Dan Burn

Dan Burn
2026-ban
2026-ban
Személyes adatok
Teljes névDaniel Johnson Burn
Születési dátum1992. május 9. (34 éves)
Születési helyBlyth, Anglia
Állampolgárságbrit
Magasság201 cm
Poszthátvéd
Klubadatok
Jelenlegi klubjaNewcastle United
Mezszám33
Junior klubok
IdőszakKlub
0Anglia Newcastle United
0Anglia New Hartley
0Anglia Blyth Town
0Anglia Blyth Spartans
2009Anglia Darlington
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2009–2011Anglia Darlington14(0)
2011–2016Anglia Fulham61(1)
2012–2013→ Anglia Yeovil Town34(2)
2013–2014→ Anglia Birmingham City24(0)
2016–2018Anglia Wigan Athletic87(6)
2018–2022Anglia Brighton & Hove Albion74(2)
2018–2019→ Anglia Wigan Athletic14(0)
2022–Anglia Newcastle United153(5)
Válogatottság2
2025–Anglia Anglia9(0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2026. május 24.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2026. június 10.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dan Burn témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Anglia színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
bronz
2026, USA, Kanada, Mexikó

Daniel Johnson Burn (Blyth, 1992. május 9. –) angol válogatott labdarúgó, a Newcastle United játékosa.

Pályafutása

Klubcsapatokban

A Newcastle United, a New Hartley, a Blyth Town, a Blyth Spartans és a Darlington korosztályos csapataiban nevelkedett. 2009. október 31-én először nevezték az első csapat keretébe a Darlingtonnál a Hereford United ellen 2–1-re elvesztett bajnoki találkozón. December 12-én mutatkozott be a Torquay United ellen, amikor Mark Bower megsérült. A 2010–11-es szezonban második helyen végzett Jamie Chandler mögött a klub Év Fiatal Játékosa díján.

2011. április 14-én megállapodás született arról, hogy a 2010–11-es szezon végén a Premier League-ben szereplő Fulhamhez csatlakozik. 2012. szeptember 25-én egy hónapra kölcsönbe került a Yeovil Town csapatához. Négy nappal később debütált a Preston North End ellen 3–2-re elvesztett bajnoki találkozón, a 86. percben öngólt szerzett, de egy perccel később megszerezte első gólját a felnőtt csapatban. Kétszer is meghosszabbították a kölcsönszerződését. 2013. május 19-én a League One rájátszás döntőjében a Brentford ellen 2–1-re megnyert találkozón az ő góljával nyerték meg a találkozót, és jutottak fel a másodosztályba. A 2013–14-es szezon előtt kijelentette, hogy szívesen visszatérne a Yeovil Townhoz. 2013. július 3-án azonban új szerződést írt alá a Fulhammel, miközben egy szezonra kölcsönbe került a Championshipben szereplő Birmingham City-hez. Augusztus 3-án Watford ellen 1–0-ra elvesztett mérkőzésen mutatkozott be. Szeptember 25-én szerezte meg az első gólját a Swansea City elleni kupa-mérkőzésen.

2014. január 2-án visszahívta a Fulham. Január 4-én az FA-kupa harmadik fordulójában a Norwich City ellen debütált az első csapatban. Január 18-án debütált a Premier League-ben az Arsenal ellen a 2–0-ra elvesztett mérkőzésen. Szeptember 23-án szerezte meg első gólját a klubban a Doncaster Rovers elleni ligakupa találkozón. Október 21-én először volt a klub csapatkapitánya, és megszerezte első bajnoki gólját a szezonban a Rotherham United elleni 3–3-as döntetlen során. 2015. január 27-én szerződéshosszabbítást írt alá a klubbal. A 2015–16-os szezon végén lejárt a szerződése és a Wigan Athletic csapatába igazolt. A szezon nyitómérkőzésén debütált a 2–1-re elvesztett találkozón a Bristol City ellen. A klub Év Játékosa díjával ismerték el a teljesítményét. 2017. március 7-én az első góljával a klubban nyertek a Birmingham City ellen.

2018. augusztus 9-én négyéves szerződést írt alá a Brighton & Hove Albionnal, 2019 januárjáig visszatért a Wigan Athletichez. 2019. január 26-án debütált az FA-kupa harmadik fordulójában West Bromwich Albion elleni 0–0-s döntetlen során, és a mérkőzés emberének választották meg. Augusztus 10-én a bajnokságban is debütált a Watford ellen. 2020. január 1-jén kulcscsonttörést szenvedett a Chelsea játékosával, Reece Jamesszel való ütközése során, ami műtétet igényelt, és február 8-án térhetett vissza a pályára. 2021. május 18-án megszerezte első gólját a Brighton színeiben a bajnok Manchester City elleni 3–2-es hazai bajnoki győzelem során.

