Deixis

A nyelvészetben is használt deixis (< ógörög δεῖξις (deixisz) „rámutatás”) terminus eredetileg a formális logika szakszava. Nyelvi eszközzel való közvetlen utalást nevez meg a beszédhelyzettel kapcsolatos egyik vagy másik nyelven kívüli entitásra, amelyet sajátos módon aktualizál. A deiktikus elemnek nevezett nyelvi eszköz személyre, tárgyra, helyre, időre, cselekvési módra, minőségre vagy szociális viszonyra utal. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket.

Egyrészt a deiktikus elemekben, másrészt a főnevekben, igékben és melléknevekben általában az a közös, hogy legtöbbjüknek van szintaktikai funkciója, de az utóbbiak a nyelven kívüli entitásokra a beszédhelyzettől függetlenül utalnak, miközben a deiktikusok csak a beszédhelyzettel kapcsolatban lévő nyelven kívüli entitásokra utalhatnak. Olykor a deiktikus elemek olyan nem nyelvi közlési eszközökkel társítottak, mint a mutatás, a tekintet iránya stb. Deiktikus elemek például az alábbi párbeszédben vannak:

– Most itt csinálod meg ezt?
– Nem. Holnap és inkább azt.

A deixis azon három elemi utalási jelenségnek az egyike, amelyek kapcsolatokat teremtenek a diskurzus mikroszintjén. A többi két, forikusnak nevezett jelenség a diskurzuson belüli nyelvi entitásokra utal. Ezek az anafora, azaz visszautalás egy előbb előforduló nyelvi entitásra (pl. Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani), és a katafora, azaz előreutalás egy utólag megjelenő nyelvi entitásra, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór). Megjegyzendő az is, hogy egyes elemek olykor deiktikusak, máskor forikusak, pl. azt a fenti párbeszédben deiktikus, miközben azzal és azt az utóbbi két példában forikusak. Az is előfordul, hogy egyes elemek egy időben deiktikusak és forikusak. Például az Ez a könyv a tiéd mondatban a tiéd a megnyilatkozás címzettjére utaló deiktikus elem és az alanyra utaló anaforikus elem. Ennek a három jelenségnek másokkal együtt pragmatikai funkciójuk van, hozzájárulnak a diskurzus egységéhez, részeinek összetartozásához.

A deiktikusok természete és azon deixistípusok, amelyeket megvalósítanak

A deiktikus elemek szemantikai és funkcionális szempontból egységes osztályt alkotnak, de nem egységeset nyelvtani szempontból, mivel nyelvtől függően különféle szófajokhoz tartozó szavak (artikulusok, többféle névmás, határozószók stb.), szókapcsolatok, grammatikai szóalakok, toldalékok.

A határozott artikulus

Azon nyelvekben, amelyekben van határozott artikulus (névelő, mint a magyarban, végartikulus, mint a románban), ez rendszerint a beszédhelyzetben található tárgyak számára szolgál deiktikusként. Példák:

(magyarul) Ne tedd a cserepet az ajtó fölé!;
(franciául) Passe-moi le pain ! ’Add ide a kenyeret!’;
(angolul) I can't find the volume control ’Nem találom a hangerőszabályzót’;
(románul) Dă-mi cartea! ’Add ide a könyvet!’

A személyes és a visszaható névmás

A személyes névmások és a visszahatók a személyes deixis fő elemei. Ezek a beszédhelyzetben részt vevőkre utalnak: a beszélőre, a megnyilatkozás legalább egy címzettjére és esetleg legalább még egy jelen lévő személyre, aki nem címzett, vagy nem közvetlenül az, akire a beszélő utal. A deixis rendszere egocentrikus, azaz a beszélő a deiktikus központ, az, amelyből a megnyilatkozás kiindul. A beszélőé a grammatikai első személy egyes számban, ha pedig legalább még egy személy nevében is beszél, többes számban. A címzett(ek) személye a második, más résztvevő(k)é a harmadik.

