Dawn

Dawn
Művészi ábra a Dawnról, balra a Vesta, jobbra a Ceres törpebolygó (NASA/JPL)
Művészi ábra a Dawnról, balra a Vesta, jobbra a Ceres törpebolygó (NASA/JPL)
Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
Gyártó
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
Célégitest4 Vesta és 1 Ceres
Indítás dátuma2007. szeptember 27.
Indítás helyeCape Canaveral Space Launch Complex 17B
HordozórakétaDelta II 7925H
A 4 Vesta körüli pályán2011. július 16. – 2012. augusztus 5.
Az 1 Ceres körüli pályán2015. február – 2015. július (tervezett)
Küldetés vége2018. október 31.
Időtartam11 év
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Dawn témájú médiaállományokat.

A Dawn (magyarul: hajnal) a Discovery-program kilencedik űrszondája, amely a két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja. Ez volt az első űrszonda, amely pályára állt egy törpebolygó körül. A programot eredetileg 2001 decemberében hagyták jóvá. A NASA 2006-ban pénzügyi és technikai okokra hivatkozva először a start halasztásáról döntött, majd a költségek megugrása miatt az egész program végveszélybe került. Végül mégis a kivitelezés mellett döntöttek.

Ez volt az első olyan küldetés, amiben egy űreszköz a Föld-Hold pároson kívül két másik égi objektum körül keringett a Naprendszerben. A 2011-es és 2012-es évben 14 hónapig keringett a Vesta körül, a Cereshez 2015. március 6-án érkezett.

Az űrszonda hidrazin üzemanyaga elfogyott, így antennáját nem tudja többé a Föld felé irányítani. A küldetést 2018. október 31-én befejezettnek nyilvánították. Az űrszonda még 20-50 évig a Ceres körül kering.

Küldetés

A Dawn indítása

A Dawn 2007. szeptember 27-én Delta II rakétával indult a Kennedy Űrközpontból. 2009. február 18-án gravitációs hintamanővert hajtott végre a Mars mellett.

2011. július 16-án megközelítette és pályára állt a Vesta kisbolygó körül. A pályára állás előtti fékezés a szonda ionhajtóműve segítségével már napok óta folyamatosan tartott, ami alatt az űreszköz nem tudott kommunikálni a földi irányítókkal, mivel antennája a fékezés számára megfelelő irányban állt.

A Dawn egy éven keresztül közelről vizsgálta a Vestát, majd 2012. augusztus 5-én továbbindult következő célpontja, a Ceres törpebolygó felé. 2015. februárban pályára állt a Ceres körül, ahol az első küldetés végének dátuma 2016. június 30.

Műszerek

The Framing Camera
fényképezőgép. Feladata a felszín fényképezése és a navigáció segítése a Vesta és a Ceres közelében. Kettő darab, teljesen azonos, de egymástól fizikailag teljesen elválasztott kameráról van szó azonos optikával, elektronikával és felépítéssel. Refraktív optikai rendszerük jellemzői: f/7.5, fókusztávolsága 150 mm, 5,5° x 5,5°-os látómező, hét darab színszűrő (ezekkel főleg a Vesta feltételezett ásványait tanulmányozzák a 430, 550, 650, 750, 830, 920 és 980 nm körüli hullámhossz-tartományokban ) és egy darab, a 400-1050 nm-es tartományban áteresztő széles sávú szűrő. A kamerák a közeli infravörös tartományt is érzékelik. A képet egy Atmel 1024×1024 pixelből álló CCD detektor veszi fel. (Egy pixel mérete 14×14 μm.) Mindkét kamera 8 gigabit belső memóriával rendelkezik. A németországi Max Planck Intézet Naprendszerkutató részlege felelős a kamerák megtervezéséért és elkészíttetéséért, amihez segítséget nyújtott a német űrkutatási központ bolygókutató intézete, és a Braunschweigi Műszaki Egyetem számítógépes hálózatokkal foglalkozó intézete. A kamerák optikai kalibrációját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói végezték.
Gamma Ray and Neutron Detector (gammasugár- és neutronérzékelő)
a Vesta és a Ceres kémiai felépítését vizsgálják vele. 21 érzékelő méri egy égitest által kibocsátott vagy onnan visszaverődő gamma-, illetve neutronsugárzást. Mindkét sugárzás árulkodik a felszín kémiai összetételéről, 1 méteres mélységig. A műszert a Los Alamos National Laboratory (Los Alamos) fejlesztette ki.
Visible and Infrared Mapping Spectrometer (látható fényes és infravörös térképező spektrométer)
a fényerősséget méri minden egyes képpontra 400 különböző hullámhosszon. A két égitest felszíni ásványai határozhatók meg vele. 6 gigabit belső memóriával rendelkezik, ami redundáns módon 3 gigabit adat tárolására alkalmas. A spektrométert az olasz űrügynökség biztosította, a Galileo Avionica tervezte és építette, együttműködve az olasz nemzeti asztrofizikai intézettel.

A Dawn ezeken kívül még a kommunikációra használt rádiót is felhasználja tudományos mérésekre. A Vesta és a Ceres körül keringve a jelek megváltozásából az égitestek gravitációs mezejéről és ezáltal a belső felépítéséről lehet képet kapni.

További információk

Commons:Category:Dawn (spacecraft)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dawn témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ Idén mégsem „virrad fel” a Hajnal. www.urvilag.hu
  2. ↑ Mégis indul a Dawn űrszonda. www.urvilag.hu
  3. ↑ Jet Propulsion Laboratory: New Details on Ceres Seen in Dawn Images. www.jpl.nasa.gov (2016. január 12.)
  4. ↑ NASA's Dawn Mission to Asteroid Belt Comes to End. www.jpl.nasa.gov
  5. ↑ Frey, Sándor (2009. február 17.). "A Marshoz közelít a Dawn". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2009. február 17. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  6. ↑ A Vestánál a Dawn űrszonda. www.urvilag.hu
  7. ↑ http://www.dlr.de/en/ Deutschen Zentrums für Luft- und Raumfahrt
  8. ↑ BME, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék. www.mogi.bme.hu (Hozzáférés: 2011. június 21.) arch
  9. ↑ Agenzia Spaziale Italiana. www.asi.it (Hozzáférés: 2010. május 5.) arch
  10. ↑ Istituto Nazionale di Astrofisica. www.inaf.it
  11. ↑ Dawn Scientific Instruments. www.nasa.gov (2018. november)[halott link]