Eurofighter Typhoon

Eurofighter Typhoon
A RAF ZJ992 lajstromú, Tranche 1 Block 2 sorozatú Eurofighter Typhoon FGR.4 repülőgépe
A RAF ZJ992 lajstromú, Tranche 1 Block 2 sorozatú Eurofighter Typhoon FGR.4 repülőgépe
FunkcióHarcászati vadászbombázó repülőgép
GyártóEurofighter GmbH
Gyártási darabszám926
RendszeresítőkNémet Légierő Német Légierő
Olasz Légierő Olasz Légierő
Spanyol Légierő Spanyol Légierő
Brit Királyi Légierő Brit Királyi Légierő
Szaúdi Királyi Légierő Szaúdi Királyi Légierő
Osztrák Légierő Osztrák Légierő
Személyzet1 fő
Első felszállás1994. március 27.
Szolgálatba állítás2003.
Méretek
Hossz15,96 m
Fesztáv10,95 m
Magasság5,28 m
Szárnyfelület50,00 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg11 000 kg
Max. felszállótömeg23 500 kg
Hajtómű
Hajtómű2 db Eurojet EJ200 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő2×60 kN
2×90 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Max. sebesség2,0 Mach felett nagy magasságon
1,2 Mach tengerszinten
Hatósugár1390 km
Hatótávolság1389 km
Legnagyobb repülési magasság18 000 m
Emelkedőképesség255 m/s
Szárny felületi terhelése311 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány1,18
Fegyverzet
Beépített fegyverzet1 db 27 mm-es Mauser BK–27 gépágyú
A Wikimédia Commons tartalmaz Eurofighter Typhoon témájú médiaállományokat.

A Eurofighter Typhoon (korábban: ECA, ACA, EFA, EAP, EF–2000) negyedik generációs vadászbombázó repülőgép, melyet négy európai ország: Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország közös összefogással hozott létre, elsősorban az elavulófélben lévő Panavia Tornado repülőgépek leváltására. A program az 1970-es évek végén indult német–angol együttműködésként, amelybe később Franciaország is beszállt egy időre, majd kilépett a programból, saját, hasonló kialakítású Rafale repülőgépét fejlesztve. A fejlesztés a költségvetési megszorítások és a hidegháború vége miatt nagyon lassan haladt. Jelenleg a repülőgépek gyártása mellett az EADS konszern intenzív marketingtevékenységet folytat a repülőgép külföldi eladása érdekében. Eddig Ausztria (15 darab) és Szaúd-Arábia (72 darab) rendelte meg a repülőgépet, valamint rendszeresítését fontolgatja Görögország és Törökország is.

Történet

Fejlesztés

A Eurofighter Typhoon fejlesztése az 1980-as évek elején indult Európai Harcászati Repülőgép (EFA – European Fighter Aircraft) program keretében, amelynek célja egy korszerű, több feladatot ellátni képes, nagy manőverezőképességgel rendelkező vadászgép létrehozása volt. A kezdeményezés hátterében az európai légierők akkoriban elavuló típusainak (pl. F-4 Phantom II, F-104G Starfighter, Mirage F1) cseréjének igénye és az amerikai F-15/F-16, valamint a szovjet MiG-29/Szu-27 vadász/vadászbombázó gépek megjelenése állt.

Az Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország 1979-ben kezdte meg a közös vadászgép fejlesztését. Franciaország is részt vett az előtanulmányokban, azonban a repülőgép aerodinamikai kialakítása és az ipari munkamegosztásának kérdései miatt 1985-ben kivált a programból és önállóan folytatta a később Rafale néven ismert vadászbombázó gépét, melynek kialakításában sok hasonlóság felfedezhető a Eurofighter Typhoonnal.

A részt vevő országok végül közös követelményrendszert állítottak fel, amely a következőkre helyezte a hangsúlyt: szuper-manőverezőképesség (delta-canard kialakítás, relaxált statikus stabilitás), szupercirkálás képessége, fejlett szenzorfúzió és avionika, alacsony üzemeltetési költség a korábbi vadászgépekhez képest, moduláris modernizálhatóság a későbbi üzemidőkre, azaz a korszerűsíthetőség képessége.