A személyes névmások használata vagy mellőzése bizonyos esetekben nyelvtől függően különbözhet. Túlnyomóan analitikus nyelvekben, mint amilyen a francia vagy az angol, amelyekben az ige nem fejezi ki elégséges módon a személyt, ha az alanyt nem más szó fejezi ki, az alanyi funkciójú személyes névmás csaknem mindig kötelező, akár nyomatékosított, akár nem. Kevésbé analitikus nyelvekben, mint a román, vagy szintetikus nyelvekben, mint a magyar vagy a BHMSZ, az ige alakja – rendszerint a személyragok révén – elegendően fejezi ki az alanyt, magában is ellátva a személyes deixist, és az alanyi funkciójú személyes névmást általában csak az alany nyomatékosítására használják.

Az első személy

Példák túlnyomóan analitikus nyelvekben:

(franciául) Je suis arrivé à Nice vers 21 heures ’21 óra felé érkeztem Nizzába’, Moi, je vais aller à la plage ’Én kimegyek a tengerpartra’;
(angolul) I need a pound coin ’Szükségem van egy egyfontosra’, – Who invited Matthew? – Me ’– Ki hívta meg Matthewt? – Én’.

Más nyelvekben:

(magyarul) Várunk, Én egy sört fogok rendelni;
(románul) Sunt studentă ’Egyetemista vagyok’, Eu sunt! ’Én vagyok az!’;
(BHMSZ) (Ja) živim u Beogradu ’(Én) Belgrádban lakom’.

Az itt említett nyelvek mindegyikében az alanyi funkción kívüli egyéb szintaktikai funkciókban az 1. személyt a magyarban csak hangsúlyos, a többiben hangsúlyos vagy hangsúlytalan (klitikus) személyes vagy visszaható névmás fejezi ki:

(magyarul) Látsz engem?;
(franciául) Jean, est-ce que tu m’entends ? ’Jean, hallasz engem?’;
(románul) Are ceva pentru mine ’Van nála valami a számomra’;
(angolul) Judy isn't coming with us ’Judy nem jön velünk’;
(BHMSZ) Dodajte mi hljeba ’Adjatok/Adjon (nekem) kenyeret’.

A második személy

A beszédhelyzetben a címzettet a 2. személy képviseli, ugyanolyan típusú szerkezetekben, mint az 1. személy esetében:

(magyarul) Mi történt veled? Se nem írsz, se nem telefonálsz;
(franciául) Jean et Bertille, quand venez-vous nous voir ? ’Jean és Bertille, mikor jöttök meglátogatni minket?’;
(románul) Spală-te! ’Mosakodj meg!’ (szó szerint: ’Mosd magadat!’, visszaható névmással);
(angolul) You can't buy much for a pound ’Nem sokat vehetsz egy fontért’;
(BHMSZ) Ti si na redu ’Te következel’.

A személyes névmás a szociális deixis kifejezésére is szolgál, amely a beszédhelyzet résztvevőinek identitását és a közöttük meglévő társadalmi kapcsolatok jellegzetességeit kódolja. Egyes nyelvekben, mint az angol, nincsenek a szociális deixis szerint megkülönböztetett személyes névmások, de másokban vannak.

A magyarban két udvariassági fokot fejeznek ki személyes névmások, amelyekkel az ige harmadik személyben egyezik:

  • Udvariasabb az önözés: Önök ott lesznek a tárgyaláson?
  • Kevésbé udvarias a magázás: Maga milyen könyvet keres?

A románban is két udvariassági fokot jelölnek. Az illető névmások az ’uraságod, uraságotok’ megszólítások megfelelőiből származnak:

  • Az udvariasabb megszólítás egyetlen, változatlan alakú névmással történik, amellyel az igét többes szám második személyben egyeztetik, függetlenül attól, hogy egy címzettet vagy többet képvisel: Problema dumneavoastră e imposibil de rezolvat ’Az ön(ök) gondját lehetetlen megoldani’.
  • A kevésbé udvarias névmás csak egy címzettet képvisel. Van birtokos esetű, valamint ugyanolyan részes esetű alakja, és az ige egyes szám második személyben egyezik vele: Dumneata ești american? ’Maga amerikai?’, Fratele dumitale locuiește tot aici? ’A maga fivére szintén itt lakik?’. Ha több címzettet illet meg ez az udvariassági fok, akkor a dumneavoastră névmás használatos.

