| Fuchs Vilmos | |
| Született | 1802. augusztus 1. Lőcse |
| Elhunyt | 1853. január 28. (50 évesen) Belgrád |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Fuchs János Sámuel |
| Foglalkozása | vegyész, bányamérnök |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
Fuchs Vilmos (Lőcse, 1802. augusztus 1.– Belgrád, 1853. január 28.) vegyész, bányamérnök.
Fuchs János Sámuel fia volt. A gimnáziumot szülővárosában és Lembergben járta. Apja halála után (1817) anyja nyolc gyermekével együtt visszatért Lőcsére. Fuchs 1819-ben gyógyszerészsegéd lett és 1826-ban gyógyszerészetet hallgatott Bécsben. Különösen a botanikát és a kémiát kedvelte, s 1829. január 17-én vegyészdoktor lett. Disszertációja a brennbergi barnakőszén vegyelemezése volt. Jaquin Frigyes báró házának rendszeres látogatója volt és dr. Kralovaszky Lászlóval együtt kiadta a Flora Schneebergensis-t, melyből öt füzet jelent meg.
1833-ban a bányászattal kezdett foglalkozni és a selmecbányai bányász akadémiát látogatta; azután Szomolnokon és 1834 végén Agordóban (Lombard–Velencei Királyság) működött. 1836 júliusában Szászkabányán bányamester lett; 1838. Szomolnokra ment bányaigazgatónak és azon év augusztusában visszatért Agordóba. 1844-ben Selmecbányán főbányaigazgató és bányatanácsos lett. 1848–1849-ben a magyar minisztériumban a magyar kohászati s pénzügyi osztály elnöke volt és a minisztériumot Debrecenbe is követte. A szabadságharc után 1851 szeptemberében a szerb kormány az ottani bányászat vezetését bízta rá. 1848. június 26-án a bécsi tudományos akadémia levelező tagjai sorába választotta.
A szerb bányatörvény is az ő műve.
Cikkei a bécsi akadémia Sitzungsberichtejében (1850. Über einige wenig bekannte metallurgische Erscheinungen, Geschichte des ung. Hüttenwesens) jelentek meg.