1986-ban létrejött a Eurofighter GmbH, valamint a hajtóműfejlesztésért felelős Eurojet Turbo GmbH (EJ200). Az ipari munkamegosztást a részesedési arányok szerint osztották fel:

Ez az arány később meghatározta a gyártást és a végszerelés helyszíneit is (Manching, Warton, Torino, Getafe).

Az Eurofighter projektje számos technológiai áttörést hozott a katonai repülés világába. A program számos fejlesztési irányban elsők között járt Európában:

A hidegháború végével azonban több országban is felmerült a program költségeinek csökkentése vagy a projekt leállítása. Németország különösen erős költségcsökkentési nyomást helyezett a konzorciumra, ami késleltette a fejlesztést. A kompromisszum végül a repülőgép bizonyos rendszereinek egyszerűsítése volt, de a platform fő paraméterei nem változtak. Napjainkig vásárolnak, rendelnek nemzetek a világ különböző pontjairól (de főképp európából) korszerűsített Eurofighter Typhoonokat, amelyek bizonyítják, hogy ezen harci repülőgép még koránt sincs leírva.

Prototípusok

Gyártás

A 250. gépet – az IS038 jelű kétülésest – 2010. december 22-én adták az Olasz Légierőnek a Pratica di Mare légi támaszponton, ami a Kísérleti repülőegység (Centro Sperimentale Volo) 311. osztályába került (311° Gruppo). Enzo Casolini szerint az átadott kétszázötven gép jól mutatja a program képességeit, hiszen egyetlen új generációs vadászbombázóból sem állítottak hadrendbe ennyit.

A BAE Systems elnyerte a fejlesztő- és gyártóországok által kiírt pályázatot, amely a négy európai ország Typhoon flottájának szerviztámogatásáról szólt. Keretösszege 446 millió GBP, időtartama öt évre szólt.

Megrendelt és leszállított repülőgépek
Sorozat Egyesült Királyság Egyesült Királyság Németország Németország Olaszország Olaszország Spanyolország Spanyolország Ausztria Ausztria Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia Összesen
PrototípusokDA2 (ZH588)
DA4 (ZH590; 1. kétüléses)		DA1 (98+29)
DA5 (98+30)		DA3 (MMX602)
DA7 (MMX603)		DA6 (XCE.16-01; 2. kétüléses)--7
NullsorozatIPA1 (ZJ699; 3. kétüléses)
IPA5 (ZJ700)
IPA6 (ZJ938)		IPA3 (98+03; 5. kétüléses)
IPA7 (98+07)		IPA2 (MMX614; 4. kétüléses)IPA4 (C.16-20)--7
Tranche 15333281915-148
Tranche 267794734-24251
Tranche 3A40312120-48160
Összesen:16014396731572559
Megjegyzés:a dőlt szám a leszállított mennyiséget mutatja

Forrás:

Az Eurofighter program

Szerkezeti felépítés

Sárkány

A Eurofighter sárkányának tervezésénél az alacsony radarkeresztmetszet és a nagy szerkezeti szilárdság szem előtt tartása mellett a rendkívül jó manőverezőképesség is kiemelt figyelmet kapott. A szerkezetet 85%-ban magas minőségű szénszálas kompozit anyagokból építették, a lehető legkevesebb fém alkatrész felhasználásával.

Szárny és vezérsíkok

Kacsa elrendezésű deltaszárny

Hajtóművek

2 db Eurojet EJ200 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű, amely a korábbi Rolls-Royce XG-40-es hajtómű továbbfejlesztett variációja.