A francia nyelvben és a BHMSZ-ben csak egy udvariassági fokot jelez a ti-nek megfelelő névmás többes szám 2. személyű igével. Az, hogy egy vagy több címzettről van szó, csak a kontextusból derül ki:

(franciául) Pourriez-vous me rendre un service, s’il vous plaît ? ’Tudna-e/Tudnának-e tenni nekem egy szívességet, kérem?’;
(BHMSZ) Vi ste već odavna lovac? ’Maga/Ön már régóta vadász?’

A harmadik személy

Más személyt, mint a címzettet, és egyes állatokat a 3. személy képvisel olyan szerkezetekben, mint az 1. és a 2. személy esetében, de a névmások csak akkor deiktikus elemek, ha az illető személyek jelen vannak a beszédhelyzetben. Példák:

(magyarul) – Ki az új titkárnő? – Ő;
(franciául) Ni lui ni elle ne parlent espagnol ’Sem ő (hímnem), sem ő (nőnem) nem beszél spanyolul’;
(románul) Ea locuiește cu el ’Ő (nőnem) vele (hímnem) lakik’;
(angolul) He's a lovely little dog ’Ő (hímnem) egy kedves kicsi kutya’;
(BHMSZ) On je dobar čovjek ’Ő (hímnem) jó ember’.

A románban vannak harmadik személyű udvariassági névmások is, amelyek nemben és számban egyeznek a képviselt személlyel: dumnealui (< domnia lui ’urasága’) ’ő’ (hn.), dumneaei ’ő’ (nn.), dumnealor ’ők’ (hn. és nn.), dânsul ’ő’ (hn.), dânsa ’ő’ (nn.), dânșii ’ők’ (hn.), dânsele ’ők’ (nn.), mondatban pl. Pe dumneavoastră v-am văzut ieri la concert, pe dumnealor nu i-am văzut ’Önt/Önöket/Magát/Magukat láttam tegnap a koncerten, de őket nem láttam’.

A birtokos névmások és determinánsok

A magyarban a birtokos névmások, más nyelvekben a birtokos névmások és determinánsok is kifejezik a személyt, tehát ezek is megvalósítják a személyes deixist. A birtokos determinánsoknak a magyarban a birtokos személyjelek felelnek meg (ld. ezekről lentebb).

1. személy:

(magyarul) Ez a könyv az enyém (névmás);
(franciául) C’est ton opinion ; ce n’est pas du tout la mienne ! (névmás) ’Ez a te véleményed, de egyáltalán nem az enyém!’;
(románul) Fratele meu este student (determináns) ’A fivérem egyetemista’;
(angolul) I'd love to have my own flat (determináns) ’Szeretném, ha saját lakásom lenne’;
(BHMSZ) Ovo je moj sin ’Ez a fiam’ (determináns).

2. személy:

(magyarul) Ez a tiéd?;
(franciául) Ma valise est plus petite que la tienne ’Az én bőröndöm kisebb, mint a tiéd’;
(románul) Suntem impresionați de durerea voastră ’Meghat minket a fájdalmatok’;
(angolul) Your garden looks nice ’Jól néz ki a kerted/kertetek/kertje/kertjük’;
(BHMSZ) Mogli bismo odšetati i do tvojih roditelja ’Elsétálhatnánk a szüleidhez is’.

3. személy:

(magyarul) Ezek a könyvek az övéi;
(franciául) Il habite encore chez ses parents ’Még a szüleinél lakik’;
(angolul) That isn't Harriet's coat. Hers is blue ’Ez nem Harriet kabátja. Az övé kék’;
(BHMSZ) Njezin život je priča ’Az (ő) élete valóságos mese’.

A románban a 3. személyű birtokos névmásokat és determinánsokat helyettesíthetik a birtokos esetű személyes névmások: Ai săi sunt sănătoși ’Az övéi egészségesek’ = Ai lui … (hn. B. esetű személyes névmás), Ai ei ... (nn. B. esetű névmás).

