| Claude | |
| A Claude logója | |
| Fejlesztő | Anthropic |
| Első kiadás | 2023. március 14. |
| Legfrissebb stabil kiadás | Claude Opus 4.7 Claude Sonnet 4.6 Claude Haiku 4.5 (2026. április 16. 2026. február 17. 2025. október 15.) |
| Platform | felhőalapú szolgáltatás, webes alkalmazás, API, mobilalkalmazás, asztali alkalmazás |
| Kategória | nagy nyelvi modell, MI-asszisztens, alapmodell |
| Licenc | proprietáris |
| A Claude weboldala | |
Claude az Anthropic által fejlesztett nagy nyelvi modellek és mesterségesintelligencia-asszisztensek családja. Az első Claude-változatot 2023 márciusában jelentették be; a szolgáltatás ekkor beszélgetőfelületen és fejlesztői API-n keresztül volt elérhető, Claude és Claude Instant változatban.
A Claude-modellcsaládot az Anthropic a „helpful, honest and harmless” – vagyis hasznos, őszinte és ártalmatlan – mesterséges intelligencia kutatási célkitűzéseivel összefüggésben mutatta be. A Claude 3 megjelenése óta a modellcsalád fő változatai jellemzően három teljesítményszinten jelennek meg: a Haiku a kisebb és gyorsabb, a Sonnet a kiegyensúlyozott, az Opus pedig a legnagyobb képességű modellváltozat.
A Claude a fogyasztói webes felület mellett fejlesztői API-n, mobilalkalmazásokon, asztali alkalmazásokon és harmadik fél felhőplatformjain keresztül is használható. A szoftverfejlesztési felhasználásokhoz az Anthropic külön terméket is kiadott Claude Code néven, amely a kódbázis olvasására, fájlok szerkesztésére, parancsok futtatására és fejlesztői munkafolyamatok támogatására szolgál.
A Claude-modellcsalád tagjai generatív előtanított transzformerek. A modellek előtanítása nagy mennyiségű szöveges és egyéb adaton történik, amelynek célja a nyelvi és feladatmegoldó képességek kialakítása; ezt követően az Anthropic emberi visszajelzést és alkotmányos MI-nek nevezett igazítási eljárást is alkalmaz a válaszok biztonságosabbá és hasznosabbá tételére.
Az alkotmányos MI az Anthropic által kidolgozott modell-igazítási módszer, amelyben a modell viselkedését nem kizárólag emberi visszajelzések, hanem előre rögzített elvek — az Anthropic szóhasználatában „alkotmány” — alapján is finomítják. A módszer célja, hogy a modell hasznos válaszokat adjon, miközben csökkenti a káros, félrevezető vagy nem kívánt válaszok valószínűségét.
Az eljárás egyik szakaszában a modell válaszokat generál, majd az alkotmányos elvek alapján kritikát fogalmaz meg saját válaszaira, és javított válaszokat állít elő. Egy másik szakaszban mesterséges intelligenciával generált visszajelzéseket használnak preferenciamodell tanítására, amely később a modell finomhangolását támogatja. Ez a megközelítés rokonságban áll az emberi visszajelzéses megerősítéses tanulással, de a visszajelzések egy részét nem közvetlenül emberek, hanem a megadott elveket alkalmazó modellek adják.
Az Anthropic nyilvánosan is közzétette Claude alkotmányának egyes változatait. A korai változat rövidebb elvlistaként működött, míg a későbbi változatok részletesebben írják le, milyen viselkedést várnak el a modelltől különböző felhasználói helyzetekben.
A Claude tanításához és működéséhez kapcsolódó adatgyűjtési gyakorlatok vitákat is kiváltottak. 2024-ben több webhelyüzemeltető, köztük az iFixit, azzal bírálta az Anthropic ClaudeBot nevű robotját, hogy a kérések nagy száma jelentős terhelést okozott az oldalukon; az Anthropic közlése szerint a robot figyelembe veszi a robots.txt-ben megadott tiltásokat.
A Claude webes felületen, mobilalkalmazásként, asztali alkalmazásként, fejlesztői API-n és különböző vállalati csomagokban használható. A szolgáltatás alapfunkciói közé tartozik a szövegalkotás, szövegelemzés, programozási segítség, dokumentumok feldolgozása, képi bemenetek értelmezése, valamint a fejlettebb modellek esetében az ügynöki munkafolyamatok támogatása.
