Eustigmatophyceae

Eustigmatophyceae
Nannochloropsis sp.
Nannochloropsis sp.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Tsar
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Törzs: Gyrista
Altörzs: Ochrophytina
Osztály: Eustigmatophyceae
Hibberd et Leedale, 1971
Rendek
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Eustigmatophyceae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Eustigmatophyceae témájú kategóriát.
Nannochloropsis sp.

Az Eustigmatophyceae tengeri, édesvízi és talajlakó sárgásmoszatok 17 nemzetségből és legalább 107 fajból álló csoportja.

Egysejtűek, kokkoid sejttel és poliszacharid sejtfalakkal. 1 vagy több sárgászöld kloroplasztiszuk van, benne klorofill a-val, kiegészítő pigmentjük violaxantin és β-karotin. Zoidjai (ivarsejtjei) 1 vagy 2, a sejt csúcsából induló ostorral rendelkeznek. Más sárgásmoszatokkal szemben ezeknek nincs tipikus szemfoltjuk, elülső végén a kloroplasztiszon kívül narancsvörös szemfolt van.

Ökológiailag számos rendszerben fotoszintetikus autotróf. Legtöbb nemzetségük édesvízi vagy talajlakó, de a Nannochloropsis 2–4 μm-es tengeri pikofitoplankton-tagokkal is rendelkezik.

Az osztály néhány, korábban a Xanthophyceae osztályba sorolt taghoz készült.

Történet

Hibberd és Leedale 1971-ben hozták létre a csoportot, ekkor 1 rendben 5 nemzetségben 8 faja volt, de 1981-ben Hibberd felismerte, hogy a Xanthophyceae osztályban számos tagja lehet még. Andersen 1992-es algadiverzitás-elemzésekor az osztályba 12 faj tartozott.

2007-ben Adl et al. 15 ismert és 15 lehetséges faját írta le. Azonban az ide tartozó tenyészetek elemzései 2014-től nagyobb diverzitást mutattak, így bekerült a Goniochoridales rend, benne korábban azonosítatlan taxonokkal és számos azonosítatlan törzzsel. 2018-ban Eliáš et al. a Tetraedriella és Trachydiscus nemzetségeket ezen osztályba sorolta DNS-szekvencia-elemzések és morfológia alapján.

Anyagcsere

Hidrogén-karbonát-ion közvetlen vagy közvetett felhasználásán alapuló CO2-koncentráló mechanizmusuk van, mely a C4-fotoszintézishez hasonló anyagcsere lehetőségét támasztja alá.

Rendszertan

Bár jelenleg 107 faj ismert, ribulóz-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz-génjei alapján többet is felfedezhetnek.

Filogenetika

Az Eustigmatophyceae filogenetikája Amaral et al. 2020-as tanulmánya alapján:
Goniochloridales
Goniochloridaceae


Goniochloris

Trachydiscus

Vacuoliviride

Pseudostaurastrum

Tetraedriella






Eustigmatales

Paraeustigmatos
Neomonodaceae

Pseudellipsoidion

Characiopsiella

Munda

Neomonodus
Monodopsidaceae


Pseudotetraedriella

Monodopsis

Microchloropsis

Nannochloropsis




Eustigmataceae

Pseudocharaciopsis

Chlorobotrys

Eustigmatos








Lehetséges használat

Nannochloropsis

A Nannochloropsis ételként, akvakultúrában és bioüzemanyagként is használható lehet például magas eikozapentaénsav- (EPA) és violaxantin-tartalma miatt. Ezek könnyen termeszthetők magas arányú algatóban vagy fotobioreaktorban. Ennek mennyiségét a magas besugárzás, a 305 K feletti hőmérséklet, illetve a magas (8,2 feletti) pH csökkenti, és a fiziológiás körülmények nehezen szabályozhatók nyílt téren.

Vischeria

A Vischeria stellata akár napi 0,28 g/l lipidet is termelhet, így használható lehet ételként vagy bioüzemanyagként. Mivel ezek legnagyobb mennyisége többszörösen telítetlen zsírsav – például EPA –, szintén hasznos nutraceutikum lehet.