A mutató névmások és determinánsok

A mutató névmások és determinánsok a beszédhelyzetben jelen lévő személyekre utalnak, vagy olyanokra, akik éppen eltávoztak, és jellemzőek azokra a személyekre, akiket a beszélő bemutat a címzett(ek)nek. Ugyanakkor hellyel kapcsolatos deixist is kifejeznek, mivel – bár homályosan – különböző közelségi–távolsági fokokra is utalnak. Egyes nyelvekben két ilyen fokot jeleznek:

(magyarul) Ez Viktor, az Vera;
(franciául) Cet homme est fou ! ’Ez az ember bolond!’;
(románul) Aceștia sunt prietenii mei ’Ezek a barátaim’;
(angolul) Mr Crosby, this is my father ’Crosby úr, ez itt az apám’.

A BHMSZ olyan nyelv, amelyben három közelségi–távolsági fokot fejeznek ki, a címzetthez is viszonyítva:

Ovo je moja ćerka ’Ez a lányom’ (A személy a beszélő mellett van.);
Šta govori onaj čovek? ’Mit beszél az az ember?’ (A személy a beszélőtől is és a címzettől is távol van.);
Taj će sigurno dogurati do ministra ’Ez biztosan a miniszterségig viszi’ (A személy a címzetthez van közel.).

Ugyanezek a mutató szavak a beszédhelyzetbeli tárgyakra vonatkozóan is deiktikusak:

(magyarul) Ezeket megvesszük;
(franciául) Si vous cherchez un beau livre, prenez celui-ci plutôt que celui-là ’Ha szép könyvet keres/keresnek, vegye/vegyék inkább ezt, mint azt’;
(románul) Hotelul acesta e nou ’Ez a szálloda új’;
(angolul) Look at those clouds ’Nézd/Nézzétek/Nézze/Nézzék csak azokat a felhőket’;
(BHMSZ) Šta je ono na krovu? ’Mi az ott a háztetőn?’

A franciában élettelenekre külön mutató névmások is vannak, amelyek nem használhatók személyekre:

Prenez ceci ’Vegyétek/Vegye/Vegyék ezt’;
Qu’est-ce que c’est que ça ? ’Ez meg mi(csoda)?’

A magyarban és a BHMSZ-ben olyan mutató névmások/determinánsok is vannak, amelyek minőségre, méretre és mennyiségre utalnak:

(magyarul) ilyen/olyan kerékpár, ekkora/akkora házban, ennyi/annyi étel;
(BHMSZ) ovakve/takve/onakve rukave ’ilyen (pl. mint az enyéim) / olyan (pl. mint a tieid) / lyan (pl. mint az övéi) ruhaujjak’;
ovolika/tolika/onolika riba ’ekkora (pl. mint az enyém) / akkora (pl. mint a tiéd) / akkora (pl. mint az övé) hal’;
ovoliki/toliki/onoliki novac ’ennyi (pl. mint amennyi nálam van) / annyi (pl. mint amennyi nálad van) / annyi (pl. mint amennyi nála van) pénz’.

Toldalékok

Az igealakok főleg személyre és időre utaló deiktikus elemek. Az e tekintetben elégségesen szintetikus nyelvekben a személyes deixist főleg az ige személyragjai biztosítják (lásd fentebb), beleértve a nulla ragot, vagy rendhagyó igék esetében az ige egész alakját. Az időre utaló deixist nyelvtől függően jelek, ragok, segédigék, illetve egész igealakok fejezik ki.

Időre utaló deiktikus elemek az alábbiak:

(magyarul) Befejeztem a munkát (múltra való utalás jellel);
(franciául) Pendant les vacances, nous faisions toujours de longues balades à vélo ’Szünidőben mindig hosszú biciklitúrákat tettünk’ (múltra való utalás testes raggal);
(románul) Duc(ø) acest buchet de lalele mamei mele ’Édesanyámnak viszem ezt a tulipáncsokrot’ (jelenre való utalás nulla raggal);
(angolul) They will play the match ’Le fogják játszani a mérkőzést’ (jövőre való utalás segédigével);
(BHMSZ) Neću da se mješam ’Nem akarok beavatkozni’ (jelenre való utalás rendhagyó ige egészével).