Az Anthropic a Claude-ot ingyenes és fizetős csomagokban is elérhetővé teszi. A fizetős csomagok magasabb használati kereteket, gyorsabb vagy fejlettebb modellekhez való hozzáférést, valamint egyes kísérleti vagy vállalati funkciókat kínálnak. A többfelhasználós szervezeti használatra a vállalat Team és Enterprise csomagokat vezetett be, amelyek együttműködési, adminisztrációs és vállalati biztonsági funkciókat is tartalmaznak.
2025 áprilisában az Anthropic bejelentette a Claude Max csomagot, amely a Pro csomagnál magasabb használati korlátokat és korai hozzáférést kínált új funkciókhoz. A Max csomag két szinttel indult, amelyek a Pro csomaghoz képest ötszörös, illetve hússzoros használati keretet biztosítottak.
2025 márciusában az Anthropic webes keresési funkciót adott a Claude-hoz. A funkció célja, hogy a modell naprakész webes információkat is felhasználhasson olyan kérdésekben, amelyek a tanítási adatoknál frissebb vagy külső ellenőrzést igénylő tényekre vonatkoznak. A webes keresést kezdetben fizetős felhasználóknak vezették be, majd 2025 májusában az Anthropic közlése szerint minden csomagban globálisan elérhetővé vált.
Az Artifacts funkció lehetővé teszi, hogy a Claude a beszélgetés mellett külön munkaterületen jelenítsen meg és szerkesszen tartalmakat, például kódrészleteket, dokumentumokat, grafikai elemeket, diagramokat vagy egyszerű webes felületeket. Ez a megoldás a hagyományos csevegőfelületet egy interaktívabb szerkesztési és prototípus-készítési munkafolyamattal egészíti ki.
2024 októberében az Anthropic kísérleti „computer use” funkciót jelentett be, amelyben a Claude képernyőképek értelmezése alapján képes lehet számítógépes felületeken műveleteket kezdeményezni, például egér- és billentyűzetműveletek szimulálásával. A vállalat a funkciót béta állapotúként mutatta be, hangsúlyozva, hogy az ilyen ügynöki képességek biztonsági kockázatokat is hordoznak.
A számítógép-használati képességek később több Claude-termékben is megjelentek, köztük a Claude Code-ban és a Claude Coworkben. A Cowork kutatási előnézetként jelent meg, és a Claude Code ügynöki képességeit nem programozási jellegű, tudásmunkához kapcsolódó feladatokra terjesztette ki.
A Claude Code az Anthropic fejlesztőknek szánt, ügynöki működésű programozási eszköze. A Claude Code képes kódbázisok olvasására, fájlok módosítására, parancsok futtatására, tesztek indítására és fejlesztői munkafolyamatok támogatására terminálból, fejlesztőkörnyezetből, asztali alkalmazásból és böngészőből.
Az Anthropic 2025 februárjában, a Claude 3.7 Sonnet megjelenésével együtt vezette be a Claude Code-ot korlátozott kutatási előnézetként. A termék 2025 májusában, a Claude 4 modellek bejelentésekor vált általánosan elérhetővé. Ekkor az Anthropic a terminálos használat mellett fejlesztőkörnyezeti integrációkat és Claude Code SDK-t is bejelentett.
2025 augusztusában az Anthropic bemutatta a Claude for Chrome bővítményt, amely a böngészőben végzett feladatok automatizálására és tesztelésére készült. A vállalat a bevezetést pilotként írta le, külön kiemelve a promptinjektálás és más böngészőalapú ügynöki kockázatok vizsgálatát.
A Claude Code képességei biztonsági vitákat is kiváltottak. 2025 augusztusában az Anthropic közölte, hogy egy fenyegetési szereplő legalább 17 szervezet ellen használt Claude Code-ot adatlopási és zsarolási műveletek támogatására. 2025 novemberében a vállalat egy másik esetben arról számolt be, hogy egy támadó Claude Code-ot használt egy nagyrészt automatizált kiberkémkedési kampányban; az Anthropic szerint az érintett fiókokat letiltották, és a vállalat értesítette az érintetteket, valamint a hatóságokat.
2026 februárjában az Anthropic bejelentette a Claude Code Security korlátozott kutatási előnézetét, amelynek célja szoftverkódok biztonsági áttekintése és sérülékenységek azonosítása. A vállalat a funkciót elsősorban védelmi célú felhasználásra, vállalati és nyílt forrású karbantartók számára vezette be.
