Galsa

Galsa (Galșa)
A galsai ortodox templom
A galsai ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségVilágos
Rangfalu
KözségközpontVilágos
Irányítószám317341
SIRUTA-kód12386
Népesség
Népesség2206 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság122 (2011)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″46.288101°N 21.651342°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″46.288101°N 21.651342°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Galsa témájú médiaállományokat.

Galsa (románul: Galșa, németül: Galscha) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól 30 km-re északkeletre, az Aradi-hegyalján fekszik. Összeépült Világossal.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű személynévből ered, vö. cseh Holiše, lengyel Golisza. Első említései: Golosa (1202–1203), Gsossa és Galsa (1332–1337).

Története

A kezdetektől szőlőművelő falu volt. 1439-ben mezővárosnak írták.

1720-ban ötven család lakta. 1732-ben a kamara németekkel telepítette. Mivel a 19. századig folyamatosan költöztek be németek Ószentannáról és Újszentannáról, német nyelvjárása azokéhoz vált hasonlóvá. Magyar lakói szórványosan települtek be.

1784-ben több erdélyi nemes idemenekült a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés elől, de november 8-án a Ioan Lucaciu vezette Körös vidéki felkelők felgyújtották. 1835-ben román népét áttérítették a görögkatolikus egyházba, de 1847-ben vagy kevéssel azelőtt visszatértek ortodoxnak.

1848 nyarán Gheorghe Popát választották országgyűlési képviselőjévé. Október 10-én lakossága részt vesz a környéken kitört felkelésben. Október 24-én kivégezték Popa apját, mert a Gál László vezette honvédek érkezésekor félreverte a harangokat.

Az 1880-as években gránitot kezdek bányászni, de az alsó rétegek gyenge minősége miatt felhagytak vele. Szőlőültetvényei 1835-ben ötszáz kataszteri holdat tettek ki, legnépszerűbb fajtái régen és ma is a magyarádi mustos, a királyleányka és az olaszrizling. 1891. június 18–19-én hatvan, a filoxéra által tönkretett gazda és napszámos elfoglalta a községházát. A kiérkezett két századnyi katona tizennyolc főt letartóztatott.

Két kőfejtőjéből az 1900-as években évente átlagosan hat-nyolcezer köbméter dolomitot termeltek ki.

Népessége

Látnivalók

Gazdaság

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Revoluția de la 1848–1849 din Transilvania, vol. 1, București, 1977, 203–4. o.
  3. ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 289–90. o.
  4. ↑ Egyed Ákos: A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest, 1975, 226. o.
  5. ↑ Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904

Források

További információk

Képek

Kapcsolódó szócikkek