Egyes nyelvekben olyan igealakok is vannak, amelyek kifejezik a szociális deixist, elsősorban az udvarias megszólításra használt személyragos alakokkal (lásd fentebb). Bizonyos igék és igei kifejezések is egészükben az ilyen megszólításra használatosak, mint a magyarban a kérem (szépen), legyen szíves, szíveskedjék, parancsoljon stb. Ebben az értelemben a tetszik ige ún. pragmatikai segédige is, pl. El tetszik utazni?

Egyéb nyelvekben is vannak ilyen igék vagy ige- és igealak-használatok:

(franciául) Veuillez vous asseoir, Madame ! ’Foglaljon helyet, asszonyom!’ (A vouloir ’akarni’ ige felszólító módban csak ilyen használatú.);
(angolul) This way, please ’Erre tessék’;
(románul) Vă rog să binevoiți a aproba cererea noastră ’Szíveskedjék kérésünket jóváhagyni’ (Csak ilyen használatú, a bine ’jól’ és voi ’akarni’ szavakból összetett ige.);
(BHMSZ) Molim vas ’Kérem (magát/magukat/önt/önöket)’.

Azon nyelvekben, amelyekben van raggal kifejezett megszólító eset, ez is a szociális deixist jelzi:

(románul) Băiete, vino încoace! ’Te fiú, gyere ide!’;
(BHMSZ) Ne boj se, striče! ’Ne félj, bácsikám!

A magyar nyelvben toldalékok vagy toldalékok is vannak olyan deixis-esetekre, amelyekre más nyelvekben szavak vannak.

Az egyik ilyen elem a személyes birtokjel, amely magában vagy személyes névmással együtt deiktikus, pl. Az (én) útlevelem a helyén van.

A címzettre a -lak/-lek rag is deiktikus a személyes névmással együtt vagy anélkül: Szeretlek (titeket).

A tárgyas ragozásban a ragok is utalnak a 3. személyre: (Őt) szeretem.

Az esetragok közül tíz a helyre utaló deixist szolgálja: Kiszedtem a pénzt a tárcából.

Határozószók és határozószó értékű szókapcsolatok

Idő-, hely- és mód-határozószók biztosítják magukban vagy egyéb nyelvi eszközökkel együtt az időre, helyre, illetve módra utaló deixist.

Példák időre utaló deixisre az alábbiak:

(magyarul) Tegnap bicikliztünk az erdőben;
(franciául) La ligne est occupée, je rappellerai tout à l’heure ’A vonal foglalt, kicsit később újra telefonálok’;
(románul) Locuim acum într-o zonă agricolă ’Most mezőgazdasági övezetben lakunk’;
(angolul) We'll soon be home ’Hamarosan otthon leszünk’;
(BHMSZ) Dugo nisam mogao usnuti ’Sokáig nem tudtam elaludni’.

Helyre utaló deixis:

(magyarul) Milyen idő van kint?;
(románul) Așteaptă aici, te rog! ’Itt várj, kérlek!’;
(franciául) Pourquoi irais-je là-bas ? ’Miért mennék oda?’;
(angolul) It isn't far from here to the motorway ’Nincs messze innen az országút’;
(BHMSZ) Škola je blizu ’Az iskola közel van’.

Egyes nyelvekben vannak három közelségi–távolsági fokot jelző határozószók. A BHMSZ-ben több ilyen van, köztük az alábbiak:

Dođite ovamo ’Jöjjetek ide!’ (a beszélőhöz közel);
Dotle još ne dođosmo ’Oda még nem értünk el’ (a címzetthez közel);
Nijesmo ni prošli onuda ’Nem is mentünk át arrafelé’ (messze mindkettőtől).