A Claude-modellcsalád fő modelljei a Claude 3 óta jellemzően három méretben jelennek meg. A Haiku a kisebb és gyorsabb, a Sonnet a középső, kiegyensúlyozottabb, az Opus pedig a legnagyobb és legképességesebb modellváltozat. A modellek elérhetősége és támogatási állapota idővel változik, ezért a táblázat elsősorban történeti áttekintésként értelmezendő.
| Modell | Bejelentés vagy megjelenés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Claude | 2023. március 14. | Első nyilvános Claude-modell. |
| Claude 2 | 2023. július 11. | A Claude 1 utódja; hosszabb kontextussal és erősebb általános képességekkel. |
| Claude Instant 1.2 | 2023. augusztus 9. | Gyorsabb, alacsonyabb költségű Claude-változat. |
| Claude 2.1 | 2023. november 21. | 200 000 tokenes kontextusablakkal és vállalati funkciókkal bejelentett modell. |
| Claude 3 Opus | 2024. március 4. | A Claude 3 család legnagyobb modellje. |
| Claude 3 Sonnet | 2024. március 4. | A Claude 3 család középső modellje. |
| Claude 3 Haiku | 2024. március 13. | A Claude 3 család gyors, kisebb modellje. |
| Claude 3.5 Sonnet | 2024. június 20. | A Claude 3.5 család első modellje, különösen erős kódolási és vizuális képességekkel. |
| Claude 3.5 Sonnet új változata | 2024. október 22. | A számítógép-használati béta funkcióval együtt bejelentett frissített Sonnet-változat. |
| Claude 3.5 Haiku | 2024. október 22. | A Haiku-vonal frissített, gyorsabb modellje. |
| Claude 3.7 Sonnet | 2025. február 24. | A Claude Code kutatási előnézetével együtt bejelentett modell. |
| Claude Opus 4 | 2025. május 22. | A Claude 4 család nagyobb modellje. |
| Claude Sonnet 4 | 2025. május 22. | A Claude 4 család középső modellje. |
| Claude Opus 4.1 | 2025. augusztus 5. | Opus 4 utáni frissített modellváltozat. |
| Claude Sonnet 4.5 | 2025. szeptember 29. | Kódolásra, ügynöki feladatokra és számítógép-használatra optimalizált Sonnet-változat. |
| Claude Haiku 4.5 | 2025. október 15. | A Claude 4.5 család kisebb, gyors modellje. |
| Claude Opus 4.5 | 2025. november 24. | Opus-vonalbeli frissítés; a Claude Code asztali alkalmazásos használatával együtt is hivatkozott modell. |
| Claude Opus 4.6 | 2026. február 5. | Opus-vonalbeli frissítés. |
| Claude Sonnet 4.6 | 2026. február 17. | A Sonnet-vonal frissített modellje, hosszú kontextusú és ügynöki munkafolyamatokra kiemelve. |
| Claude Mythos Preview | 2026. április 7. | Korlátozott hozzáférésű előnézeti modell, amelyet az Anthropic biztonsági és kiberbiztonsági vizsgálatokban is hivatkozott. |
| Claude Opus 4.7 | 2026. április 16. | A jelenlegi Opus-vonalbeli modell; az Anthropic különösen összetett szoftverfejlesztési és ügynöki feladatokra emelte ki. |
Az Anthropic több Claude-hoz kapcsolódó kutatási projektet is közzétett, különösen az MI-biztonság, az értelmezhetőség, az ügynöki viselkedés, a kiberbiztonság és a fizikai rendszerekkel való interakció területén.
2024 májusában az Anthropic mechanisztikus értelmezhetőségi kutatást publikált, amelyben a Claude 3 Sonnet belső reprezentációinak egy részét vizsgálta. A kutatók „jellemzőknek” nevezték azokat a belső aktivációs mintázatokat, amelyek bizonyos fogalmakhoz, témákhoz vagy viselkedésekhez kapcsolhatók. A kutatás bemutatására létrehozták a „Golden Gate Claude” nevű demonstrációs modellt, amelyben a Golden Gate hídhoz kapcsolódó jellemzőt mesterségesen felerősítették; ennek hatására a modell válaszai visszatérően a hídhoz kapcsolódtak, még akkor is, amikor a felhasználói kérdésnek nem volt köze hozzá.