Belső tüzelőanyag rendszer

Futómű és a fékező rendszer

Katapultülés

Martin-Baker MK-16A zéró/zéró képességgel

Avionika és fegyverrendszer

Fedélzeti rádiólokátor

ECR-90 Euroradar CAPTOR

Fegyverzet

Légiharc-rakéták
Légibombák

A BAE Systems tájékoztatója szerint a wales-i Aberporth lőtéren (Aberporth Range) 2011 március elején megkezdték a Paveway IV bombák légi tesztjeit Nat Makepeace tesztpilóta vezetésével, az IPA6 jelű együléses tesztrepülőgéppel. A tesztsorozat sikeresen folyt le, a Brit Védelmi Minisztérium (MoD) 2012 év elejére tervezte a Typhoonok rendszereibe integráltatni a fegyvert.

Manőverező robotrepülőgépek

Egyéb függesztmények

Kiegészítő tüzelőanyag-rendszer

Elektronikai konténerek

Felderítő és célmegjelölő konténerek

Típusváltozatok

Együléses változatok

A prototípusok közül öt darab volt együléses: DA1 (98+29), DA2 (ZH588), DA3 (MMX602), DA5 (98+30), DA7 (MMX603), a nullsorozatok közül négy.

Kétüléses változatok

A prototípusok közül kettő darab volt kétüléses: DA4 (ZH590) és DA6 (XCE.16-01), a nullsorozatok közül három.

Prototípusok

DA (Development aircraft – )

Nullsorozatok

IPA (Instrumented Production Aircraft – )

Sorozatban gyártottak

Tranche 1

Block 1
Block 1B
Block 2
Block 2B
Block 5

Tranche 2

Block 8
Block 10
Block 15
Block 20

Tranche 3A

Tranche 3B

Haditengerészeti változat

Megrendelő és üzemeltető országok

A típust jelenleg hét ország légiereje üzemelteti.

Brit Királyi Légierő Brit Királyi Légierő

Két prototípussal teszteltek: a DA2 (ZH588) együlésessel és a DA4 (ZH590) kétülésessel, mely az első ilyen változat volt.

Megrendelt:

A Guardian újság nyomán látott napvilágot 2011 év elején, hogy a RAF 2015-re tervezi kivonni korai, 2005-től gyártott Trench 1 sorozatú repülőit a szolgálatból, ugyanis átépítésük a későbbi Trench 3 változatra túl költséges lenne. Ez 55, zömében kétüléses repülőgépet jelent. A 2011 év eleji állapot szerint körülbelül 160 darab repülőgép áll a brit légierő állományában, ezt ebben az évtizedben 100-ra tervezik levinni. A legtöbb gép RAF Coningsby-ben települ. A légierő sajtószóvivőjére hivatkozva, inkább eladnák őket, semmint kivonnák és leselejteznék őket.

Német Légierő Német Légierő

Két együléses prototípussal teszteltek: a DA1 (98+29) és a DA5 (98+30).

Megrendelt:

Olasz Légierő Olasz Légierő

Két együléses prototípussal teszteltek: a DA3 (MMX602) és a DA7 (MMX603).

Megrendelt:

Spanyol Légierő Spanyol Légierő

Egy kétüléses prototípussal teszteltek: a DA6 (XCE.16-01), ami a második kétüléses változat volt.

Megrendelt:

Osztrák Légierő Osztrák Légierő

Ausztria a típus első „külföldi”, nem gyártó és fejlesztőország általi megrendelője. Az eredeti tervek szerint 24 darab új gépre adtak le megrendelést, amit kormányváltást követően 18 darab Tranche 2-re, majd 15 használt és csak együléses, első sorozatú Tranche 1 gépre mérsékeltek. Az első gép szolgálatba állása 2007. július 12-én történt, ez a repülőgép két év alatt több mint 1100 órát repült a zeltwegi Légifelügyeleti ezred (Überwachungsgeschwader) 1. és a 2. századának állományában. A tizenötödik és egyben utolsó megrendelt együléses Typhoon-t 2009. szeptember 24-én vették át.

Katari Légierő Katari Légierő

Katar összesen 24 repülőgépet rendelt: 4 darab kétülésest és 20 darab együlésest.

Szaúdi Királyi Légierő Szaúdi Királyi Légierő

2000-es évek végén 24+48 darabos megrendelést tettek a britek felé, rekordméretű összegért. Mivel a teljesítési határidőt meglehetősen rövidre szabták a szaúd-arábiaiak, a britek a RAF Coningsby-ben települő elsőlépcsős alakulatok állományából vontak ki 24 darabot. Ezek mindegyike Tranche 2 Block 8 volt. Ezen felül a megrendelés egy komplett repülőtér építését is tartalmazta kiszolgálóépületekkel együtt. A 48 darabos mennyiséget Szaúd-Arábiában kell összeszerelnie a BAE Systemsnek. A huszonnégy repülőgépből hat darab kétüléses.

Együléses Tranche 2 Block 8 (F):

Kétüléses Tranche 2 Block 8 (T):

Harci alkalmazása

Líbiai NATO műveletek

Balesetek, veszteségek


Kiállított példányok

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ "European Aeronautic Defence and Space Company(EADS)" (angol nyelven).
  2. ↑ "Eurofighter - die erste Landung in Österreich" (német nyelven). bmlv.at. Hozzáférés: 2012. augusztus 4. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  3. ↑ "Lépésváltás sógoréknál" (magyar nyelven). Air Power Blog. 2008. június 26. Hozzáférés: 2012. augusztus 4. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  4. ↑ Gary Parsons (2010. december 22.). "250th Typhoon delivered" (angol nyelven). key.aero. 2011. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  5. ↑ Gary Parsons (2012. április 3.). "BAE Systems gets £446 million Typhoon contract" (angol nyelven). key.aero. 2012. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  6. ↑ "Production for the United Kingdom". 2015. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 19.
  7. ↑ "Production for Germany". 2012. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5.
  8. ↑ "Production for Italy". 2012. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5.
  9. ↑ "Production for Spain". 2012. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5.
  10. ↑ "Production for Austria". 2012. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5.
  11. ↑ "Production for Saudi Arabia". 2012. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5.
  12. ↑ 2011 év elején döntöttek arról, hogy ezt a mennyiséget költségcsökkentés okán kivonják az aktív szolgálatból.
  13. ↑ Az osztrák együléses gépek mindegyikét a Luftwaffe üzemeltette korábban. Más információ szerint 9 darab Tranche 1 Block 2 német, 2-2-1-1 darab T1B2 brit, német, olasz és spanyol.
  14. ↑ A brit mennyiségből 24 darabot megvásárolt Szaúd-Arábia.
  15. ↑ A RAF által üzemeltetett Tranche 2 Block 8 repülőgépek.
  16. ↑ Kezdetben Tranche 2 lett volna ez a sorozat is, szerződést módosítottak; Szaúd-Arábiában lesz összeszerelve.
  17. ↑ "Production". 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 25.
  18. ↑ Gary Parsons (2011. március 7.). "Paveway IV under test on Typhoon" (angol nyelven). key.aero. 2011. március 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  19. ↑ "Eurofighter: In-Service Eurofighter Typhoon Squadrons" (angol nyelven). eurofighter.com. 2016. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 5. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  20. ↑ Gary Parsons (2011. január 13.). "Early RAF Typhoons to be retired" (angol nyelven). key.aero. 2012. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 4. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  21. ↑ Gary Parsons (2009. szeptember 25.). "Austria gets last Typhoon" (angol nyelven). key.aero. Hozzáférés: 2012. augusztus 5. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)[halott link]
  22. ↑ https://www.scramble.nl/military-news/first-qatar-typhoon-emerged-in-full-paint-scheme
  23. ↑ "Accidente de un avión Eurofighter en la Base Aérea de Morón" (spanyol nyelven). Spanyol Királyi légierő. 2012. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 26. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  24. ↑ "Lezuhant egy spanyol Eurofighter Typhoon" (magyar nyelven). Jetfly.hu. Hozzáférés: 2010. augusztus 25. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  25. ↑ "First operational Eurofighter lost" (angol nyelven). AirForces Monthly. 2010. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 26. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  26. ↑ Archiválva 2012. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

Periodikumok

További információk