| Coccolithales | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Familiae | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Coccolithales témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Coccolithales témájú kategóriát.
|
A Coccolithales a Prymnesiophyceae egyik rendje, a „Coccolithophora” két rendjének egyike. Később több rendet soroltak a Prymnesiophyceae csoportba, például a Phaeocystalest és a Prymnesialest.
Schwarz írta le 1932-ben, Edvardsen és Eikrem ennek és testvértaxonjának, az Isochrysidalesnek meghatározását 2000-ben kiegészítették.
Életciklusukban egy vagy több váltakozó szakasz lehet.
Közepesen hosszú átmeneti zónája van egy átmeneti lemezzel. Kokkolitasszociált poliszacharidjai alacsony uronsavtartalma nem eredményez kevéssé meszes kokkolitot. Haptonémája rövid vagy redukált, egyes fajaiban nincs kloroplasztisz.
A kokkolit kalcittartalma birefringenciával mérve kisebb, mint morfometriailag, mert kokkolitvastagságuk az elméleti 1,34 μm-es határnál nagyobb. A kokkolit és a kokkoszféra kalcittartalma optoelektrokémiailag mérve a morfometriaihoz hasonló eredményt ad.
Legtöbb fajuk autotróf, de vannak mixotróf és bakterivor nemzetségei is.
1,6- és 1,3-β-glükánjai aránya mintegy 1,5, vagyis energiáját többségében – mintegy 60%-ban – előbbiekben tárolja.
A kora triász elején, mintegy 243 millió évvel ezelőtt alakult ki, a kainozoikum elején gyakori volt, a jelenkori óceánokban ritka. A campaniaiban és a tithonban mai fajai nagy ősei éltek. Belső telítettségi állapotuk változása ellenére történő hatékony meszesedésükhöz uronsavtartalmukat modulálhatták.
A Coccolithus legkésőbb 65, az Umbilicosphaera és a Calcidiscus 24 millió évvel ezelőtt különült el.
A Zygodiscaleshez hasonlóan nincs elterjedésük és a környezeti változók közt jelentős összefüggés.
2017-ben nem volt elérhető kloroplasztiszgenomja. A THID és THIE nem egyesült bennük TH1 fehérjévé.
HSF-asszociált LOV-doménje expressziója mértéke éjfél és 4 óra közt a legmagasabb.:4. ábra
A Pleurochrysis carterae két POR fehérjéje egyike feltehetően horizontális géntranszfert követő génduplikáció előtt jelent meg, a Calcidiscus leptoporus POR2-je és a többi faj POR1-e ezek után alakulhatott ki.
Egyes fajai, például a Coccolithus braarudii és a Calcidiscus leptoporus kovamoszatokhoz hasonló szilíciumtranszporterekkel rendelkezik. Bár szilíciumszükségletük kisebb, az alacsony szilikátszint csökkenti a meszesedésüket, szemben a korábbi nézettel, hogy a kokkolitképző élőlények nem igényelnek szilikátot. Erre több nézet is lehetséges, például hogy a Noelarhabdaceae és a Pleurochrysidaceae is elvesztették szilikátigényüket, vagy hogy a Zygodiscales és a Coccolithales is szilikátot kezdtek igényelni, bár ez utóbbi bonyolultabb. A C. braarudii és a C. leptoporus továbbá érzékenyek a germániumra, és rendelkeznek SITL-lel, szemben a Pleurochrysis carteraevel. A szilíciumhiány és a germánium hibás kokkolitokat okoz.:3. ábra
Endoszimbionta géntranszferrel való 1-es csoportbeli szilíciumtranszporter-szerzésük valószínűleg prekambriumi lehetne, de ettől különálló horizontális géntranszferrel is valószínűleg több mint 300 millió évvel ezelőtt szerezhették, tehát ha így terjedtek el, ősinek kell lennie.
Metionin-szintázuk kobalamindependens metH, a metE kobalaminindependens forma nem ismert bennük, azonban kobalaminszint-korlátozás esetén is életképes lehet 6 faj, kobalaminigényüket feltehetően erősen hozzájuk tapadó antibiotikum-rezisztens bakteriális szimbiontái termelik.
A Pleurochrysist az Isochrysidales Emiliania és Gephyrocapsa nemzetségeihez hasonlóan használják a két rend összehasonlítására. A Pleurochrysis haptonemofera géninformációs adatbázisa volt a 2015-ben indult Pleurochrysome.
Az éghajlatváltozás kokkolitképződésre, a lipid- és szénhidrát-felhalmozódásra való hatásainak elemzésére is használják. A Pleurochrysis dentata szénhidrát- és lipidtartalmát a kálium-nitrát hozzáadása csökkenti, fehérjetartalmát növeli. 1 mM feletti KNO3-koncentráció csökkentheti a méretet és a kokkoszféra CaCO3-felhalmozódását.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)