Halococcus

Halococcus
Rendszertani besorolás
Domén:	Archaea;
Ország:	Euryarchaeota;
Törzs:	Euryarchaeota;
Osztály:	Halobacteria;
Rend:	Halobacteriales;
Család:	Halobacteriaceae;
Nemzetség:	Halococcus;
Tudományos név
	''Halococcus''; Schoop 1935
Fajok
	H. dombrowskii; H. hamelinii; H. morrhuae; H. qingdaogense; H. saccharolyticus; H. salifodinae; H. thailandensis;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Halococcus témájú rendszertani információt.

A Halococcus a Halobacteriaceae családba tartozó archea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.

Leírása

A Halococcus nembe tartozó élőlények extrém halofil (sókedvelő) szervezetek, mivel magas só szintre van szükségük, néha akár 32% NaCl szükséges az optimális növekedésükhöz. A halofilek főleg szárazföldi magas sótartalmú vizekben találhatóak meg, ahol pigmentjeik (egy rodopszinproteinnek hívott fehérjétől) az üledéket világos színűre színezik. A rodopszinprotein és más fehérjék védik az extrém sótartalmú környezetüktől. Mivel képesek működni magas sótartalmú körülmények között, ezért más hasonló halofil szervezethez hasonlóan hasznosítják az élelmiszeriparban és a bőrápolószerek előállításában is. A potenciális hosszú élettartama miatt egy jó jelölt lehet a világűrben talált élet taxonómiai hasonlóságainak felderítéséhez.

Sejtszerkezet és anyagcsere

Képesek túlélni magas sótartalmú élőhelyen mivel megakadályozzák a citoplazmájuk kiszáradását. Ehhez egy oldott anyagot használnak. Speciális klórpumpáik lehetővé teszik a klorid megtartását fenntartva az ozmotikus egyensúlyukat az élőhelyük sótartalmával. A sejtjeik gömb alakúak, 0,6-1,5 mikrométer hosszúak és szulfatált poliszacharid falúak. Organotróf használ aminosavakat, szerves savakat, vagy szénhidrátokat az energia előállításához. Bizonyos esetekben képesek fotoszintetizálni is.

Ökológia

A nem tagjai magas sótartalmú környezetben élnek, főleg szárazföldi sós vizekben, de előfordulhatnak nagyon sózott talajban vagy ételekben is. Néhány faj pigmentált fehérjéi vörösesre színezik a Holt-tenger és a Nagy-sóstó néhány területét, főleg a növekedési időszak végén. Magas sótartalmú körülmények között nő a legjobban.

Jegyzetek

↑ See the NCBI webpage on Halococcus. Data extracted from the "NCBI taxonomy resources". Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja. Hozzáférés: 2015. május 20.

További információk

Tudományos folyóiratok

Oren A, Ventosa A (2000). "International Committee on Systematic Bacteriology Subcommittee on the taxonomy of Halobacteriaceae. Minutes of the meetings, 16 August 1999, Sydney, Australia". Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 50: 1405–1407. PMID 10843089.
Schoop, G (1935). "Halococcus litoralis, ein obligat halophiler Farbstofflbildner". Deutsche Tierärztliche Wochenschrift. 43: 817–820.

Tudományos könyvek

Gibbons, NE (1974). "Family V. Halobacteriaceae fam. nov.". In RE Buchanan and NE Gibbons, eds. (ed.). Bergey's Manual of Determinative Bacteriology (8th ed.). Baltimore: The Williams & Wilkins Co. ISBN 0-683-01117-0. {{cite book}}: |editor= has generic name (súgó)

Tudományos adatbázisok

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] See the NCBI webpage on Halococcus. Data extracted from the "NCBI taxonomy resources". Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja. Hozzáférés: 2015. május 20.