| Frics (Fričovce) | |||
| A kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1320 | ||
| Polgármester | Ján Mikula | ||
| Irányítószám | 082 37 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1118 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 452 m | ||
| Terület | 8,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Frics weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Frics témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Frics (szlovákul: Fričovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Eperjestől 20 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik. A 18-as út áthalad rajta, a D1/E50-es út közvetlenül mellette halad el.
A település a 13. század közepén történt betelepítéssel keletkezett. A szinyei uradalom része volt. 1320-ban „Frich” alakban említik először Tóth Péter birtokaként. 1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak, királyi birtokokat és templomokat fosztottak ki Dalmáciában. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja.
1427-ben az adóösszeírás szerint 15 portája volt. 1430-ban Görgey György és Hedry Miklós, 1448-ban a Szepessy család, 1454-ben a Sirokay, Hedry és Bertóty család tűnik fel a birtokosok között. 1467-ben birtokosa, Budaméry Márkus Gergely eladja a Fink családnak. A 16. század közepén a Fekete család kerül tulajdonba a községben. 1687-től Frics önálló uradalom, melyet ezután többen is birtokoltak. Egyesek hasznára voltak a községnek, mások sötét időszakot hoztak. Csak emlékeik maradtak, a sírok, kripták és a templom, de mind közül a legszebb a kastély. 1787-ben 67 házában 500 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITS. Fritzovtze. Elegyes tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Gilányi, akinek leszármazotjai máig élnek, Dobrán (Terebesi járás), és Pécsy Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Bertóttól nem meszsze Szepes Vármegyének szomszédságában, határbéli szántó földgyei termékenyek, réttye, legelője, erdeje szükségjekre elég, piatzozásoktol sem lélén meszsze, első Osztálybéli.”
1828-ban 73 háza és 540 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fazsindely készítéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Frics (Fricowce), tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szepesbe vezető postautban, Eperjeshez 2 1/4 mfldnyire: 538 kath., 3 evang., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó föld. Erdő. Van itt b. Ghilányinak egy régi kastélya. F. u. Ghilányi, Péchy.”
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Lakói mezőgazdasági idénymunkákból, erdei munkákból, állattartásból éltek, Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak. 1945-ben árvíz okozott súlyos károkat. A faluban szeszfőzde is működött.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1063 | 1088 | 1126 | 1118 |
| Különbség | +2,35 % | +3,49 % | -0,71 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1117 | 1118 |
| Eltérés | +0,08 % |
1910-ben a községnek 559, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1064 lakosából 1026 szlovák és 35 cigány volt.
2011-ben 1092 lakosából 934 szlovák és 82 cigány volt.
