Friedrich Vilmos

Friedrich Vilmos
Született1864. augusztus 6.
Pest
Elhunyt1945. február 5. (80 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaPick Olga
(h. 1891–1945)
GyermekeiFriedrich László
SzüleiFriedrich József
Bloch Júlia
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1888)

Nyitrazsámbokréti Friedrich Vilmos (Pest, 1864. augusztus 6. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 5.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, egészségügyi főtanácsos, Friedrich László belgyógyász apja és Friedrich Tivadar író, újságíró testvére.

Élete

Friedrich József (1838–1921) kereskedő, zálogházi becsüs és Bloch Júlia (1837–1919) fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait az evangélikus főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának hallgatója volt, ahol 1888-ban szerzett oklevelet. 1888–1890-ben az I. sz. egyetemi belklinika gyakornoka volt Korányi Frigyesnél. 1892-ben kinevezték a Budapesti Kerületi Betegsegélyező Pénztár főorvosának, 1895-ben pedig igazgató főorvosnak választották. 1897 és 1927 között belgyógyászati osztályának főorvosa, rendelőintézeti vezető volt. Az 1890-es évek végén számos felvilágosító jellegű írást adott ki, amelyekkel a munkásságot igyekezett tájékoztatni a tüdőbetegség okairól és a megelőzés módszereiről. Alapítótagja volt a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyletének és több évtizedig szerkesztője az egyesület Tuberculózis című lapjának. 1900-ban az ipari megbetegedések kór- és gyógytanából magántanárrá képesítették.

Fodor József halála után átvette a Műegyetemen az ipari egészségtan oktatását, s 1903-ban tagja lett annak a törvényelőkészítő bizottságnak, amely elkészítette az 1907. évi baleset- és betegbiztosítási törvénymódosítást. 1906-ban a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül királyi tanácsosi címet kapott. 1911-ben az Általános Munkásbiztosító Pénztár létrehozta az Országos Orvosi Tanácsát, amelynek első elnöke lett, s megalakították a társadalom öntevékeny erejét összefogó Országos Védegyletet. 1914-ben nyitrazsámbokréti előnévvel nemességet kapott. Részt vett az első világháborúban, s mint törzsorvos, egy 1200 ágyas katonai kórház parancsnoka volt. 1920-ban beválasztották az Országos Közegészségügyi Tanácsba. Öt évvel később egyetemi tanári címet kapott. 1927-ben pedig elnyerte az iparegészségügy rendkívüli tanári tisztségét a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. Ugyanebben az évben lemondott a Munkásbiztosító vezetéséről. Eközben nemzetközi elismerését növelte, hogy a berlini Archiv für Unfallheilkunde, Gewerbe-Hygiene und Gewerbekrankheiten című szakmai folyóirat szerkesztőségének tagja lett. Az 1928-ban megalakult Keresetképtelen Orvosokat, Özvegyeket és Árvákat Segélyző Egyesület elnökségébe választották, majd ügyvezető-elnök lett és 1936-ban díszelnöki címet is kapott.

Az 1920-as években írta és 1929-ben jelentette meg „Az orvos szerepe a socialis biztosításban” című munkáját, ami nemcsak szakmai törvénygyűjtemény, módszertani útmutatás, hanem etikai kódexnek is számított az iparegészségügy területén tevékenykedő orvosok számára. Hazai és külföldi orvosi szaklapokban több mint száz tudományos dolgozata és értekezése jelent meg, amelyben főleg a belgyógyászat és ipari megbetegedések legkülönbözőbb ágaival foglalkozott. A Pallas nagy lexikonának orvosi munkatársa volt és szerkesztője az Orvostudományi Szemlének.

Családja

Felesége Pick Olga (1870–1948) volt, Pick Sámuel vállalkozó és Scheff Malvina lánya, akit 1891. június 28-án Budapesten vett nőül.

Gyermekei

Művei

Jegyzetek

  1. 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04750.htm".
  2. ↑ "Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 683/1864. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2021. február 18.
  3. ↑ "Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 101/1945. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2021. február 18.
  4. ↑ "Meghalt dr. Friedrich Vilmos". Népszava. 1945. március 21. 4. o. Hozzáférés: 2021. február 18.
  5. ↑ Gyakornok (1889) A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 23. évfolyam, 5. szám
  6. ↑ "Uj királyi tanácsos". Magyar Nemzet. 1906. március 16. 6. o. Hozzáférés: 2021. február 18.
  7. ↑ Budapesti Közlöny (1914. április 24.) 48. évfolyam, 93. szám
  8. ↑ Haraszti György: Magyar zsidók az első világháborúban (2004) Magyar Zsidó Szemle 1. (Új folyam, 2004)
  9. ↑ Hivatalos Közlöny (1925. október 1.) 33. évfolyam, 19. szám
  10. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1927-1928
  11. ↑ "Friedrich Vilmos, a Munkásbiztosító igazgató főorvosa nyugdíjazását kérte". Pesti Napló. 1927. november 18. 7. o. Hozzáférés: 2021. február 18.
  12. ↑ "Megalakult az orvosözvegyeket is árvákat segélyező egyesület". Pesti Hírlap. 2021. február 18. 11. o. Hozzáférés: 2021. február 18.
  13. ↑ "Díszelnök". Budapesti Orvosi Újság. 1936. május 14. Hozzáférés: 2021. február 18.
  14. ↑ "Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 310/1891. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2021. február 18.

Források