükséges, melyek egymásra is hatnak. E tényezőket faktoroknak nevezik, és római számokkal számozzák. 12 faktort különítenek el; az F-I a már említett fibrinogén. A faktorok a vérben található vegyületek, melyek aktiválás után fejtik ki a hatásukat. Az aktiválást enzimek végzik a faktor kis módosításával. Az aktivált I-es faktor jele F-Ia. VI-os faktor nem létezik, XIII-as igen.

A véralvadáshoz (a fibrinogén → fibrin átalakuláshoz) a trombin nevű enzim szükséges. A trombin protrombinból (ez a II-es faktor) keletkezik az aktivált X-faktor (F-Xa) enzim hatására.

Aktivált X-faktor

Az X-faktor (más néven Stuart–Prower-faktor vagy protrombináz) nevű enzim két láncból felépülő glikoprotein. A májban keletkezik. Aktiválódása aktivált IX-faktor (F-IXa) vagy F-VIIa hatására történik meg. Az aktivált X-faktor nemcsak a protrombint képes aktiválni, hanem a VII-faktort is, miáltal pozitív visszacsatolás jön létre.

Az aktiválás limitált proteolízissel (fehérjebontással) történik. Az aktiválás során aktiválódási komplexek alakulnak ki, ezek teszik hatékonnyá a véralvadást. Az igen bonyolult folyamatban kofaktorok is részt vesznek.

Mellékhatások, ellenjavallatok

Más vérhígítókhoz hasonlóan az apixaban

Ellenjavallatok:

A legtöbb mellékhatás a különböző testrészekben bekövetkező vérzéssel/vérzékenységgel kapcsolatos (pl. orr, száj, izom, szem, méh, bőr alatti szövetek, végbél, stb.).

Az apixaban a CYP3A4(en) enzim és a P-glikoprotein szubsztrát(en)ja. Kölcsönhatásba lép több gyógyszerrel, melyek többsége más típusú vérhígító, vírus- vagy gombás fertőzés elleni szer, de ilyen pl. az orbáncfű is.

Adagolás

Ajánlott adagok:

Az apixaban bevehető étkezéskor vagy attól függetlenül is. Beadható transznazális gyomorszondával(en) az összetört tablettát 60 ml 5%-os dextrózban feloldva. (Az oldatot nem szabad szájon keresztül beadni.)

Túladagolásra nincs ismert ellenszer. Egészséges önkénteseknek a 3–7 napig adott napi 50 mg apixaban nem okozott káros hatást. Egy kísérletben az apixaban bevétele után 2–6 órával adott orvosi szén a beadott apixaban-mennyiségtől függően felére/negyedére csökkentette az apixaban vérbeli átlagértékét.

Készítmények

Magyarországon:

Jegyzetek

  1. ↑ 10 mg-nál kisebb adag esetén. 25 mg felett jóval kisebb.
  2. ↑ A lassú felszívódás miatt.
  3. ↑ Agrawal R, Jain P, Dikshit SN.: Apixaban: a new player in the anticoagulant class. (PubMed)
  4. ↑ Bővül az apixaban javallata (pharmaonline)
  5. ↑ Az apixaban és a warfarin összehasonlítása pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél (Medicalonline, 2013. november 28. 12:03)
  6. ↑ Apixaban Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (OGYI)

Források

Fizikai/kémiai tulajdonságok:

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Az apixaban a harmadik olyan gyógyszer, mely pitvarfibrilláció esetén felülmúlja a warfarint. A másik kettő: