Bormla

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Bormla (Cospicua)
Bormla az öböl felől
Bormla az öböl felől
Bormla zászlaja
Bormla zászlaja
Mottó: Ingens amplectitur agger
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterJoseph Scerri (Munkáspárt, 2003 óta)
IrányítószámBML
ÜnnepSzeplőtelen fogantatás (december 8.)
Népesség
Teljes népesség4780 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség6200 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület0,91 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 52′ 56″, k. h. 14° 31′ 20″35.882222°N 14.522222°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 56″, k. h. 14° 31′ 20″35.882222°N 14.522222°E
Bormla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bormla témájú médiaállományokat.

Bormla (vagy Bir Mula), olasz nevén Città Cospicua Málta egyik városa és helyi tanácsa. Lakossága 5642 fő. Málta Három Városának egyike. Nevezték Città Cottonerának is, ez a név ma a Három Várost jelöli.

Története

Munkás tart hazafelé a USS La Salle előtt Bormlában

A maltai Il-Port Il-Kbir (Nagy Kikötő) közelében, öt dombon (Ta' Pazan, Ta' Santa Margherita, Tal-Gonna, Ta' Ġerman és Ta' Kordin) áll. Feltehetőleg a kőkor óta lakott. A mai város Castello a mare (Birgu) elővárosaként jött létre. Első temploma 1373-ban épült, ezt a Cottonera-vonal építésekor bontották le. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1634-től egyetlen erődítéssel, a Santa Margharita-vonallal vette körül Bormlát és a hozzá kapcsolódó két félszigetet, amelyeken Castello a mare és Senglea álltak. 1586-ban plébániai rangra emelték. Később egy újabb védelmi vonal is épült, a Cottonera-vonal. 1722-ben Marc'Antonio Zondadari nagymester – bástyái miatt – a Città Cospicua nevet adta neki. 1776-ban a rend egy dokk építésébe kezdett, amelyet igazán csak a britek használtak ki, különösen a krími háború és az első világháború idején.

A függetlenné válás után a dokk folyamatos harcok színhelye lett a General Workers' Union (Málta legnagyobb munkás-szakszervezete, amelyhez munkásainak többsége tartozott) és a kormányok között. 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. A jelenlegi tervek szerint a dokk egy részét átalakítanák kereskedelmi központtá. 1998 óta az erődítések a Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű javasolt világörökségi helyszín részei.

Önkormányzata

Hétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013. márciusa óta van hivatalban, 6 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.

Polgármesterei:

Nevezetességei

A Szent Pál-templom

Erődítések

  • Santa Margharita-vonal: 1638 és 1736 között épültek. A szomszédos Żabbart és Żejtunt ért török támadások hatására tervezte Francesco Firenzuola domonkos szerzetes. Ennek része a Szent Ilona-kapu (St. Helen's Gate) háromíves bejárata is.
  • Cottonera-vonalak: Nicolas Cotoner nagymester nevét viseli. 1670 és 1720 között épült Antonio Maurizio Valperga tervei alapján, ám a lovagrend idejében nem, csak a britek fejezték be, több olyan létesítménnyel kiegészítve, mint a Fort Verdala.

Egyéb nevezetességei

  • Bir Mula Heritage: etnográfiai, történeti és antropológiai múzeum és kulturális intézmény
  • Szeplőtelen fogantatás plébániatemplom
  • Szélmalmok
  • Szent Ilona-kapu (St. Helen's Gate)

Kultúra

Band clubja a Soċjetà Filarmonika San Ġorġ

Sport

Sportegyesületei:

Közlekedés

Buszjáratai (2011. november után):

Az öblön keresztül vízitaxi-összeköttetése van Valletta felé.

Híres szülöttei

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Jelentése: Nagy bástyával körülvéve
  2. ↑ "nso.gov.mt/population/world-population-day-11-july-2025/".
  3. ↑ "Knights' Fortifications around the Harbours of Malta" (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative list. Hozzáférés: 2010. szeptember 12.
  4. ↑ "Labour wins Birkirkara" (angol nyelven). Times of Malta. 2013. március 17.
  5. ↑ "Bir Mula Heritage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. március 24.
  6. ↑ "Marsa, Cospicua share Regatta victory" (angol nyelven). Times of Malta. 2013. szeptember 8.
  7. ↑ "Routes by locality" (angol nyelven). Arriva Malta. 2012. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 12.

Források