Wismar

Wismar
A városháza
A városháza
Wismar címere
Wismar címere		 Wismar zászlaja
Wismar zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
JárásNordwestmecklenburg járás
Alapítás éve1229
PolgármesterThomas Beyer (SPD)
Irányítószám23952, 23966, 23968, 23970
Körzethívószám03841
RendszámHWI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség43 103 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség1089 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság14 m
Terület41,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°EKoordináták: é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°E
Wismar (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Wismar
Wismar
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Wismar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat.

Wismar egy kis kikötőváros, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi államban. Kb. 45 km-re fekszik keletre Lübecktől és 30 km-re északi irányban Schwerintől. Természetes kikötőjét a Wismari-öbölben turzás védi. Lakosainak száma 43 103 fő (2025. december 31.). Építészetére jellemző a téglagótika. Óvárosát 2002-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.

A név eredete

A város neve a szláv Vysěmêr vagy Visemêr településnévből ered. 1229-ben Wyssemaria-nak, 1230-ban Wissemaria-nak, 1246-ban Wismaria-nak hívták a települést.

Történelme

A 10. századig a szlávok lakták a területet. Nem messze a mai várostól a 8. században egy viking kereskedelmi hely volt, amely 808-ban leégett.

A Wismar nevet először 1147-ben említik az írások a Wizmar Havn (Wizmar-öböl) néven.

1211-ben az írások két hajót említenek, amelyek a település tulajdonát képezik. Wismar 1229-ben kapott városi kiváltságokat, majd 1301-től Mecklenburg része lett. 1259-ben szövetséget kötött Lübeck és Rostock városokkal a Balti-tengeri kalózok elleni védelemben, melyből később kialakult a Hanza-szövetség. A 13. és 14. századok során virágzó Hanza-város volt gyapjúárugyártó manufaktúrákkal. Noha az 1376-os pestisjárvány több mint 10 000 lakosát elpusztította, a város képes volt jómódúnak maradni a 16. századig.

A vesztfáliai béke következtében 1648-ban Wismar, Poel sziget és Neukloster svéd fennhatóság alá került. A németországi svéd területeket kormányzó grófok (Reichsfürsten) révén a svéd király képviseltette magát a Német-római Birodalom országgyűléseiben. 1803-ban Svédország eladta 1 250 000 birodalmi tallérért (Riksdaler) a várost Mecklenburgnak, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével. Emiatt Wismar nem képviseltethette magát a Mecklenburgi országgyűlésen csak 1897-től. 1903-ban Svédország véglegesen lemondott a városról.

1848-ban megépült a schwerini vasút, amelyet 1883-ban a rostocki, majd 1897-ben a karowi követett.

A 20. század elején Wismar iparának nagy részét a vasmegmunkálás, gépipar, papírfeldolgozás valamint aszfaltkészítés adta. Ugyanakkor számottevő kereskedelmet is folytatott, főleg tengeren. Exporttermékei között volt a gabona, vaj, importált szenet, fát és vasat. Miután természetes kikötője kellően mély volt, képes volt 5 m merülési mélységű gőzhajókat is fogadni.

A második világháború alatt a várost lebombázták. Sok történelmi épület lett a bombák ill. a tűz áldozata. 1945. július 1-jén vonult be a vörös hadsereg Wismarba. 1952-ben a Rostocki körzet része és járási székhely lett.

2002-ben az UNESCO az óvárost a világörökség részévé nyilvánította.

Címer

címer 1918-1995 között
Wismar hanza-város nyomdai jele

Wismar hanza-város címere egy kék pajzs. Ezüst színben a címer alján három ezüst hal található. Az alsó hal jobb felé fordul, a két felső hal közül a bal oldali jobbra, míg a jobb oldali balra néz. A címer közepén helyezkedik el egy hajó képe, amelynek árbócán egy aranysárga pajzs látható, benne egy koronás bika képével. Az árbóc tetején egy aranyszínű kereszt áll. A kereszt alatt egy fehér-piros csíkos zászló lobog. A pajzs és a zászló között egy sárga árbóckosár található.

