A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA), a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van.
A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki
1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el.
Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke.
A FIFA – szokás szerint – a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.
Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott, az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot és ezzel 3 évre elnökké választották. Infantinót azóta többször is újraválasztották, Blatterhez hasonlóan hivatali ideje közben gyakran jelentek meg korrupciós vádak ellene.
A FIFA szerkezete
A FIFA szövetségei
A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.
A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.
A FIFA által alapított díjak és elismerések
A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.
1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.
A FIFA az évtizedek során sok botrányba keveredett, leggyakrabban korrupcióval kapcsolatban.
2015–2016
Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt, összesen 150 millió dollárnyi kenőpénz elfogadásáért. Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani. Összesen hét személyt tartóztattak le a napon, illetve razziát tartottak a CONCACAF Miami Beach-i székházában is. Végül több mint 30 ember ellen emeltek vádat két vádemelés során.
Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak. Miután kihívója a második fordulóban visszalépett, Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta. Blatter 2015. június 2-án lemondott, az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. A tisztújító közgyűlést 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték. Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.
A 2018-as és 2022-es világbajnoki pályázatok
A szervezetet kritizálták, amiért a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezési jogát Oroszországnak, illetve Katarnak ítélték oda. Szövetségen belüli források szerint orosz személyek ajándékokat adtak FIFA-tisztviselőknek a szavazás előtti hetekben, biztosítva a 2018-as torna rendezését. 2010 novemberében két bizottsági tagot eltiltottak a labdarúgástól, amiért felajánlották szavazati joguk eladását. A 2018-as világbajnoki pályázat elvesztése után a brit parlament nyomozást végzett az ügyben, és bejelentették, hogy volt bizonyíték katari beavatkozásra a folyamatban.
A vádak szerint Issa Hayatou és Jacques Anouma 1,5 millió dollárt kaptak Katartól, hogy az ország pályázatára szavazzanak. 2015 szeptemberében Blatter kijelentette, hogy a 2018-as világbajnokságot már a szavazás előtt Oroszországnak tervezték adni, de a 2022-es tornát az Egyesült Államok kapta volna meg az utolsó pillanatig, mikor a szavazatok többségét Katar kapta meg. Hírek szerint a katari állami televízió, az el-Dzsazíra 400 millió dollárt ajánlott a közvetítési jogokért napokkal a szavazás előtt.
2014 novemberében a FIFA közzétette saját nyomozása eredményeit, amely szerint se Oroszország, se Katar nem tett illegális lépéseket a folyamatban. A jelentést sokan kritizálták. A svájci nyomozók szerint a jelentés értéktelen volt, a FIFA saját ügyvédjei is lemondtak pontatlansága miatt.
A világbajnokság részvényeinek eladása
A 2026-os világbajnokság után Gianni Infantino bejelentette, hogy a FIFA el fogja adni magánszemélyeknek (gyakran Donald Trump-közeli befektetőknek) a cégek részvényeit, amelyek a tornáit rendezik. Infantino ezt azzal indokolta, hogy ezzel minden labdarúgó-szövetségnek 40 millió dolláros pénzösszeget tudna adni a „játék fejlesztésére,” ha elfogadják a javaslatot. Tervezete szerint a szavazás után a nemzetek 20 millió dollárt kaptak volna, majd az azt követő másfél évtizedben összesen 88 millió dollárt. MIvel a FIFA egy nonprofit szervezet, létrehoztak volna egy céget FIFA Forward Enterprise néven, amely a tornák kereskedelmi oldalával foglalkozott volna.
Az Európai Labdarúgó-szövetség minden egyes tagszövetsége megszavazta, hogy az európai csapatok bojkottálják a FIFA minden tornáját, ha a javaslatot elfogadják. A CONCACAF és az AFC is kritizálta a javaslatot, ami teljesen a kontinentális szövetségek részvétele nélkül született, majd másnap szövetségi szinten ellenezte egy közleményben.
Mindössze napokkal a javaslat közzététele után a szövetségek által mutatott ellenállás következtében a FIFA elvetette a tervet.
é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°E
.svg){kind=small}
