Gyenes Lajos

Gyenes Lajos
SzületettGottlieb Lajos
1888. május 29.
Budapest
Elhunyt1944. november 3. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVera Aranka (színésznő)
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1910)
Halál okaemberölés
SírhelyeFiumei úti sírkert (11-2-30)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Lajos témájú médiaállományokat.

Gyenes Lajos (eredetileg: Gottlieb Lajos, Budapest, 1888. május 29. – Budapest, Józsefváros, 1944. november 3.) építész.

Sírja a Fiumei úti sírkertben (11-2-30)

Életútja

Gottlieb Ferenc mérnök, az államvasúti gépgyárak helyettes igazgatója és a hídépítő osztály vezetője és Barcsay (Bettelheim) Lujza fiaként született zsidó származású családban. Testvére Gyenes Gitta festőművésznő.

Építészi oklevelét 1910-ben szerezte meg Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen. Tanulmányai befejezése után Olaszországban, Rómában járt, ahol festészeti stúdiumokat folytatott, majd Nagybányán képezte magát tovább. Több kiállításon is részt vett a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.

Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).

1919. április 14-én feleségül vette Vera Aranka színésznőt. Ebben az időszakban a MÁV magasépítési osztályán dolgozott.

1924 után Neuschloss Kornéllal volt közös irodája. A két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott budapesti építésze volt.

Titkára a Fészek Művészklubnak, valamint törzstagja a Képzőművészeti Társulatnak.

Sokat dolgozott együtt más építészekkel, így például Vajda Andorral, Nagy Istvánnal és Hübner Tiborral.

1943-ban a Népszava hasábjain részletesen bemutatott olyan, általa kifejlesztett munkáslakóház típusokat, melyek a világháború befejezését követően segíthették volna a lakásínség megoldását. Gyenes az I. világháború tanulságai után úgy látta, hogy a frontról hazatérők köreiben kialakuló nagyarányú munkanélküliség csökkentését is kiválóan el lehetett volna érni az építkezések megindításával. Ezeket a terveit azonban már nem volt lehetősége megvalósítani.

56 éves korában a nyilasok vetettek véget életének. A Mária utca és a Szcitovszky (ma Lőrinc pap) tér sarkán lelőtték.

Legfontosabb épületei

Gyenes Lajos legfontosabb művei
Sorszám Cím Leírás Tervezőtárs Év Kép
1. Nagykanizsa Centrál Szálló 1911
2. Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C. Königsberg Dezső-villa 1913
3. Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 20. Villaépület 1913
4. Budapest VI. ker. Nagymező utca 3. Neues Politisches Volksblatt székháza Vajda Andor 1913 – 1914
5. Lánchíd, átépítés apja, Gottlieb Ferenc és a Magyar Államvasutak Gépgyára 1916
6. Katonai repülőtér 1914 – 1916 k.
7. Nagykanizsa Posta 1921 – 1924
8. Makó Posta Neuschloss Kornél
9. Budapest I. ker. Attila út 2-4. Bethlen-udvar Neuschloss Kornél 1923 – 1924
10. Pongrác úti lakótelep „P” jelű lakóház 1925 k.
11. Cegléd Posta Neuschloss Kornél 1928 – 1929
12. Budapest II. ker. Alvinci út Villa Neuschloss Kornél 1928 k.
13. Budapest V. ker. Kossuth Lajos tér 9. Rimamurányi-Salgótarjáni Vasművek Rt. bérháza Hübner Tibor, homlokzat: Hültl Dezső 1936 – 1937
14. Budapest IX. ker. Kinizsi utca 16. Az Országos Színész Nyugdíjegyesület Bérháza 1939

Legfontosabb, díjat nyert pályaművei

Gyenes Lajos díjat nyert pályaművei
Sorszám Leírás Tervezőtárs Elismerés Év
1. A budapesti férfiszabók ipartestületi székházának tervpályázata II. díj 1912 k.
2. Szombathely, állami főreáliskola tervpályázata Vajda Andor III. díj 1913
3. Török utcai bérház tervpályázata Megvett terv 1926
4. Győr, posta tervpályázata Neuschloss Kornél II. díj 1927
5. Mezőtúr, posta tervpályázata Neuschloss Kornél III. díj 1927
6. A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata. Neuschloss Kornél Megvett terv 1929 k.
7. A budapesti Szabadság tér déli oldalának rendezési tervpályázata II. díj 1930
8. A debreceni városháza tervpályázata Neuschloss Kornél III. díj 1931
9. A Gellérthegy és Gellért rakpart rendezésének tervpályázata Neuschloss Kornél II. díj 1931
10. Krematórium Elnyerte a Magyar Építőművészek Szövetségének a nemzeti képzőművészeti kiállításra kitűzött nagydíját 1933
11. Budapest városközpont tervpályázata II. díj 1937
12. Erzsébet telefonközpont tervpályázata Nagy István Dicséret 1937
13. Pénzintézeti Központ tervpályázata Hübner Tibor II. díj 1937
14. Budai autóbuszgarázs tervpályázata Hübner Tibor Megvett terv 1939

Művei képeken

Publikációi

Jegyzetek

  1. ↑ Új magyar életrajzi lexikon, Markó László, 1158, 2.
  2. ↑ "library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=62&layout=s".
  3. ↑ "temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/5c/f0/44/b1-7c33-777d-7a9c-8bb34fa18aa9.jpg".
  4. ↑ Tóth Vilmos: Nemzeti nagylétünk nagy temetője. A Fiumei Úti Sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest: Nemzeti Örökség Intézete. 2018. 82. o.
  5. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2617/1944. folyószáma alatt.
  6. ↑ Gerle, i. m., 184. o.
  7. ↑ Gyenes Lajos és Vera Aranka Rolla házassága bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 967/1919. folyószáma alatt.
  8. ↑ Pongrác úti lakóház. Magyar Építőművészet. 25. évf. 1-3. sz. 1925; 13. o.
  9. ↑ Lakóház az Alvinczi úton. Magyar Építőművészet. 28. évf. 11. sz. 1928; 34. o.
  10. ↑ A Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek Rt. bérházépítkezése Budapesten. Tér és Forma. 11. évf. 6. sz. 1938; 195.
  11. ↑ Az Országos Színész Nyugdíjegyesület Bérháza. Tér és Forma. 12. évf. 12. sz. 1939; 229. o.
  12. ↑ A budapesti férfiszabók ipartestületi székházának tervpályázata. Magyar Építőművészet. 10. évf. 1. sz. 1912; 6. o.
  13. ↑ A szombathelyi állami főreáliskola terveire kiírt pályázat. Magyar Építőművészet. 11. évf. 8. sz. 1913; 30. o.
  14. ↑ Török utcai bérház tervpályázata. Magyar Építőművészet. 26. évf. 7-8. sz. 1926; 15. o.
  15. ↑ A győri postaépület tervei. Magyar Építőművészet, 27. évf. 10-12. sz. 1927; 40. o.
  16. ↑ A mezőtúri postaépület tervei. Magyar Építőművészet, 27. évf. 10-12. sz. 1927; 26. o.
  17. ↑ A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata. Magyar Építőművészet. 29. évf. 4. sz. 1929; 24. o.
  18. ↑ A Szabadság tér déli oldala. Magyar Építőművészet. 30. évf. 5-6. sz. 1930; 12. o.
  19. ↑ Budapest városközpont tervpályázata. Tér és Forma. 10. évf. 2-3. sz; 71. o.

Források