Gorbonok

Kloštar Podravski
A gorbonoki vasútállomás
A gorbonoki vasútállomás
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségKloštar Podravski
Jogállásfalu
PolgármesterMarijan Debeljak
Irányítószám48362
Körzethívószám(+385) 048
Népesség
Teljes népesség2749 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség97,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület17,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 59′ 00″, k. h. 17° 09′ 42″45.983333°N 17.161667°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 00″, k. h. 17° 09′ 42″45.983333°N 17.161667°E
Kloštar Podravski weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kloštar Podravski témájú médiaállományokat.

Gorbonok (horvátul Kloštar Podravski) falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Budančevica, Kozarevac és Prugovac települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Szentgyörgyvártól 10 km-re délkeletre a Drávamenti-síkságon a megye keleti határán fekszik.

Története

Kloštar Podravski a középkorban ennek a vidéknek a legjelentősebb települése és erődítménye volt. Egykori neve Gorbonog és ezen a néven szerepel a zágrábi káptalan helyzetéről írt 1334-es okiratban és az 1501-es egyházlátogatás jegyzőkönyvében is. A terület a 13. században Belus bán utódainak a Gorbonukiaknak az uradalmához tartozott. Itt állt Gorbonuk, vagy más néven Grabovnik vára. Az 1334-es okirat megemlíti a település Szent Adorján tiszteletére szentelt templomát is. A településnek ezt a részét a mai napig is Oderjannak nevezik. Említenek itt egy ferences kolostort is, amely 1292 és 1552 között működött. Róla kapta a nevét a település is. Templomát 1295-ben építették gótikus stílusban.

Miután 1552. augusztus 2-án Verőce vára török kézre került, Tahy Ferenc felgyújtatta Gorbonuk várát, a kolostor és a templom pedig a környékbeli településekkel együtt ezt követően pusztult el. A község területe pusztaság maradt egészen a 17. század közepéig, a kolostor és templomának romjai azonban még ekkor is látszottak, hiszen a korábbi Gorbonuk név immár “Kloster” alakra változott. A falu újraalapítása a 17. század végén, Verőce 1684-es felszabadítása után történt. A romos templomot csakhamar helyreállították és Szent Benedekről tiszteletére szentelték fel. Ekkor már nem volt a köztudatban, hogy a középkori kolostor és temploma kinek volt szentelve, egy régi szájhagyomány szerint azonban a tatárjárásig egy bencés kolostor állt a faluban.1702-ben alapították plébániáját, Oderjan, Prugovac és Kozarevac falvak tartoztak hozzá. A település a plébániatemplom körül fejlődött ki és a lakosság számának köszönhetően e terület központi települése lett.

A falunak 1857-ben 1208, 1910-ben 1892 lakosa volt. A falu Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Alojzije Stepinac bíboros zágrábi érsek 1940. augusztus 25-én a kápolna oltárának új Fájdalmas Szűzanya képét szentelte fel. A Fájdalmas Szűzanya iránti egyre növekvő tisztelet eredményezte, hogy a plébániatemplomnak 1954-ben a másik titulusa ez lett. 2001-ben a falunak 1707, a községnek 3603 lakosa volt.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3166.
  3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6135.
  4. ↑ Az oltár előtti dobogó.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6064.