Droß

Droß
Droß címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Kremsvidéki járás
Irányítószám	3552
Körzethívószám	02719
Forgalmi rendszám	KR
Népesség
Teljes népesség	983 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	394 m
Terület	10,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 27′ 52″, k. h. 15° 34′ 25″48.46444, 15.5736448.464440°N 15.573640°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 52″, k. h. 15° 34′ 25″48.46444, 15.5736448.464440°N 15.573640°E
Droß weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Droß témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Droß osztrák község Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 1034 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Droß a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Kannerbach folyó mentén. Területének 55,7%-a erdő, 35,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Droß (1008 lakos 2025-ben) és Droßeramt (26 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Gföhl, északkeletre Lengenfeld, délkeletre Stratzing, délnyugatra Senftenberg.

Története

Droßt 1135-ben említik először, első ismert birtokosa Ruediger de Drozze volt 1156-ból. 1295-ben akkori tulajdonosa, Niclas von Drozze átadta a várat a hercegnek. 1503-ban Wolfgang Haidelberger szerezte meg. A négytornyos várkastély a 16. században épült és a 18. században nyerte el mai formáját; az eredeti várból a román-gótikus stílusú Szt. György-kápolna maradt meg, amely 1953-ig plébániatemplomként is szolgált (akkor épült meg a Fatimai Mária-kegytemplom, amely ma betölti ezt a funkciót). A harmincéves háborúban, 1620-ban a birtokot elkobozták protestáns tulajdonosától és eladták. 1839-ben 78 házat számláltak össze, 115 családdal és 654 lakossal.

1971-ben Droß és Stratzing községek Stratzing-Droß néven egyesültek, de 1993-ban ismét szétváltak. Droß 1997-ben kapta a címerét.

Lakosság

A droßi önkormányzat területén 2025 januárjában 1034 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett, 0,2% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 91%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 0,4% ortodoxnak, 0,8% mohamedánnak, 6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken kívül (96%) a magyarok alkották egy fővel.

A népesség változása:

Látnivalók

• a droßi kastély
• a Fatimai Mária kegy- és plébániatemplom
• a Szt. György-várkápolna
• a Schäferhof, volt uradalmi magtár

Híres droßiak

• Franz Krenn (1816–1897) zeneszerző

Testvértelepülések

• Fátima (Portugália)

Jegyzetek

Források

• A település honlapja
• Droß Statistik Austria
• Droß Gedächtnis des Landes

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Droß című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.