Története
1156-ban Furnod néven említik először.
Neve a régi magyar Forna személynévből származik, a barsi várispánsághoz tartozott. Egy 1283-as oklevélben Furnad alakban szerepel, 1848-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A 12.-14. században helyi nemesek birtokolták. Templomát 1295-ben említik először. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el, 1448-ból származik egy további kárjegyzék, illetve 1561-ben pedig a török égette fel. A 16. században mezővárosként említik, azonban a kuruc harcokban ismét elpusztult. A 18. század első felében telepítették újra. 1715-ben szőlőskertje és 52 háztartása létezett. 1755-ben 674 volt a lakosok száma. 1787-ben 178 házában 1153 lakos élt. 1828-ban 197 házát 1327-en lakták.
Iklad-pusztát 1424-ben okmányhamisítás miatt Lévai Cseh Péter szerzi meg.
Vályi András szerint "FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reforlmátusok, fekszik Nyér, Őlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Őlvednek, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szőleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek."
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1440 | 1440 | 1345 | 1320 |
|---|
| Különbség | |
+0 % |
-6,59 % |
-1,85 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1327 | 1320 |
|---|
| Eltérés | | -0,52 % |
|---|
1880-ban 1793 lakosából 1421 magyar és 277 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1818 lakosából 1747 magyar és 50 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1969 lakosából 1713 magyar és 239 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2082 lakosából 1974 magyar és 106 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 2227 lakosából 1710 magyar és 450 csehszlovák volt.
1930-ban 2240 lakosából 1665 magyar és 519 csehszlovák volt.
1941-ben 2277 lakosából 2249 magyar és 21 szlovák volt.
1991-ben 1528 lakosából 1286 magyar és 235 szlovák volt.
2001-ben 1450 lakosából 1114 magyar és 314 szlovák volt.
2011-ben 1307 lakosából 940 magyar és 326 szlovák volt.
2021-ben 1349 lakosából 864 magyar, 377 szlovák, 39 cigány, 4 egyéb és 65 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°E
