| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| George Edward Moore | |
| Született | 1873. november 4. Upper Norwood |
| Elhunyt | 1958. október 24. (84 évesen) Cambridge |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Ascension Parish Burial Ground, Cambridge |
| Filozófusi pályafutása | |
| Analitikus filozófia 20. század | |
| Iskola/Irányzat | Analitikus filozófia |
| Érdeklődés | metafizika, etika, ismeretelmélet |
| Akikre hatott | Bertrand Russell,Wittgenstein,J. L. Austin |
| Akik hatottak rá | Frege, Bertrand Russell |
| Fontosabb nézetei | naturalista tévedés, Moore paradoxona, elemzés paradoxona, nyílt kérdés érve, "Itt egy kéz", A tudat átláthatósága |
| Fontosabb művei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz George Edward Moore témájú médiaállományokat. | |
George Edward Moore OM (London, 1873. november 4. – Cambridge,1958. október 24.) angol filozófus, az analitikus filozófiai iskola megteremtője.
Bertrand Russell tanítványa volt, később barátjává, vitapartnerévé vált.
A Bloomsbury-kör szellemi vezéreként nagy hatást gyakorolt John Maynard Keynes közgazdászra, Virginia Woolfra és E. M. Forster íróra.
Fő műve a Principia Ethica 1903, amely a brit filozófia századvégi hagyományaival fordult szembe.
Nézeteinek helyességét ugyan sokan vitatják, de eredeti gondolkodásmódjával Bertrand Russell és Ludwig Wittgenstein között jelentős helyet foglal el a filozófiatörténetben.