2022. január 31-én két és fél éves szerződést írt alá a Newcastle United csapatával. Február 13-án mutatkozott be az Aston Villa elleni 1–0-s hazai győzelem során. 2023. január 10-én megszerezte első gólját a klub színeiben a Leicester City ellen 2–0-ra megnyert ligakupa találkozón. Május 18-án a bajnokságban is első gólját jegyezte a Brighton elleni 4–1-re megnyert mérkőzésen. Október 4-én az UEFA-bajnokok ligájában a francia Paris Saint-Germain ellen első nemzetközi klub gólját szerezte meg. Október 13-án kétéves szerződéshosszabbítást írt alá. A 2025-ös ligakupa-döntőjében kezdőként lépett pályára, a Liverpool ellen 2–1-re megnyert találkozón és fejjel volt eredményes. Május 24-én 2027-ig meghosszabbította szerződését a klubbal.

A válogatottban

2025. március 14-én megkapta első behívóját az angol felnőtt válogatottba Albánia és Lettország elleni világbajnoki selejtező mérkőzésekre. Március 21-én, 32 évesen debütált Albánia ellen. 2026. május 22-én bekerült a 26 fős keretbe, akik a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra utaznak.

Statisztika

A válogatottban

2026. június 10-én frissítve.

NemzetÉvMérkőzésGól
ENG Anglia 202550
202630
Összesen80

Sikerei, díjai

Klub

Egyéni

Jegyzetek

  1. ↑ Starforth, Miles (2019. szeptember 21.). "Dan Burn: I was 'hurt massively' by Newcastle United release". Shields Gazette. 2021. szeptember 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 19.
  2. ↑ "On-fire Burn living the dream at Wembley". News Post Leader. 2013. május 27. 2018. június 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  3. ↑ "Dan Burn hoping unconventional journey from pushing Asda trollies to silencing Sergio Aguero takes him back to Wembley". The Daily Telegraph. 2018. március 17. Hozzáférés: 2018. március 18.
  4. ↑ Hindhaugh, Aaron (2017. március 23.). "Exclusive Q&A with Wigan Athletic's Geordie defender Dan Burn". Newcastle 360. 2019. október 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 9.
  5. ↑ "Youth continue preparations". Darlington F.C. 2009. július 29. 2009. augusztus 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  6. ↑ "Miller struggling for Hereford trip". Hereford United F.C. 2009. október 31. 2010. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  7. ↑ "Torquay United 5–0 Darlington". BBC Sport. 2009. december 12. 2013. június 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. december 12.
  8. ↑ Stoddart, Craig (2011. május 19.). "Chandler takes the Darlington honour". The Northern Echo. 2019. december 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 9.
  9. ↑ "Fulham Sign Burn". Fulham F.C. 2011. április 14. 2013. október 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. április 15.
  10. ↑ Walker, Martin (2011. április 14.). "Burn agrees Fulham deal". Darlington F.C. 2012. március 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  11. ↑ "Fulham defender Daniel Burn joins Yeovil Town on loan". BBC Sport. 2012. szeptember 25. 2012. szeptember 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 25.
  12. ↑ "Preston 3–2 Yeovil". BBC Sport. 2012. október 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 29.
  13. ↑ "Dan's Loan Extension". Fulham FC. 2016. március 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. október 23.
  14. ↑ "Burn Loan Extended". Fulham F.C. 2013. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. január 8.
  15. ↑ Maiden, Phil (2013. május 19.). "Brentford 1–2 Yeovil". BBC Sport. 2015. április 15. dátummal az eredetiből archiválva.
  16. ↑ "Fulham defender open to loan switch". Get West London. 2013. május 28. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  17. ↑ "Burn's Birmingham Loan". Fulham F.C. 2013. július 3. Hozzáférés: 2013. július 3.
  18. ↑ "Birmingham City 0–1 Watford". BBC Sport. 2013. augusztus 3. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  19. ↑ "Capital One Cup third round: Birmingham knock out holders Swansea with 3–1 win". Sky Sports. 2013. szeptember 25. 2013. szeptember 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 25.
  20. ↑ "Burn Returns". Fulham F.C. 2014. január 2. 2016. augusztus 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 2.
  21. ↑ "Norwich City 1–1 Fulham". BBC Sport. 2014. január 4. 2014. január 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 5.
  22. ↑ "Arsenal 2–0 Fulham". BBC Sport. 2014. január 18. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  23. ↑ "Fulham 2–1 Doncaster". BBC Sport. 2014. szeptember 23. 2018. március 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. június 20.
