A doomscrolling azt a tevékenységet jelöli, amikor egy internetes felhasználó nagy mennyiségű, jellemzően negatív üzenetű internetes tartalmat fogyaszt igen hosszú időn keresztül egyhuzamban. A kifejezés a 2020-as évek elején jelent meg, a Covid-19 világjárvánnyal összefüggésben.
A felmérések és tanulmányok szerint a jelenség elsősorban a fiatalabb korosztályokat érinti, az internetfüggőség egyik formájaként, a mentális és fizikai egészség romlásával összefüggően. Okaként számos körülmény megnevezhető: az úgynevezett negatív megerősítés, a FOMO, a szorongás, valamint a bizonytalanság feletti kontroll megszerzése iránti vágy.
Története
A doomscrollinghoz hasonló jelenségre már az 1970-es években felfigyeltek: ez volt az úgynevezett „átkozott világ szindróma”. Sokan hitték azt, hogy a világ a valóságosnál jóval veszélyesebb hely, ennek oka a televízióban sugárzott erőszakos tartalmak növekedése volt. Azok az emberek, akik felzaklatták magukat egy negatív tartalmú híren, hajlamosabbak voltak jobban utánajárni a témának, ami egyre jobban felkavarta őket, így válva öngerjesztő folyamattá.
Az angolban a „doom” (’vég(ítélet), pusztulás’) kifejezés a sötétséggel és a gonosszal hozható összefüggésbe. A „scrolling” (’görgetés’) azt a tevékenységet írja le, amikor a felhasználó az online tartalmakat folyamatosan görgeti. Az összetételt 2023-ban a Merriam-Webster szótár hivatalosan is szóként ismerte el.
A jelenséghez kapcsolódik az úgynevezett végtelen görgetés (infinite scrolling), a böngészésnek az a tulajdonsága, hogy a felhasználónak tulajdonképpen nem kell már lapoznia, ha újabb tartalmakat akar betölteni, hanem azok lefelé görgetéssel automatikusan betöltenek. Ily módon a szoftver folyamatosan, gyakorlatilag végtelen mennyiségű információval bombázza a felhasználót, akinek nincs lehetősége a természetes megállási pontoknál szünetet tartani. Feltalálója, Aza Raskin utólag megbánta a technológia kidolgozását, mert az végül nem a felhasználó megsegítését szolgálja, hanem a lehető leghosszabb ideig köti oda a képernyő elé – ráadásul okostelefon-függőséget és közösségimédia-függőséget okozhat.
A felhasználók igényeinek maximális kielégítése iránti vágy szülte az algoritmusokat is, amelyek az érzelmeiket stimuláló tartalmakat tolnak előtérbe. A negatív hírek és a szenzációhajhász fejlécű cikkek mind olyan tartalmak, amelyek további böngészésre sarkallnak: minél tovább böngészik valaki és marad az alkalmazásban vagy az oldalon, annál több hirdetési pénzt termel és annál több adatot tudnak róla gyűjteni. Ez ördögi kört eredményez: az érzelmileg túlfűtött tartalmak (főként ha negatívak, netán szorongás kiváltására alkalmasak) arra sarkallják az embereket, hogy még több ilyet nézzenek. Noha köztudott ennek a káros hatása a mentális és fizikai jóllétre, a közösségi média üzemeltetői kifejezetten ellenérdekeltek abban, hogy fellépjenek ellene, ami megnehezíti az átlagfelhasználó számára, hogy szabad akaratából kitörjön ebből az ördögi körből.
Magyarázatok
Negatív megerősítés
Az elmélet szerint a negatív történéseknek nagyobb hatása van az emberek mentális jólétére, mint a pozitívaknak. Az egyes egyének elégedettségre törekvő állapotának köszönhetően a potenciális fenyegetettség felkelti a figyelmüket, továbbá az ember természeténél fogva nagyobb figyelmet fordít a negatív dolgokra, mert azok árthatnak neki. Ennek oka az evolúcióban keresendő: őseink ha megfigyelték, hogy egy adott lény hogyan sebezhette meg őket, akkor azt igyekeztek elkerülni.
Az őskori emberekkel ellentétben a modern ember észre sem veszi, hogy direkt keresi a negatív információkat. A közösségi média algoritmusai olyan posztokat hoznak fel, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődést. Az emberek válaszokat keresnek, mert úgy vélik, ha megkapják, akkor jobban fogják magukat érezni, de a valóságban csak még rosszabbul lesznek.
FOMO
A FOMO(fear of missing out) azt a félelmet írja le, hogy az ember attól tart, kimarad valamiből, amiben más emberek benne vannak. Ez a félelem összefüggésbe hozható a doomscrolling jelenségével a közösségi médiában történő jelenlét kapcsán: az emberek félnek attól, hogy fontos negatív információknak nem jutnak a birtokába.
Kontroll iránti vágy
Az állandó negatív hírek fogyasztása összefüggésben lehet az egyénnek a dolgok feletti irányítás érzete iránti vágyával. Ere jó példa az, hogy a doomscrolling a Covid-19 világjárvány idején futott fel: bizonytalan időkben az emberek az információk gyűjtése felé fordulnak, mert ettől úgy érzik, hogy uralják a helyzetet - a tájékozottságtól azt remélik, hogy megvédi őket. Csakhogy a doomscrolling éppen ellentétes hatást vált ki bennük és még inkább fokozza a szorongást és a tehetetlenség érzetét.
Az agy anatómiája
Mindennek köze lehet ahhoz is, hogy az emberi agy úgy van "huzalozva", hogy kivetítse és várja a veszélyt. Az állandó információgyűjtési kényszer azt sugallja az agynak, hogy ettől felkészültebb lesz, holott a végeredmény általában az, hogy romlik a kozérzet és felerősödnek a személyes félelmek. Az ember agyában az alsó homloki tekervény dolgozza fel az információkat és igazítja azokat a valóságról alkotott képzeteinkhez. Ez alapvetően szűri a rossz híreket, de a doomscrolling során fenyegettséget érezhet, ezért a szűrés kikapcsol. A nagyobb mennyiségű negatív információ miatt az agy már nem is tud annyira ellensúlyozni a pozitív töltetűekkel, ami egyenes út a szorongáshoz, a magányhoz és a depresszióhoz.
Egészségügyi következmények
A szakértők szerint a doomscrolling negatív irányba tolja el a már eleve meglévő mentális problémákat. Azok, akik ilyen tartalmakat fogyasztanak, sokkal szorongóbbak és szomorúbbak, saját dolgaikkal kapcsolatosan pedig aggodalmasabbak. Egy kutatás szerint azok az emberek, akik reggel három percnyi negatív hírt néznek, 27 százalékkal nagyobb valószínűséggel mondják a napjuk végén, hogy az egy rossz nap volt.
Egyes emberek úgy próbálnak megbirkózni a jelenséggel, hogy egyáltalán semmilyen hírt nem hajlandóak elolvasni.
