| Ethel Merman | |
| Született | Ethel Agnes Zimmermann 1908. január 16. Astoria |
| Elhunyt | 1984. február 15. (76 évesen) Manhattan |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | két gyermek:
|
| Foglalkozása | |
| Iskolái | William Cullen Bryant High School |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | agydaganat |
| Sírhelye | Shrine of Remembrance Mausoleum |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1930–1982 |
| Műfajok | popzene |
| Díjai | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (musical/vígjáték) Call Me Madam (1954) | |
| Tony-díjak | |
| Legjobb női főszereplő musicalben Call Me Madam (1951) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ethel Merman témájú médiaállományokat. | |
Ethel Merman (Astoria, 1908. január 16. – Manhattan, 1984. február 15.), Tony- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, énekesnő. Karakteres, erőteljes hangjáról és zenés színházi főszerepeiről ismert. A zenés vígjáték színpadának vitathatatlan First Ladyjének nevezték. Fellépett a Broadway színpadán többek között az „Anything Goes”, az „Annie Get Your Gun”, a „Gypsy” és a „Hello, Dolly!” előadásain.
Ethel Merman gyerekkorától kezdve énekelt. Az első világháború idején szerepelt a laktanyákban szórakoztató műsorokban. A középiskola után titkárnőnek készült, de közben éjszakai klubokban és vaudeville show-kban énekelt. Ez a Broadwayre vezetett, és nemsokára a Broadway egyik legnagyobb sztárja lett.
1930-ban debütált a „Girl Crazy” című musicalben. Ennek köszönhetően számos zenés vígjáték vele lett kasszasiker − és közülük sokból filmet is készítettek. A nagy hangerejável olyan későbbi sztárok elődje volt, mint Judy Garland és Barbra Streisand. Irving Berlin és Cole Porter számos dalt írtak kifejezetten neki.
Globe-díjat kapott 1954-ben a „Call Me Madam” című filmért.
60 éves kora után Merman − több mint 30 év Broadway-n eltöltött idő után − már csak ritkán jelent meg. Ettől kezdve főleg gálákon és televíziós műsorokban volt látható. Az 1970-es években felvette az „Annie Get Your Gun” stúdióverzióját. Merman nagy figyelmet, de rossz kritikákat kapott a diszkózene meghódítására tett kísérlete miatt: a „The Ethel Merman Disco” albuma 1979-ben bukott. Utolsó jelentős fellépése 1982-ben volt a New York-i Carnegie Hallban adott koncertjével. Két évvel Carnegie Hall koncertje után 76 évesen agydaganatban halt meg.
Merman négyszer házasodott. Második házasságából 2 gyereke született. Házassága Ernest Borgnine színésszel mindössze 32 napig tartott 1964-ben.
| Year | Title | Role | Notes |
|---|---|---|---|
| 1930 | Follow the Leader | Helen King | |
| 1934 | We're Not Dressing | Edith | |
| Kid Millions | Dot Clark | ||
| 1935 | The Big Broadcast of 1936 | Herself | |
| 1936 | Strike Me Pink | Joyce Lennox | |
| Anything Goes | Reno Sweeney | ||
| 1938 | Happy Landing | Flo Kelly | |
| Alexander's Ragtime Band | Jerry Allen | ||
| Straight, Place and Show | Linda Tyler | ||
| 1943 | Stage Door Canteen | Herself | |
| 1953 | Call Me Madam | Sally Adams | |
| 1954 | There's No Business Like Show Business | Molly Donahue | |
| 1963 | It's a Mad, Mad, Mad, Mad World | Mrs. Marcus | |
| 1965 | The Art of Love | Madame Coco La Fontaine | |
| 1974 | Journey Back to Oz | Mombi, the Bad Witch | animációs film, hang |
| 1976 | Won Ton Ton, the Dog Who Saved Hollywood | Hedda Parsons | |
| 1980 | Airplane! | Lieutenant Hurwitz | |

| Year | Award | Category | Nominated work | Result |
|---|---|---|---|---|
| 1951 | Tony-díj | Tony-díj for Best Actress in a Musical | Call Me Madam | Elnyerte |
| 1957 | Happy Hunting | Jelölve | ||
| 1960 | Gypsy | Jelölve | ||
| 1972 | Special Tony-díj | Ethel Merman | Elnyerte | |
| 1953 | Golden Globe-díj | Best Actress – Motion Picture Musical or Comedy | Call Me Madam | Elnyerte |
| 1960 | Grammy-díj | Best Musical Theater Album | Gypsy | Elnyerte |
| 1970 | Drama Desk Award | Outstanding Actress in a Musical | Hello, Dolly! | Elnyerte |