A franciában is van három ilyen határozószó, de nem viszonyítottak a címzetthez:

Je vous attends ici ’Itt várlak titeket’ (a beszélő közelében);
Qui est là? ’Ki van itt/ott?’ (a beszélő közelében, ha nem is a jelenlétében);
Pourquoi irais-je là-bas? ’Miért mennék oda?’ (a távolba).

Módra utaló deixis:

(magyarul) Bárcsak így tudnék franciául én is!;
(románul) De ce stai așa? ’Miért állsz így?’;
(franciául) Je suis sûr que ce mot s’écrit comme ça ’Biztos vagyok benne, hogy ez a szó így írandó’;
(angolul) You put the cassette in here, like this ’Ide teszed be a kazettát, így’.

A BHMSZ-ben erre is három közelségi–távolsági fokot jelző alak van, mint a mutató névmások esetében. Például egy pedagógus az alábbiakat mondhatja:

Ovako se piše ’Így kell írni’ (mint én a táblára);
Tako se piše ’Így kell írni’ (mint te a füzetedbe);
Onako se piše ’Úgy kell írni’ (mint egy másik, távolabb lévő tanuló).

Névutók, elöljárószók és elöljáró értékű szókapcsolatok

Egyes névutók (például a magyarban) és elöljárószók (egyéb nyelvekben) ugyancsak főleg helyre utalnak:

(magyarul) Az ajándékokat tegyük a karácsonyfa köré;
(franciául) Donnez-moi celui qui est sur la table ’Adja ide azt, amelyik az asztalon van’;
(románul) Tânărul din fața doamnei Popa este fiul ei? ’A Popáné előtt álló fiatalember az ő fia?’;
(angolul) I am in the shop ’Az üzletben vagyok’;
(BHMSZ) Stojim pod tušem ’A zuhany alatt állok’.

Egyéb deiktikus elemek

A magyar nyelvben igekötőkként használt irányjelző határozószók is helyi deixisre szolgálnak, pl. Visszajöttünk a szabadságról.

A BHMSZ-ben egyes elöljárók válnak ilyesfajta prefixumokká: Našao sam ga ’Megtaláltam’ (na ’-n / -ra’ + ići ’menni’).

A magyar grammatikákban mondatszóknak tekintettek között is vannak helyre utaló deiktikus elemek, pl. Ím(e) a bejárat a könyvtárszobába.

Ilyeneket a BHMSZ grammatikákban partikuláknak tartanak, és ezek is három közelségi–távolsági fokot jeleznek:

Evo me, stigao sam ’Már itt is vagyok’ (szó szerint ’Íme engem, megérkeztem’);
Eto šta si uradio! ’Nézd, mit csináltál!’ (szó szerint ’Íme, …’);
Eno tvog auta, tamo na kraju parkinga ’Ott van a kocsid, a parkoló végén’ (szó szerint ’Íme az autód, ott, …’).

A francia grammatikákban ezeknek hagyományosan határozószóknak nevezett szavak felelnek meg, de például Grevisse – Goosse 2007 elkülöníti őket egy bevezető szavaknak nevezett szóosztályba:

Voici votre journal ’Tessék az újságja’;
Voilà Pierre ’Ott van/jön/megy Pierre’.

A helyre és időre utaló deixist jellegzetes lexikai jelentéssel bíró főnévi szószerkezetek is kifejezik:

(magyarul) Két éve vagyok itt;
(franciául) La semaine prochaine, je partirai me reposer dans une île ’Jövő héten egy szigetre megyek pihenni’;
(románul) Sunt mai bine de opt kilometri până la cabană! ’Több mint nyolc kilométer van még a menedékházig!’;
(angolul) I arrived ten minutes ago ’Tíz perccel ezelőtt érkeztem’;
(BHMSZ) Kroz nekoliko minuta i oni će nam se pridružiti ’Néhány perc múlva ők is csatlakoznak hozzánk’.

