Dubova

Ez a szócikk a romániai, Mehedinți megyei (korábban Krassó-Szörény vármegyei) faluról szól. Lásd még: Dubová (egyértelműsítő lap).

Dubova
A Ponyikova-barlang bejárata a Duna felől
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Délnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Mehedinți
Rang	községközpont
Polgármester	Victor Doscocil (Mișcarea pentru Noul Mehedinți), 2012
Irányítószám	227170
SIRUTA-kód	112931
Népesség
Népesség	397 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5
Község népessége	785 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505, 22.2554544.619505°N 22.255450°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505, 22.2554544.619505°N 22.255450°E
Dubova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubova témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dubova, 1911 és 1918 között Dunatölgyes (románul: Dubova) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.

Fekvése

Orsovától 28 km-re délnyugatra, a Duna Nagy- és a Kis-Kazán-szoros közötti, Dubovai-öböl nevű kiszélesedésénél fekszik.

Nevének eredete

Neve a délszláv dub 'tölgy' szóból való. Új nevét a megye ötletéből tették hivatalossá, a község tiltakozása ellenére. Történeti névalakjai: Dıbwa (1554), Dubovo (1700 után), Dubova (1829).

Története

Az Ulmi határrészben a 13. században épült és a 15. században elpusztult templom maradványait tárták fel.

Bufánok, azaz Olténiából származó szénégetők alapították. 1774 és 1872 között a Román-bánáti határőrezred orsovai századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1967–1970-ben, a Duna felduzzasztásakor alsó része víz alá került.

Népessége

• 1900-ban 476 ortodox vallású lakójából 473 volt román anyanyelvű.
• 2002-ben 618 lakosából 596 volt román, 11 szerb és 7 magyar nemzetiségű; 602 ortodox és 11 római katolikus vallású.

Látnivalók

• A Nagy-Kazán-szorosban a Duna 150 méter keskenyre szűkül le. Két oldalról 200 métert elérő sziklafalak veszik körül. A szoros karsztvidéke a homoki vipera és a görög teknős élőhelye.
• A Nagy-Kazán szorosból nyílik a Ponyikova-barlang vízzel félig elárasztott bejárata. A barlang járatai 1666 m hosszúak és másik bejárata a Ponyikova-szurdokvölgy felől nyílik. Egyes részein cseppkövek találhatóak. A barlangban barlangi hiéna állkapcsára bukkantak, jelentős denevérpopuláció él benne.
• Lejjebb, szintén vizes bejáraton keresztül közelíthető meg a sokkal kisebb Veterani-barlang. Nevét Veterani tábornokról kapta, akinek a parancsára 1692-ben a császáriak megerősítették és március 16-ától május első napjaiig háromszáz emberrel tartották a török sajkásokkal szemben úgy, hogy a törökök már a barlang fölötti magaslatokat is elfoglalták. 1788. augusztus 10. és augusztus 30. között Adam Maovec határőrszázados tartóztatta fel benne 450 emberrel és 11 ágyúval a nyolcezres ostromló török sereget.
• Az 1960-as évek végén víz alá került Plavisevica (1911 és 1918 között Naszádos) falu három vízimalma.

Jegyzetek

További információk

• A község hivatalos weboldala (románul)
• A Veterani-barlang a "jupiter.elte.hu"-n
• A falu blogja (románul)
• A Kazán-szoros leírása a "www.banaterra.eu"-n (magyarul)
• Plavisevicai horizontális vízimalom a bukaresti falumúzeumban (románul)
• A Veterani-barlang ostromának térképe

Képek

• 
  A Veterani-barlang
• 
  A Ponyikova-sziklaszurdok
• 
  Az 57-es főút a Kis-Kazán-szorosban