| David Storey | |
| Született | David Malcolm Storey Wakefield |
| Elhunyt | 2017. március 27. (83 évesen) London |
| Állampolgársága | brit |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | Parkinson-kór |
| Sírhelye | Highgate temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz David Storey témájú médiaállományokat. | |
David Storey (Wakefield, 1933. július 13. – London, 2017. március 27.) angol író, professzionális rögbijátékos.
Bányászcsaládban született West Yorkshire megyében.Jó tanulmányi eredményeket ért el, szülei nagy erőfeszítéseket tettek taníttatására. A második világháború utáni korban javuló angliai társadalmi mobilitás lehetővé tette, hogy tanulmányait a londoni Slade School of Fine Art képzőművészeti iskolában folytathassa, Költségeit professzionális rögbijátékosként finanszírozta. Évekig ingázott Leeds és London, a rögbipálya és a műterem között.
Később – művészi útkeresés és a megélhetés érdekében egyaránt – változatos alkalmi és hosszabb távú munkákat vállalt. Hatalmas kitartással dolgozott, nyolc regényt írt, de egyikre sem talált kiadót egészen 1960-ig, amikor This Sporting Life (Ez a sportélet) című regényével végre sikert aratott, Lindsay Anderson filmet is készített ez alapján. Témái, motívumai, helyszínei önéletrajziak. Igazán ismert íróvá azonban drámaíróként vált: The Restoration of Arnold Middleton (Arnold Middleton magához térése), The Changing Room (Az öltöző), Home (Otthon) című műveivel. Regényeit eleinte főleg a szakmai közönség ismerte el: hét regénye közül négy részesült rangos irodalmi díjakban.