A szociális deixisben is részt vesznek főnevek is, esetleg bizonyos jelzőkkel vagy jellegzetes mondatokban, amelyeket megszólításokban és köszöntésekben használnak:

(magyarul) úr, uram, asszony, asszonyom, tanár úr, művésznő, nővérke, Kezét csókolom!;
(franciául) Monsieur ’uram’, Madame ’asszonyom’, Mademoiselle ’kisasszony’, Maître (szó szerint ’mester’, férfi művészek és mindkét nembeli ügyvédek és jegyzők megszólítása), Docteur (mindkét nemű orvosok megszólítása) (család- vagy funkciónévvel vagy anélkül);
(angolul) Mister ’úr’, Mistress ’asszony’, Miss ’kisasszony’, [mɪz] kiejtéssel (írásban lerövidítve Ms, nők megkülönböztetés nélküli megszólítása) (mind csak család- vagy funkciónévvel együtt udvarias), Doctor (mindkét nemű orvosok megszólítása családnévvel vagy anélkül);
(románul) domnule ’uram’ (megszólító esetraggal), doamnă ’asszonyom’, domnișoară ’kisasszony’ (család- vagy funkciónévvel vagy anélkül);

A román fesztelen nyelvi regiszterben a tegezett hímnemű személynek van az indulatszavakhoz sorolt szavakkal való, udvariasságot nem beleértő megszólítása is, megszólító esetű névvel vagy anélkül: Mă(i)!, Bre! ’Te!’

Egyes köszönések is szociális deiktikus elemek:

(magyarul) tegezés esetén: Szervusz!, Szia! (az utóbbi a fesztelen regiszterben);
magázás esetén: Kezét csókolom!;
(románul) tegezés esetén: Ciao! ’Csaó!’, Salut! ’Szia!’, Servus! (az utóbbi Erdélyben);
a dumneata vagy a dumneavoastră névmásokkal való megszólításban: Sărut mâna! ’Kezét csókolom!’

Deixis a diskurzusban (szövegben)

A diskurzusban (szövegben) is jelen vannak deiktikus elemek. Írott változatában egyes helyhatározók fordulnak elő, pl. Föntebb már esett szó arról, hogy...

