| Halobacteriaceae | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Halobacteriaceae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Halobacteriaceae témájú kategóriát.
|
A Halobacteriaceae a Halobacteriales rendbe tartozó Archaea család.
Sóval telített vagy majdnem telített vízben élnek. Halofileknek is hívják őket, bár ezt a nevet használják más organizmusokra is, melyek némileg kevésbé koncentrált sós vízben élnek.
Gyakran előfordulnak olyan környezetben, ahol nagy mennyiségű só, nedvesség, valamint szerves anyag elérhető. A bakteriorodopszin pigmentjét használják a fény elnyelésére, ami energiát szolgáltat az ATP előállításához. A baktériumcsalád által használt másik pigment a halorodopszin, ami fotonok hatására kloridionokat pumpál, előállítva a feszültséggradienset és segítve a fényből való energiatermelést. A folyamat nem áll kapcsolatban az elektrontranszportot magába foglaló fotoszintézis más formáival, továbbá a halobaktériumok képtelenek szenet megkötni szén-dioxidból.
A halobaktériumok azért létezhetnek sós környezetben, mert bár aerob organizmusok, de rendelkeznek egy másik módszerrel is a szükséges energia előállítására, melyben fényenergiát használnak fel. A membránjaik egy része lilás színezetű, és retinális pigmentet tartalmaz. Ez lehetővé teszi a protongradiens létrehozását a membránon keresztül, melyet ATP előállítására használnak.
Sejtgépezetük (sejtszervecskék és egyéb alkotórészek) alkalmazkodott a magas sókoncentrációhoz azáltal, hogy töltéssel rendelkező aminosavak vannak a felszínén, amelyek lehetővé teszik a sejtnek hogy megtartsa a vízmolekulákat ezen komponensek körül. Ezeket az aminosavakat, illetve ozmotikus nyomást használnak, hogy kontrollálják a só mennyiségét a sejten belül. Emellett vannak olyan fehérjék a sejt belsejében, amelyek segítik az életben maradásukat a környezetükben. Viszont ezen adaptációk miatt a sejt nagy valószínűséggel szétszakadna az ozmotikus nyomás miatt, ha egy másik, kevésbé sós környezetbe kerülne.
A jelenleg elfogadott rendszertan a List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) listán és az Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI) adatbázisán alapul, a leszármazási fát a 'The All-Species Living Tree' Project 16S rRNA-alapú LTP release 106-e alapján állították össze.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzet:
♠ A törzs megtalálható az Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI) listáján, de hiányzik a List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) listájáról.
{{cite web}}: External link in |publisher= (súgó){{cite web}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó); External link in |publisher= (súgó){{cite web}}: External link in |publisher= (súgó); Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)