A Vischeria E71.10 törzse magas növekedési sebességet és különösen sok telítetlen zsírsavat mutat.

A Vischeria nemzetség képes a toxikus cianátot ammóniára és szén-dioxidra bontani cianát-liázzal, ezt különösen korlátozott nitrogéntartalom esetén alkalmazza.

Nehézségek

Ételként

Az algaolaj hasznosíthatóságát nehezítheti a szállítás során bekövetkező lipidoxidáció, melyet a fémionok és a lipoxigenázok katalizálnak, de az algaolaj-hasznosíthatóságra gyakorolt hatásokról nem szólt 2016-ban jelentős mennyiségű és minőségű irodalom.:60 (könyv)/61 (PDF)

Jegyzetek

  1. ↑ Hoek, C. van den; Mann, D. G.; Jahns, H. M. (1995). Algae : An introduction to phycology. Cambridge University Press. ISBN 978-0521316873.
  2. ↑ Guiry, M. D.; Guiry, G. M. (2016). "Eustigmatales". AlgaeBase. National University of Ireland, Galway.
  3. ↑ Hoek, Mann & Jahns 1995, p. 131
  4. 1 2 3 4 5 6 Fawley MW, Fawley KP, Cahoon AB (2021. augusztus 1.). "Finding needles in a haystack-Extensive diversity in the Eustigmatophyceae revealed by community metabarcode analysis targeting the rbcL gene using lineage-directed primers". J Phycol. 57 (5): 1636–1647. doi:10.1111/jpy.13196. PMC 8530920. PMID 34218435.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ Raven JA, Giordano M. Acquisition and metabolism of carbon in the Ochrophyta other than diatoms (2017. szeptember 5.). "Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci". 372 (1728): 20160400. doi:10.1098/rstb.2016.0400. PMC 5516109. PMID 28717026. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  6. ↑ Hegewald, E.; Padisák, J.; Friedl, T. (2007). "Pseudotetraëdriella kamillae: taxonomy and ecology of a new member of the algal class Eustigmatophyceae (Stramenopiles)". Hydrobiologia. 586 (1): 107–116. doi:10.1007/s10750-006-0566-5. S2CID 37483551.
  7. ↑ Amaral, R.; Fawley, K. P.; Němcová, Y.; Ševčíková, T.; Lukešová, A.; Fawley, M. W.; Santos, L. M. A.; Eliáš, M. (2020). "Toward Modern Classification of Eustigmatophytes, Including the Description of Neomonodaceae Fam. Nov. and Three New Genera". Journal of Phycology. 56 (3): 630–648. Bibcode:2020JPcgy..56..630A. doi:10.1111/jpy.12980. PMC 7987219. PMID 32068883.
  8. 1 2 Sukenik A, Beardall J, Kromkamp JC, Kopecký J, Masojídek J, van Bergeijk S, Gabai S, Shaham E, Yamshon A (2009. június 24.). "Photosynthetic performance of outdoor Nannochloropsis cultures under a wide range of environmental conditions" (PDF). Aquat Microb Ecol. 56: 297–308. Hozzáférés: 2024. július 7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  9. 1 2 Csapó J, Albert Cs, Csapóné Kiss Zs (2016). Funkcionális élelmiszerek (PDF). Kolozsvár: Scientia. Hozzáférés: 2024. július 7.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. 1 2 Remias D, Nicoletti C, Krennhuber K, Möderndorfer B, Nedbalová L, Procházková L (2020. július 21.). "Growth, fatty, and amino acid profiles of the soil alga Vischeria sp. E71.10 (Eustigmatophyceae) under different cultivation conditions". Folia Microbiol (Praha). 65 (6): 1017–1023. doi:10.1007/s12223-020-00810-8. PMC 7716935. PMID 32696198.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Gao B, Xu M, Shan D, Zhang C, Yang Y, Dong Z, Zhang H, Han B, Huang L, Zhang C (2023. június 6.). "The genomes of Vischeria oleaginous microalgae shed light on the molecular basis of hyper-accumulation of lipids". BMC Biol. 21 (1): 133. doi:10.1186/s12915-023-01618-x. PMC 10245428. PMID 37280620.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eustigmatophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.