Pályafutása
Kontraalt énekhangját a zenei írók jelentős hatásúnak nevezték a countryzenében. Hasonlóságot észleltek énekstílusa és Patsy Cline countryénekes stílusa között.
Az 1963-ban felfedezett Connie Smith a következő évben leszerződött az RCA Victor Recordshoz. Debütáló kislemezét, az „Once a Day”-t a Grammy-díjra jelölték a legjobb country énekesnő kategóriában, és 1964 novemberében a Billboard Hot Country Songs toplistájának első helyére került. Nyolc hétig maradt az élen. Bár 1991-ben Trisha Yearwood debütáló kislemeze két hétig az első helyre került, de Smith továbbra is a legtöbb hét rekordját őrizte az első helyen minden női country előadónközött. Csak Taylor Swift „We Are Never Ever Getting Back Together” című száma 2012-ben megdöntötte Smith 48 éves rekordját. Smith sikere az 1960-as évek közepén és az 1970-es évek közepén folytatódott, további 19 top 10-es slágerrel (többek között a „Then and Only Then”, „Ain't Had No LovintoIpped”, és az „Ain't Love a Good Thing").
Az 1970-es évek elején Smith gyakrabban kezdett gospelt rögzíteni, ahogy egyre komolyabban vette a keresztény hitet. Ahogy egyre inkább a vallásra összpontosított, Smith a koncerteken és zenei helyszíneken kimondott vallásos magatartásáról vált ismertté. Ugyanakkor Smith több időt töltött öt gyermeke nevelésével, mint a zenével. Végül 1979-ben félig-meddig visszavonult.
Az 1980-as évek közepén rövid időre visszatért a felvételekhez az Epic Recordsnál. Az 1990-es években Marty Stuarttal való együttműködése után tért vissza végleg. Zenei barátságuk romantikussá vált, és 1997-ben házasságot kötöttek. Ezután született meg Connie Smith stúdióalbuma − 20 év után. Még két stúdióalbumot adott ki. Smith a 2024-es Love, Prison, Wisdom and Heartaches című albummal tisztelte meg társait, egy olyan feldolgozásgyűjteménnyel, amely Loretta Lynn, Merle Haggard, George Jones, Dottie West és a Tompall & the Glaser Brothers egyes dalait tartalmazza.
A barátaim nevében énekelek. Abban a reményben teszem, hogy megoszthatom őket, továbbahatom a dalaikat.
Tizenegyszer jelölték Grammy-díjra, köztük nyolcszor a legjobb női country előadás kategóriában. A Rolling Stone felvette a 100 legnagyobb country zenei előadó listájára, a CMT (televízióadó) pedig a legjobb 10 közé sorolta a country zene 40 legjobb előadónői listáján.
1965 óta tagja a Grand Ole Opry szereplőgárdájának.
