Paudorf a Kremsvidéki járásbanA Szt. Altmann-plébániatemplomA Hellerhof
Paudorf a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna völgyében. Legmagasabb pontja a Statzberg (580 m). Területének 58,4%-a erdő, 5,9% szőlő, 27,4% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Eggendorf (107 lakos 2025-ben), Höbenbach (389), Hörfarth (375), Krustetten (487), Meidling (204), Paudorf (910) és Tiefenfucha (242).
Paudorf területe az újkőkorban is lakott volt, erről tanúskodik az ott talált, i. e. 5. évezredből származó höbenbachi vénusz és termékenységszimbólumnak tartott szarvas női szobrocska.
Paudorfot 1083-ban említik először a göttweigi apátság birtokaként. Alapításakor csak egy uradalmi majorságból állt, amely a mauterni plébánia alá tartozott. A majorságot a keresztes háborúk idején felszámolták, a földeket négy birtokra osztották és eladták. 1425-27-ben a husziták dúlták fel a régiót. 1462-ben Paudorfnál összecsapásra került sor III. Frigyes császár és egy bizonyos Fronauer lovag között, ennek során kifosztották Krustettent és Höbenbachot. 1481-ben Mátyás magyar király csapatai elfoglalták Meidling várát. Bécs 1529-es ostromakor a török portyázók kifosztották Paudorfot, a környéken csak a göttweigi apátság maradt sértetlenül. A harmincéves háborúban, 1645-ben a császári csapatok, Bécs 1683-as ostromakor a törökök dúlták fel. Az osztrák örökösödési háborúban, 1741-ben a bajor választófejedelem csapatai szállták meg.
Az 1848-as forradalom után eltörölték a feudális birtokrendszert és megalakultak Paudorf, Höbenbach, Krustetten és Tiefenfucha községei. 1889-ben elkészült a Herzogenburg-Paudorf vasútvonal.
Az önkormányzat mai formájában 1970-ben jött létre Paudorf, Höbenbach, Krustetten és Tiefenfucha egyesülésével. 1985-ben mezővárosi rangra emelték, ebben az évben kapta címerét is.
Lakosság
A paudorfi önkormányzat területén 2025 januárjában 2714 fő élt. Lakosságszáma 1890 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 91,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,1% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,7%-a római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 2,6% mohamedánnak, 7,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német anyanyelvűeken (95,9%) kívül a törökök alkották 2,6%-kal.
A népesség változása:
2016
2 539
2018
2 598
Látnivalók
a Hellerhof udvarház; hozzá kapcsolódik a modern Szt. Altmann-plébániatemplom és a régi Keresztelő Szt. János-kápolna
a Wilhelm Kienzl-múzeum
az arborétum, ahol Ausztria legnagyobb, mintegy 140 éves mamutfenyői találhatók.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Paudorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ausztria
é. sz. 48° 21′, k. h. 15° 37′48.350000°N 15.616667°EKoordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 15° 37′48.350000°N 15.616667°E
