Apja, Gustav (1844–1923) gyártulajdonos és üzletember. Anyja, Amanda, szül. Paetow, 1854-től 1914-ig élt.
1896-ban Wismarban érettségizett. Ezután német filológiát hallgatott Münchenben (1896–1897-ben, H. Paulnál), Lipcsében (1897–1898-ban, E. Sieversnél) és Berlinben (1898–1902-ben, Andreas Heuslernél). 1900-ban doktorált Heuslernél. Ezt követően tanárként dolgozott. 1909-ben habilitált, majd egyetemi magántanár lett. 1911-ben ő lett Bernhard Kahle professzor utódja a Heidelbergi Egyetemen (északi filológia). 1919–1920 között Berlinben tanított. 1920 nyári szemeszterétől 1935-ig, Heusler utódjaként, egyetemi tanár Berlinben germanisztika, kiváltképp az északi nyelvek területén. Ez a katedra 1935-ben a Göttingeni Egyetemre költözött – egy konfliktus miatt Bernhard Kummerrel –, Neckelt pedig az új skandinavisztika szak vezetőjének nevezték ki a német filológia szemináriumon. 1933-tól a Német Hitmozgalom tagja.
Kutatásainak középpontjában a germán archeológia és az északi nyelvek álltak. Az egyik tanítványa Wilhelm Wissmann(wd).
Klaus von See, Julia Zernack (Hrsg.): Germanistik und Politik in der Zeit des Nationalsozialismus. Zwei Fallstudien: Hermann Schneider und Gustav Neckel. (Frankfurter Beiträge zur Germanistik; 42). Winter, Heidelberg 2004, ISBN3-8253-5022-3.
Julia Zernack: Gustav Karl Paul Christoph Neckel. In: Christoph König (Hrsg.), unter Mitarbeit von Birgit Wägenbaur u.a.: Internationales Germanistenlexikon 1800–1950. Band 2: H–Q. De Gruyter, Berlin/New York 2003, ISBN3-11-015485-4, S. 1311–1312.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gustav Neckel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.