Epipedobates anthonyi

Epipedobates anthonyi
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae)
Alcsalád: Colostethinae
Nem: Epipedobates
Myers, 1987
Faj: E. anthonyi
Tudományos név
Epipedobates anthonyi
(Noble, 1921)
Szinonimák
(kinyitható doboz)

  • Phyllobates anthonyi Noble, 1921
  • Colostethus anthonyi — Edwards, 1971
  • Phyllobates anthonyi — Silverstone, 1976
  • Dendrobates anthonyi — Myers, Daly & Malkin, 1978
  • Epipedobates anthonyi — Myers, 1987
  • Ameerega anthonyi — Frost, Grant, Faivovich, Bain, Haas, Haddad, de Sá, Channing, Wilkinson, Donnellan, Raxworthy, Campbell, Blotto, Moler, Drewes, Nussbaum, Lynch, Green & Wheeler, 2006

Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Epipedobates anthonyi témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Epipedobates anthonyi témájú kategóriát.

Az Epipedobates anthonyi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae) családjába tartozó faj.

Neve

Ez az állat a tudományos fajnevét, azaz az anthonyi-t Harold Elmer Anthony (1890–1970) amerikai természettudós tiszteletére kapta. Anthony az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) emlősök részlegének a kurátora volt.

Előfordulása

Az Epipedobates anthonyi előfordulási területe Dél-Amerika északi fele. A következő országokban található meg: Délnyugat-Ecuador és Északnyugat-Peru.

Az élőhelyének elvesztése, annak kémiai szennyezése, valamint a béka begyűjtése - főleg orvosi kísérletezési célokból - veszélyezteti.

Megjelenése

A béka átlagos orrhegy-végbélnyílás közti hossza körülbelül 19-26 milliméter. A hátsólábai rövidek és tömzsi felépítésűek. A háti része sötétvörös vagy barna, néhány sárgásfehér szaggatott csíkkal; csak a hátközepén egységes a csík.

Életmódja

Hegyvidéki békafaj, amely 153-1769 méteres tengerszint feletti magasságok között található meg. A kedvelt élőhelye a hegyvidéki, trópusi esőerdők. A patakok közelében az avarban él. Nappal mozog az erdő talaján.

Szaporodása

A szaporodási időszakban a hím területvédő. A nőstény a 15-40 darab petéjét az avarba rakja le. A kikelésig körülbelül két hét kell, hogy elteljen; eközben a hím őrködik felettük. Kikelésük után, a hím a hátára véve ebihalait elszállítja egy ideiglenes állóvízbe; lehet az bromélia vagy faodú. Itt az ebihalak körülbelül 60 nap alatt változnak át békává.

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 Coloma, Luis A.; Ron, Santiago; Lötters, Stefan; Venegas, Pablo (2010). "Epipedobates anthonyi ". The IUCN Red List of Threatened Species. 2010. IUCN: e.T55213A11268789. doi:10.2305/IUCN.UK.2010-2.RLTS.T55213A11268789.en. Hozzáférés: 2018. január 3.
  2. ↑ Frost, Darrel R. (2017). "Epipedobates anthonyi (Noble, 1921)". Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History. Hozzáférés: 2017. augusztus 24.
  3. ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2013). The Eponym Dictionary of Amphibians. Exeter, England: Pelagic Publishing Ltd. xiii + 262 pp. ISBN 978-1-907807-41-1.
  4. 1 2 Maxon, Jeni (2008. december 9.). "Epipedobates anthonyi ". AmphibiaWeb. 2013. december 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 21.

Fordítás

További információk