A hanza-város nyomdai jele egy osztott pajzs. A bal oldalon egy fél, koronás bika van. A jobb oldal fehér-piros csíkkal tarkított.

Közlekedés

Városi közlekedés

A városi pályaudvar az óvárostól északkeletre fekszik. Ide futnak be a RegionalExpress szerelvényei.

A pályaudvar közelében található a buszpályaudvar (ZOB). Itt van a városi és a távolsági buszok végállomása is.

Munkanapokon ezek a buszvonalak vannak:

  • A vonal: Seebad Wendorf ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Fischkaten (30 perc)
  • B-D vonal: Seebad Wendorf ↔ {Am Markt → Lindengarten → Bahnhof → ZOB} ↔ Gartenstadt (30 perc)
  • C vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Dargetzow (60 perc)
  • E vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Rothentor (60 perc)
  • F vonal: Weidendammplatz → Hegede → Am Markt → Dahlberg → Weidendammplatz (30 perc)
  • G vonal: Ostseeblick ↔ Wendorf ↔ Gartenstadt ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ ZOB (60 perc)
  • 242 vonal: (Proseken ↔ Gägelow ↔) Ostseeblick ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ Dargetzow ↔ Kritzow
Stralsund és Wismar óvárosa
Világörökség
Alter Schwede
Alter Schwede
Adatok
OrszágNémetország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
Wismar (Németország)
Wismar
Wismar
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat.

Wismart az A 20-as autópályán Rostockból érhetjük el. Az A 14-es autópálya, amely Lübecket köti össze 2009-ben fejezik be egészében.

Főbb látnivalói

Nagy városiskola

Oktatás

Wismarban egy szakfőiskola, a Wismar főiskola található.

A városban 2 gimnázium van. A Gerhart Hauptmann Gimnázium a Dahlmannstraßén van a Wismari Nagy Városiskola mellett.

A városban található továbbá:

Kultúra

Múzeumok

  • Wismari Várostörténeti Múzeum "Schabbellhaus"
  • Baumhaus
  • Tanácsépület pincéje
  • KUNSTstoff - A mai művészetek galériája
  • Technikai Állami Múzeum
  • Hanza Pezsgőpincészet

Lakosság

Év Lakosság
13005000
16323000
17996000
18186 700
1830. december 1. 110 560
1840. december 1. 111 427
1850. december 1. 112 975
1860. december 1. 113 253
1871. december 1. 114 068
1875. december 1. 114 462
1880. december 1. 115 518
1885. december 1. 115 797
1890. december 1. 116 787
Év Lakosság
1895. december 2. 117 809
1900. december 1. 120 222
1905. december 1. 121 902
1910. december 10. 124 378
1916. december 1. 121 513
1917. december 5. 121 819
1919. október 8. 125 201
1925. június 16. 126 016
1933. június 16. 127 493
1939. május 17. 136 054
1945. december 1. 137 832
1946. október 29. 142 018
1950. augusztus 31. 147 486
Év Lakosság
1955. december 31.54 834
1960. december 31.55 400
1964. december 31. 155 067
1971. január 1. 156 287
1975. december 31.56 811
1981. december 31. 157 718
1985. december 31.57 465
1988. december 31.58 058
1990. december 31.55 509
1995. december 31.50 368
2000. december 31.47 031
2005. december 31.45 391
2006. december 31.45 182
2008. december 31.44 730

1 Népszámlálás

Média

A városban több filmet is forgattak:

Wismarban működik a Wismar TV, amely városi televízió és a város híreit, embereit mutatja be.

Az Ostsee-Zeitung a régió lapja, amelyet itt nyomtatnak. Emellett még több ingyenes újság is megjelenik a városban.

Wismar híres szülöttei

Testvértelepülések

Irodalom

Jegyzetek

  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
  2. ↑ Paul Kühnel:Die slavischen Ortsnamen in Meklenburg in Verein für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde:Jahrbücher des Vereins für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. - Bd. 46 (1881), S. 159
  3. ↑ Vgl.: Hauptsatzung der Hansestadt Wismar vom 18. Februar 1994 Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk