| A Khuddaka-nikája szuttái |
| PTS rövidítés |
|---|
| Khp · Dhp · Ud · Iti · Sn · Vv Pv · Thag · Thig · Jat · Nm · Ps Ap · Bv · Cp · Nt · Pk · Miln |
| A Szutta-pitaka nikájái |
| DN · MN · SN · AN · KN |
| Szutták listája |
| DN · MN · SN · AN · KN |
A dhammapada (páli: धम्मपद Dhammapada; szanszkrit: Dharmapada) a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye, amely a théraváda páli kánon részét képező Szutta-pitaka ötödik kosarában, a Khuddaka-nikájában található. Ez az egyik legközismertebb buddhista szöveg.
A hagyomány szerint a kánont (Tipitaka) az első buddhista tanácskozás során rögzítették páli nyelven, azonban valószínűbb, hogy a ma ismert végső formáját valamikor a második és a Harmadik buddhista zsinat közötti időszakban nyerte el. A 423 időmértékes versből (anustubh és tristubh) álló mű sokféle forrásból származik, ezért stílusa olykor szárazabb, máskor pedig emelkedettebb.
A "Dhammapada" két szóból tevődik össze: dhamma és pada. Mindkettőnek többféle meghatározása létezik. Általában a dhamma utalhat Buddha tanításaira, egy "örök igazságra", vagy "minden jelenség összességére". A pada kifejezés jelentése "láb", azonban főleg ebben a szövegkörnyezetben jelenthet "ösvényt" vagy "verset" (például "versláb") vagy mindkettőt. Magyar fordításai: Az erény útja (Fórizs László), A Tan ösvénye (Vekerdi József), A törvény útja (Oborny Beáta, Szendrő Csaba).
A buddhista hagyományban a Dhammapadát Gautama Buddhának tulajdonítják. A teljes szöveg a Khuddaka-nikája része, amely a Szutta-pitaka egyik könyve. Azonban a versek több mint fele a páli kánon egyéb szövegeiben is megtalálható. Buddhagósza, 5. századi indiai tudós szövegei 305 történeten keresztül magyarázzák ezeket a költeményeket.
Annak ellenére, hogy a páli kiadás a legismertebb, léteznek egyéb változatok is:
A páli Dhammapada 423 verse 26 fejezetre van felosztva (Vekerdi József fordítása):