  24. ↑ "Sky Bet Championship: Fulham held Rotherham to a thrilling 3–3 draw at the New York Stadium". Sky Sports. 2014. október 21. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  25. ↑ "Dan Burn: Fulham centre-back extends contract until 2016". BBC Sport. 2015. január 27. 2018. december 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  26. ↑ "Dan Burn: Wigan Athletic to sign Fulham centre-back". BBC Sport. 2016. június 23. 2018. október 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. június 24.
  27. ↑ "Bristol City 2–1 Wigan Athletic". Wigan Athletic F.C. 2016. augusztus 6. 2016. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 31.
  28. ↑ Kendrick, Paul (2017. május 15.). "Burn: No-one wants to be in League One". Wigan Today. 2018. augusztus 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 10.
  29. ↑ Scott, Ged (2017. március 7.). "Birmingham City 0–1 Wigan Athletic". BBC Sport. 2018. október 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 10.
  30. ↑ Camillin, Paul (2018. augusztus 9.). "Burn signed from Wigan". Brighton & Hove Albion F.C. 2019. április 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 26.
  31. ↑ Bailey, Steve (2019. január 26.). "Burn glad to impress on Brighton debut". Brighton & Hove Independent. 2019. augusztus 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 11.
  32. ↑ Szczepanik, Nick (2019. augusztus 10.). "Graham Potter enjoys dream debut as Brighton batter sorry Watford". The Daily Telegraph. London. 2022. február 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 11.
  33. ↑ "Dan Burn: Brighton defender faces two months out with fractured collarbone". BBC Sport. 2020. január 1. 2022. február 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. február 9.
  34. ↑ Owen, Brian (2020. január 2.). "Dan Burn has successful surgery on broken collarbone". The Argus. Brighton. 2022. február 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. február 9.
  35. ↑ Dawkes, Phil (2021. május 18.). "Brighton 3–2 Man City: Albion come back from two down to beat 10-man champions". BBC Sport. 2022. április 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. május 18.
  36. ↑ Stone, Simon (2022. január 30.). "Dan Burn: Newcastle United agree £13m to sign defender from Brighton & Hove Albion". BBC Sport. 2022. február 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. január 30.
  37. ↑ "Newcastle United complete signing Of Dan Burn". Newcastle United F.C. 2022. január 31. 2022. március 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 13.
  38. ↑ Long, Dan (2022. február 13.). "Newcastle 1–0 Aston Villa: Kieran Trippier scores stunning free-kick to seal third straight win for resurgent Newcastle". Sky Sports. 2022. február 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 13.
  39. ↑ Begley, Emlyn (2023. január 10.). "Newcastle United 2-0 Leicester City". BBC Sport. Hozzáférés: 2023. augusztus 11.
  40. ↑ Jurejko, Jonathan (2023. május 18.). "Newcastle United 4-1 Brighton & Hove Albion". BBC Sport. Hozzáférés: 2023. május 19.
  41. ↑ "Newcastle's Burn and Longstaff lead 4-1 rout of PSG on epic St James' Park night". The Guardian. 2023. október 4.
  42. ↑ "Burn extends contract until 2025". BBC Sport. 2023. október 13. Hozzáférés: 2023. október 13.
  43. ↑ McNulty, Phil (2025. március 16.). "Liverpool 1–2 Newcastle United: Line-ups". BBC Sport. Hozzáférés: 2025. március 16.
  44. ↑ "Latest. Dan Burn extends Newcastle United stay until 2027". Newcastle United F.C. 2025. május 24.
  45. ↑ Jackson, Bobbie (2025. március 14.). "England squad announcement: Marcus Rashford returns as manager Thomas Tuchel names first squad" (brit angol nyelven). BBC Sport. Hozzáférés: 2025. március 16.
  46. ↑ Veevers, Nicholas (2026. május 22.). "Three Lions Come Together for World Cup". The Football Association. 2026. május 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2026. május 22.
  47. ↑ Anderson, John, ed. (2018). Football Yearbook 2018–2019. London: Headline Publishing Group. 382–383. o. ISBN 978-1-4722-6106-9.
  48. ↑ McNulty, Phil (2025. március 16.). "Liverpool 1–2 Newcastle United". BBC Sport. Hozzáférés: 2025. március 16.
  49. ↑ "PFA League One Team of the Year: Wigan & Blackburn quartets included". BBC Sport. 2018. április 18. 2018. augusztus 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. május 5.
  50. ↑ "Players of the Year". Wigan Athletic F.C. Hozzáférés: 2025. július 13.
  51. ↑ "Dan Burn voted United's Player of the Season for 24/25". Newcastle United F.C. 2025. június 25. Hozzáférés: 2025. július 13.

További információk