2025 júniusában az Anthropic és az Andon Labs Project Vend néven kísérletet végzett arra, hogy egy Claude-alapú ügynök képes-e egy irodai automatabolt működtetésére. A „Claudius” néven futó rendszer feladata a készletgazdálkodás, az árazás, a beszerzés és az ügyfélkommunikáció kezelése volt. A kísérlet kezdetben részben működőképesnek bizonyult, de több üzleti és működési hibát mutatott: rosszul kezelte az árrést, nem mindig használta ki a beszerzési lehetőségeket, és később olyan zavart viselkedést is produkált, amelyben emberi szereplőként azonosította magát, biztonsági személyzetet próbált bevonni, illetve emberi dolgozók elbocsátásáról írt. 2025 decemberében a kísérlet második szakaszáról is beszámoltak, amelyben újabb Claude-modellekkel és módosított felügyeleti, illetve üzleti keretekkel folytatták a vizsgálatot.
2025 novemberében az Anthropic Project Fetch néven robotikai kísérletet mutatott be, amelyben azt vizsgálta, hogy a Claude mennyiben segítheti emberek munkáját egy négylábú robot programozásában. A kísérletben az Anthropic munkatársait csoportokra osztották: egyes csoportok Claude segítségével, mások anélkül próbáltak robotikai feladatokat megoldani. A vizsgálat célja nem egy teljesen autonóm robot létrehozása volt, hanem annak mérése, hogy a nyelvi modellek miként támogathatnak fizikai rendszerekkel kapcsolatos, több lépésből álló programozási és hibakeresési feladatokat.
2025 februárjában az Anthropic elindította a Claude Plays Pokémon nevű kísérleti közvetítést, amelyben a Claude 3.7 Sonnet a Pokémon Red című játékot játszotta Twitchen. A kísérlet a hosszú távú tervezés, a memóriakezelés, a játékkörnyezet értelmezése és az ügynöki döntéshozatal vizsgálatára szolgált. Később más modellekkel, köztük Claude Opus 4.5-tel, GPT-5.2-vel és Gemini 3 Próval is indultak hasonló kísérletek. A játékot ezekben a vizsgálatokban a legerősebb rendszerek is nehezen kezelték, ami rámutatott a hosszú távú tervezés és a környezetben végzett következetes cselekvés nehézségeire.
2026 februárjában Nicholas Carlini, az Anthropic kutatója arról számolt be, hogy tizenhat Claude Opus 4.6-ügynök együttműködésével sikerült egy Rust nyelven írt C-fordítót létrehozni, amely képes volt a Linux-kernel fordítására. A kísérlet közel 20 000 amerikai dollár költséggel járt. A fordító nem számított különösen hatékonynak, de a beszámolók szerint az Opus 4.6 volt az első olyan modell, amely ilyen szintű feladatot végig tudott vinni több ügynök együttműködésével.
A Claude-ot a fogyasztói csevegőfelület mellett vállalati, fejlesztői, kutatási, kormányzati és biztonsági környezetekben is alkalmazzák. Felhasználási területei közé tartozik a szövegfeldolgozás, programozási asszisztencia, dokumentumelemzés, ügyféltámogatás, kockázatelemzés, adatfeldolgozás, kiberbiztonsági vizsgálat és egyes ügynöki munkafolyamatok támogatása.
2025 decemberében a Claude Code-ot a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának mérnökei a Perseverance marsjáró útvonaltervezésének támogatására használták. A mérnökök körülbelül 400 méteres marsi útvonalat készítettek elő a Rover Markup Language használatával, majd a marsjáró 2025. december 8-án és 10-én végrehajtotta az MI által támogatott útvonaltervezésen alapuló haladást.
2026 februárjában Norvégia állami vagyonalapját kezelő Norges Bank Investment Management a Claude-ot környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatok vizsgálatára kezdte használni. A rendszer célja az volt, hogy a portfólióba bekerülő vállalatokról nyilvánosan elérhető adatok alapján gyorsabban lehessen azonosítani olyan kockázatokat, mint a kényszermunka, korrupció vagy más reputációs és etikai problémák.
2026-ban az Anthropic és a Mozilla együttműködésében a Claude Opus 4.6-ot a Firefox böngésző sérülékenységeinek keresésére használták. Egy kéthetes vizsgálat során a modell 22 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül több magas súlyosságú volt; az Anthropic emellett részletes technikai elemzést is közölt arról, hogy a modell egyes hibákat miként talált meg és hogyan vizsgálta a kihasználhatóságukat.
2026 márciusában a Microsoft elérhetővé tette az Anthropic Claude modelljeit a Microsoft 365 Copilot egyes funkcióiban. A Microsoft tájékoztatása szerint a Claude a Researcher nevű Copilot-ügynökben volt választható modellként, fokozatos bevezetéssel és szervezeti elérhetőségi korlátozásokkal.
2026 márciusában a Bluesky közösségi platform Attie néven Claude-alapú alkalmazást vezetett be egyedi hírfolyamok és kurátori feladatok létrehozására. Az eszköz célja az volt, hogy a felhasználók természetes nyelvű utasításokkal építhessenek és módosíthassanak közösségi hírfolyamokat.
2024 novemberében az Anthropic, a Palantir és az Amazon Web Services együttműködést jelentett be, amelynek célja a Claude-modellek elérhetővé tétele az Egyesült Államok hírszerzési és védelmi szervezetei számára AWS-környezetben. A bejelentés szerint a rendszert adatfeldolgozásra, mintázatfelismerésre, dokumentumok áttekintésére és döntéstámogatási feladatokra szánták, az emberi döntési jogkör fenntartása mellett.
2025 júniusában az Anthropic Claude Gov néven az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügyfelei számára készített külön modellcsaládot jelentett be. A vállalat közlése szerint a Claude Gov modelleket minősített környezetekben működő kormányzati ügyfelek számára alakították ki, és már bevezették őket az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szervezeteinél. Sajtóbeszámolók szerint a modellek hírszerzési és védelmi munkafolyamatokban is használatba kerültek.
Az Anthropic felhasználási szabályzata tiltja a Claude közvetlen alkalmazását belföldi tömeges megfigyelésre, valamint teljesen autonóm halálos fegyverrendszerek irányítására. Ezek a korlátozások feszültséget okoztak az Egyesült Államok kormányzati és védelmi szerveivel, mivel egyes szövetségi és védelmi szereplők szélesebb körű felhasználási jogokat kívántak volna.
2026 februárjában az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma azt helyezte kilátásba, hogy az Anthropicot ellátásilánc-kockázatként jelöli meg, ha nem módosítja katonai felhasználási korlátozásait. A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kormányzat milyen mértékben követelheti meg a kereskedelmi MI-rendszerek katonai és hírszerzési felhasználását a fejlesztő által meghatározott biztonsági korlátok nélkül.
2026 márciusában az Anthropic közölte, hogy hivatalos értesítést kapott arról, hogy az amerikai védelmi tárca ellátásilánc-kockázatként jelölte meg a vállalatot, és jelezte, hogy a döntést bíróságon támadja meg. A jogvita során az Anthropic azzal érvelt, hogy a korlátozások fenntartása a vállalat biztonsági irányelveiből következik, míg a kormányzati oldal nemzetbiztonsági és beszerzési kockázatokra hivatkozott.
Sajtóbeszámolók szerint az Egyesült Államok hadereje a Claude-ot 2026-ban katonai műveletekben is használta, többek között Venezuela és Irán kapcsán. A nyilvános beszámolók nem tették egyértelművé, hogy a modell pontosan milyen döntési vagy elemzési szerepet játszott ezekben a műveletekben.
2026 márciusában egy szövetségi bíró ideiglenes intézkedést adott ki a Pentagon Anthropicot érintő lépéseivel szemben. A bírósági döntés a vállalat álláspontja szerint megakadályozta, hogy a védelmi minisztérium a vitatott ellátásilánc-kockázati minősítéssel ellehetetlenítse az Anthropic kormányzati és védelmi szerződéseit, miközben a per érdemi kérdései továbbra is nyitva maradtak.
A Claude körül sajátos felhasználói közösség alakult ki, különösen a programozók, kutatók, írók és úgynevezett „vibe coding” munkafolyamatokat használó felhasználók körében. Egyes beszámolók szerint a Claude rajongói bázisa a szokásos szoftveres felhasználói közösségeknél erősebb érzelmi kötődést mutatott a modellváltozatokhoz.
2025 júliusában, amikor az Anthropic kivezette a Claude 3 Sonnet modellt, San Franciscóban mintegy kétszáz ember vett részt egy jelképes „temetésen”, amelyet a modell visszavonása alkalmából szerveztek. Az esemény rávilágított arra, hogy egyes felhasználók a nagy nyelvi modelleket nem pusztán eszközként, hanem személyes munkatársként, bizalmasként vagy kreatív partnerként értelmezik.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite arXiv}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite news}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite news}}: |author= has generic name (súgó){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite news}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link){{cite news}}: |author= has generic name (súgó){{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)