Szövegbeli helyekre jellegzetes főnevek is utalnak, pl. Mint a címben is megfogalmaztam..., Az előző fejezetben már kifejtettem…, Az összegzésben visszatérek rá stb.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.
  2. 1 2 3 4 5 6 Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.
  3. ↑ Bussmann 1998, 285–286. o.
  4. ↑ Crystal 2008, 133. o.
  5. ↑ Crystal 2008, 178–179. o.
  6. 1 2 Dubois 2002, 132–133. o.
  7. 1 2 3 4 5 6 7 Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o.
  8. ↑ Hangay 2007, 540–541. o.
  9. 1 2 Szende – Kassai 2007, 143. o.
  10. ↑ Szende – Kassai 2007, 156. o.
  11. ↑ Delatour 2004, 83. o.
  12. ↑ Eastwood 1994, 201. o.
  13. ↑ Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
  14. 1 2 Delatour 2004, 73–74. o.
  15. 1 2 3 Eastwood 1994, 233–234. o.
  16. 1 2 Rounds 2001, 123–124. o.
  17. 1 2 Cojocaru 2003, 57. o.
  18. ↑ Klajn 2005, 75. o. (szerb grammatika).
  19. ↑ Delatour 2004, 78. o.
  20. ↑ Čirgić 2010, 271. o. (montenegrói grammatika).
  21. ↑ Rounds 2001, 235. o.
  22. ↑ Moldovan 2001, 333. o.
  23. ↑ Čirgić 2010, 265. o.
  24. ↑ Rounds 2001, 126. o.
  25. ↑ Moldovan 2001, 61. o.
  26. ↑ Cojocaru 2003, 71. o.
  27. ↑ Cojocaru 2003, 73. o.
  28. ↑ Delatour 2004, 142. o.
  29. ↑ Barić 1997, 447. o.
  30. ↑ Delatour 2004, 74. o.
  31. 1 2 Cojocaru 2003, 58. o.
  32. ↑ Eastwood 1994, 236. o.
  33. ↑ Čirgić 2010, 183. o.
  34. ↑ Delatour 2004, 57. o.
  35. 1 2 Cojocaru 2003, 77. o.
  36. ↑ Eastwood 1994, 215. o.
  37. 1 2 3 Klajn 2005, 85. o.
  38. ↑ Rounds 2001, 130. o.
  39. ↑ Delatour 2004, 292. o.
  40. ↑ Moldovan 2001, 74. o.
  41. ↑ Eastwood 1994, 9. o.
  42. 1 2 Čirgić 2010, 188. o.
  43. 1 2 Rounds 2001, 150. o.
  44. ↑ Delatour 2004, 55. o.
  45. ↑ Eastwood 1994, 214. o.
  46. ↑ Barić 1997, 472. o.
  47. ↑ Hedeșan 2008, 104. o.
  48. ↑ Szende – Kassai 2007, 91. o.
  49. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 795. o.
  50. ↑ Eastwood 1994, 106. o.
  51. ↑ Klajn 2005, 110. o.
  52. 1 2 Grevisse – Goosse 2007, 892. o.
  53. ↑ Hedeșan 2008, 79. o.
  54. ↑ Eastwood 1994, 98. o.
  55. ↑ Klajn 2005, 83. o.
  56. ↑ Delatour 2004, 52. o.
  57. ↑ Erdős 2001, 1. A főnévi csoport Archiválva 2021. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben oldal.
  58. 1 2 Rounds 2001, 34. o.
  59. ↑ Delatour 2004, 123. o.
  60. ↑ Hedeșan 2008, 29. o.
  61. ↑ Eastwood 1994, 143. o.
  62. ↑ Jahić 2000, 380. o.
  63. ↑ Bokor 2007, 243. o.
  64. ↑ Delatour 2004, 147. o.
  65. ↑ Eastwood 1994, 46. o.
  66. ↑ Moldovan 2001, 59. o.
  67. ↑ Barić 1997, p 465. o.
  68. ↑ Cojocaru 2003, 19. o.
  69. ↑ Barić 1997, 458. o.
  70. ↑ Szende – Kassai 2007, 144. o.
  71. ↑ Szende – Kassai 2007, 210. o.
  72. ↑ Szende – Kassai 2007, 207. o.
  73. 1 2 Rounds 2001, 66. o.
  74. ↑ Delatour 2004, 171. o.
  75. ↑ Moldovan 2001, 126. o.
  76. ↑ Eastwood 1994, 267. o.
  77. ↑ Barić 1997, 599. o.
  78. ↑ Szende – Kassai 2007, 95. o.
  79. ↑ Cojocaru 2003, 152. o.
  80. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 125. o.
  81. ↑ Eastwood 1994, 268. o.
  82. 1 2 Čirgić 2010, 277. o.
  83. ↑ TLFi, ici szócikk.
  84. ↑ TLFi, là szócikk.
  85. ↑ Rounds 2001, 209. o.
  86. 1 2 Cojocaru 2003, 181. o.
  87. ↑ Delatour 2004, 85. o.
  88. ↑ Eastwood 1994, 81. o.
  89. ↑ Klajn 2005, 156. o.
  90. ↑ Szende – Kassai 2007, 161. o.
  91. ↑ Delatour 2004, 50. o.
  92. ↑ Eastwood 1994, 33. o.
  93. ↑ Browne – Alt 2004, 25. o.
  94. ↑ Barić 1997, 5. o.
  95. ↑ Kugler 1998, 341. o.
  96. ↑ Klajn 2005, 170. o.
  97. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1404. o.
  98. ↑ Rounds 2001, 203. o.
  99. ↑ Delatour 2004, 221. o.
  100. ↑ Cojocaru 2003, 116. o.
  101. ↑ Eastwood 1994, 297. o.
  102. ↑ Čirgić 2010, 203. o.
  103. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 98. o.
  104. ↑ Eastwood 1994, 209. o.
  105. ↑ Moldovan 2001, 268. o.
  106. ↑ Erdős 2001, 4. Kapcsolatteremtés[halott link] oldal.
  107. ↑ Moldovan 2001, 40. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek