Ed McBain

Ed McBain
Született	1926. október 10. New York
Elhunyt	2005. július 6. (78 évesen) Weston, Connecticut
Álneve	John Abbott Curt Cannon Hunt Collins Ezra Hannon Evan Hunter Richard Marsten,
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	Anita Melnick Mary Vann Finley Dragica Dimitrijevic
Gyermekei	Richard, Mark, Ted
Szülei	Charles Lombino Marie Coppola
Foglalkozása	regényíró forgatókönyvíró sci-fi író szerző író gyermekkönyvíró prózaíró filmforgatókönyv-író
Iskolái	Hunter College Cooper Union
Kitüntetései	The Grand Master (1986) Riverton International Honour Prize (1997) Cartier Diamond Dagger (1998)
Halál oka	gégerák
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	főként krimi
Első műve	1951
Fontosabb művei	87th Precinct
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ed McBain témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ed McBain (születési neve: Salvatore Albert Lombino) (New York, 1926. október 15. – Weston, Connecticut, 2005. július 6.) amerikai író, elsősorban krimiíró volt. Használta még az Evan Hunter, a John Abbott, a Curt Cannon, a Hunt Collins, az Ezra Hannon és a Richard Marsten nevet is. 1952-ben hivatalosan is felvette az Evan Hunter nevet. Rendkívül termékeny szerző volt, legnagyobb sikereit a kitalált, ám New Yorkról mintázott Isola város 87-es körzete rendőreinek munkájáról és életéről szóló regénysorozatával érte el. Rákban hunyt el.

Élete

New Yorkban, Bronxban másodgenerációs amerikai, származását tekintve olasz családban született, apja, Charles Lombino postai alkalmazott, anyja Marie Coppola volt, testvére nem született. Olasz származására reflektál a Streets of Gold című 1974-es családregénye.Háromszor házasodott, kétszer elvált. Első, 1947-ben Anita Melnickkel kötött házasságából három gyereke született: Ted, Mark és Richard. 1973-ban elvette Mary Vann Finleyt, akinek már volt egy gyereke, így Amanda Finley mostohaapja lett. 1997-ben Dragica Dimitrijevic-csel lépett frigyre. Életében két unokája született.

1943-44-ben a Cooper Union művészeti iskolába járt, majd bevonult. A második világháborúban az amerikai haditengerészet kötelékében egy rombolón szolgált Hawaii-on és Japánban. Nem akart az Olaszországban harcoló hadseregbe kerülni, mert tartott attól, hogy a helyiek árulónak tekintik majd. Ebben az időben írta meg első novelláját, amely a Chalk címet kapta.

1946-os leszerelése után beiratkozott a főiskolára, és 1950-ben irodalomból szerzett diplomát a New York-i Hunter College-ban, majd néhány hónapig egy középiskolában tanított. Erről az időről szól első sikeres regénye, a The blackboard jungle. Iskolai időszakára visszaemlékezve így nyilatkozott: „Tényleg tanítani akartam azokat az átkozott kis gazembereket, de ők csak nem akartak tanulni”. Ezután homárokat árult éttermeknek, valamint zongorázott egy dzsessz zenekarban.

Ezután New York-i Scott Meredith irodalmi ügynökségnél helyezkedett el. Egyik ügyfele P. G. Wodehouse volt, akivel baráti viszonyba került, többek között azért, mert ugyanaznap ünnepelték születésüket. Saját jellemzése szerint ebben az időszakban szenvedélyesen ambiciózus volt, napközben végezte a munkáját az irodában, este és a hétvégéken pedig írt. Írt tudományos fantasztikus, western- és bűnügyi történeteket, írásait ponyvamagazinokban jelentek meg. Több mint száz rövid története jelent meg, mielőtt első regényét kiadták.

1952-ben hivatalosan is felvette az Evan Hunter nevet, aminek az volt az oka, hogy az ötvenes évek etnikai és osztályvillongásai idején „megtérülőbbnek” gondolta fehér angolszász protestánsnak tűnő néven publikálni. Az Ed McBain nevet az 1956-ban megjelent Halj meg, zsaru! címlapján használta először. Erről a következőket mondta a The Craft of Time-ban: amikor befejezte a könyvet, amely a 87-es körzet sorozat első kötete lett, kitalálta a McBain nevet, mert „olyan fajta névnek hangzott, amelyet össze lehet kapcsolni valakivel, aki zsarukról ír. Olyan volt, mint egy korábbi zsaru vagy egy rendőrségi riporter neve.” Az 1980-as években, miután szívrohama volt, változtatott addigi munkamódszerén, és már nem írt napi nyolc órán át, napi tíz oldalt. Halálát gégerák okozta 2005. július 6-án.

Művei

A szerző még saját nevén, Lombinóként publikálta első művét, egy tudományos fantasztikus novellát 1951-ben. Első sikerét Evan Hunter álneve alatt érte el az 1954-ben megjelent The blackboard jungle-lal. Ebből a műből később filmet forgattak Glenn Forddal és Sidney Poitier-vel a főszerepben. Pályafutása során több mint nyolcvan regényt írt, ezek közül az Ed McBain és Evan Hunter álnevek alatt megjelenő művei lettek a legsikeresebbek. Hunter név alatt komolyabb témájú regényeit jelentette meg. Írt forgatókönyveket, köztük Alfred Hitchcock Madarak című horrorfilmjét.

A világ elsősorban Ed McBainként ismerte meg, ezzel a névvel jelentette meg a New Yorkra hasonlító kitalált város, Isola 87-es körzete nyomozóinak életét bemutató sorozatát, amely a rendőri munka, procedúra részletes és alapos ismertetésén alapul. Ebbe a sorozatba több mint ötven regényt írt. Némely egyéb néven kiadott regényét a későbbi kiadások esetében Ed McBain „nevére vett”. Két memoárja jelent meg, a Me and Hitch 1997-ben és a Let's talk 2005-ben.

Novellái öt kötetben láttak napvilágot: Happy New Year, Herbie (1963), The Easter Man (1972), Running from Legs (2000), Barking at Butterflies (2000) és a Learning to kill (2005). Négy film – Strangers When We Meet (1959), Madarak (1962), Fuzz (1972), Walk Proud (1979) –, valamint három tévéjáték – The Chisholms (1979), The Legend of Walks Far Woman (1980), Dream West (1986) – forgatókönyvét írta. Két színdarabot is szerzett: The Easter Man (1964), Curtain (1969).

Ed McBain 1978-ban új regénysorozatot kezdett, amelynek egy floridai ügyvéd, Matthew Hope a főszereplője. Az első kötet, amelyben feltűnt, a Goldilocks volt. 1998-ban a The Last Best Hope-ban Hope és a 87-es körzet nyomozói együtt szerepelnek. A Candyland McBain és Hunter szerzőpárosi munkájaként jelent meg.

A 87-es körzetben játszódó regényeit néhány kivételtől eltekintve lefordították magyarra. Némelyik nem könyv formájában, hanem folyóiratokban, például a Rakéta Regényújságban jelent meg. Ed McBain írásait a Magvető (Albatrosz Könyvek), a Pannon Könyvkiadó, a Gesta Kiadó, a Magyar Könyvklub és a Gabo adta ki.

Fogadtatása

Könyvei számos díjat nyertek, többek között első amerikaiként a brit krimiírók szövetségének kitüntetését, az amerikai krimiszerzők életműdíját 1986-ban, valamint a 2002-es frankfurti könyvvásár díját. A munkásságát méltatók a 87-es körzet emberközeliségét emelték ki. A The New York Times-ban Marilyn Stasio kritikus például azt írta, hogy McBain „a rendőrségi regényeket egy új, valósághűbb területre vitte, ami radikális szakítást jelentett a korábbi formától, amelyben a tanult, arisztokratikus detektív egyedül dolgozva bogozza ki az ügyet.”

McBain így emlékezett vissza a 87-es körzet születésére: „Amikor írni kezdtem, a legtöbb New York-i rendőrkapitányságon, de különösen a magas rangú tisztek között írek, ír amerikaiak szolgáltak. Arra gondoltam, hogy sokkal érdekesebb lenne New York aktuális etnikai hátterét felhasználni.” A regényfolyam szereplőinek alap jellemvonásai keveset változtak, szemben az őket körülvevő világgal. McBain mindig a korszellemre reagált, és írásai ennek függvényében egyre keserűbbé, pesszimistábbá váltak. A szerző mindig arra törekedett, hogy alapos kutatómunkával mindent a legpontosabban ábrázoljon.

Több könyvét dolgozták fel filmben, például a Zsarukat 1972-ben, Burt Reynoldsszal a főszerepben, valamint a Strangers When We Meetet 1960-ban, a címszerepben Kirk Douglasszal és Kim Novakkal. Az 1960-as években az Egyesült Államokban futott a 87th Precinct tévésorozat, amely regényei alapján készült. Két novellájának cselekménye adta az alapötletet a Columbo Ölni már nincs idő és Titkos ügyek epizódjainak.

Bibliográfia

Magyarul

Jegyzetek

Források

• ↑ Edmcbain: Evan Hunter/Ed McBain. Edmcbain.com. 2015. szeptember 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. február 22.
• ↑ Katherine: Ed McBain magyarul megjelent regényei. Katherine's bookstore. Hozzáférés: 2017. február 22.
• ↑ JM: J. Kingston Pierce. The Double Man. January Magazine. Hozzáférés: 2017. február 22.^{[halott link]}
• ↑ Guardian: Nick Kimberley (2005). Ed Mcbain. The Guardian. Hozzáférés: 2017. február 22.
• ↑ Britannica: Evan Hunter. Encyclopædia Britannica. 2005. Hozzáférés: 2017. február 23.
• ↑ Chron: Mystery writer known as Ed McBain dies. Chron.com. 2005. Hozzáférés: 2017. február 23.
• ↑ Telegraph: Ed McBain. The Telegraph. 2005. Hozzáférés: 2017. február 23.
• ↑ US News: The great crime writer behind the 87th Precinct series. The Guardian. 2005. július 8. Hozzáférés: 2022-03-28. {{cite book}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)