Szinice

Szinice (Svinița)
A Trikule
A Trikule
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióDélnyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMehedinți
Rangközség
PolgármesterNicolaie Curici (Mișcarea pentru Noul Mehedinți)
Irányítószám227440
SIRUTA-kód113616
Népesség
Népesség741 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)
Népsűrűség7,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság42 m
Terület97 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 30′, k. h. 22° 06′44.500000°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 22° 06′44.500000°N 22.100000°E
Szinice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinice témájú médiaállományokat.

Szinice, 1911-ig Szvinica (románul: Svinița, szerbül: Свиница vagy Свињица) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban. Az egykori Nagy-Magyarország legdélebbi településeként tartják számon.

Fekvése

Orsovától 40 km-re délnyugatra, a Duna partján fekszik.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű és végső forrása az ősszláv *svinja 'disznó' szó. Az elnevezés ókori eredetű lehet, mert az al-dunai római útnak a környékre eső szakaszát iter Scrofularumnak, 'malacok útjá'-nak nevezték. A mai név történeti alakjai: Zinicze (1443), Isvıniča (1569), Szvinyicze (1700 után), Svinica (1774).

Története

A falut 1968 és 1970 között följebb telepítették, mert a Vaskapu-erőmű építése miatt régi helyét elárasztották.

1569–1573-ban említették szerb ortodox kolostorát, amely később nyom nélkül elpusztult. A tartomány Habsburg-hadsereg általi elfoglalása idején szerb falu volt, 1717-ben 43 házzal írták össze. 1723-ben új helyen vonták össze, és odaköltöztették a közelében fekvő Sztarics falu lakóit is. Lakói között gyakorlott kőművesek voltak, akik szintén 1723-ban részt vettek Újorsova erődítésében. 1775 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred egyik századának székhelye. 1749-ben 78, 1783-ban 100 házból állt. 1873–1880-ban Szörény vármegyéhez, 1876–1919-ben Krassó-Szörény vármegyéhez, 1919–1950-ben Szörény megyéhez, 1955–1968-ban Orsova rajonhoz tartozott. 1900-ban az újmoldovaitól az orsovai járáshoz csatolták. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.

A határőrség megszüntetése után lakói megélhetését a halászat biztosította. 1879-ben két kőszénbányája volt, mindössze négy-négy bányásszal. 1955 és 1992 között határában, a Dunától három kilométerre fekvő tölgyesben uránbánya működött. 1992-től 1995-ig, a Jugoszlávia elleni embargó idején a faluban virágzott a motorcsónakos csempészet, a Duna túlpartján fekvő Donji Milanovacra.

Szerb lakói a mindennapi életben is a Julián naptárhoz igazodnak. Igen archaikus szerb nyelvjárásáról monográfia is megjelent.

Népessége

Politika

A 2012-es helyhatósági választásokon a Mișcarea pentru Noul Mehedinți 4 mandátumot, a Szociálliberális Unió 3 mandátumot, a Romániai Szerbek Szövetsége és a Partidul Poporului – Dan Diaconescu 1-1 mandátumott szerzett.

Látnivalók

Délszlávok Romániában

Jegyzetek

  1. ↑ polgármester[halott link]
  2. ↑ "Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Kolozsvár, 2007". 2020. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 27. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  3. ↑ Belügyi Közlöny 1900, 18. o.
  4. ↑ Belügyi Közlöny 1907, 2. o.
  5. ↑ Guttmann Oszkár: Magyar bánya-kalauz. Bécs, 1881
  6. ↑
  7. ↑ Carmen Bulzan – Florina Bulzan: Interacțiune socială și comunicare interculturală în Clisura Dunării. Craiova, 2007, 333. o.
  8. ↑ Mile Tomić: Govor Svinicana. Beograd, 1984
  9. ↑ "választások" (PDF). 2020. augusztus 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 17. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  10. ↑ "www.rodulpamantului.ro". 2009. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 2.
  11. ↑ "Cotidianul 2010. szeptember 2". Hozzáférés: 2011. március 2. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

Források