Stralsund

Stralsund
Stralsund címere
Stralsund címere		 Stralsund zászlaja
Stralsund zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
Járáskerületi jogú város
Alapítás éve1234
PolgármesterAlexander Badrow (CDU)
Irányítószám18435, 18437, 18439
Körzethívószám03831
RendszámHST
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség55 481 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség1478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület38,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 18′ 33″, k. h. 13° 04′ 55″54.309167°N 13.081944°EKoordináták: é. sz. 54° 18′ 33″, k. h. 13° 04′ 55″54.309167°N 13.081944°E
Stralsund (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Stralsund
Stralsund
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése kerületi jogú város térképén
Elhelyezkedése kerületi jogú város térképén
Stralsund weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stralsund témájú médiaállományokat.
Marienkirche

Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa. Történelmi belvárosa, amely az egykor hatalmas Hanza kereskedő birodalom monumentális építészeti emlékeit őrzi, 2002 óta a Világörökség része. A háborúkban sértetlenül megőrződött óváros egyúttal a téglagótika egyik legszebb és leghatalmasabb példája egész Európában. A kontinens egyik legzöldebb városa: festői környezetében meghatározó szereppel bír a víz.

Rostocktól északkeletre fekvő település. A város a szárazföldet Rügen szigetétől elválasztó Stralsund-tengerszoros partján fekszik. Északról a Balti-tenger, nyugatról a Knieper-tó és délről a Franken-tó határolja, ebből is látható hogy a város csaknem egy sziget, melyet csupán keskeny földnyelvek kötnek össze a szárazfölddel.

Története

Az egykori szláv halászfalu, Stralow helyén alsószász és alsó-frankóniai telepesek alapították 1168-ban, amely már 1234-ben városjogot kapott. A terület kiválóan alkalmasnak mutatkozott tengeri kikötő létesítésére, amellett különböző irányból érkező szárazföldi utak találkozási pontjában feküdt, amelyek Rügen szigete felé vezettek tovább. Mindezek az előfeltételek a város gyors fejlődéséhez járultak hozzá.

A középkori Stralsund gazdasági alapjait a hajózás jelentette, a város kereskedői a 13. és a 14. század fordulóján különleges jogokat szereztek a skandináviai piacokon. A gazdasági megerősödéssel együtt a város polgárai politikai kiváltságokhoz jutottak, függetlenítették magukat a Rügen-szigeti hercegek gyámsága alól. A Hansa Szövetség létrejötte tovább erősítette a kereskedők helyzetét.

A 14. század folyamán nehézséget okoztak a csatározások a tengeri uralomért harcoló Dániával. Végül a Hansa-városok felülkerekedtek és a stralsundi Városházában 1370-ben aláírt békeszerződéssel a város korai fejlődésének csúcspontját érte el.

A Hansa hanyatlásával, a 17. században, a város lassan elvesztette gazdasági jelentőségét és viszonylagos függetlenségét. A harmincéves háború folyamán 1628-ban, Wallenstein gróf hiábavaló ostromával Stralsund az európai történelem gyújtópontjába került, dán és svéd csapatok siettek a segítségére, s a II. Gusztáv Adolffal megkötött egyezmény révén kezdetét vette a város svéd korszaka. Egészen 1814-ig Svéd-Pomeránia tartomány része volt, ekkor a kieli békeszerződés, majd a bécsi kongresszus döntése után a város a Porosz Királysághoz került.

A város még többször volt háborús események színhelye, átélte a napóleoni csapatok megszállását, a második világháború során pedig hatalmas károk keletkeztek a településben.

Látnivalók

Híres Stralsundiak

Jegyzetek

  1. ↑ "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.

További információk