Halorhabdus

Halorhabdus
Rendszertani besorolás
Domén:	Archaea;
Ország:	Euryarchaeota;
Törzs:	Euryarchaeota;
Osztály:	Halobacteria;
Rend:	Halobacteriales;
Család:	Halobacteriaceae;
Nemzetség:	Halorhabdus;
Tudományos név
	''Halorhabdus''; Wainø et al. 2000 emend. Antunes et al. 2008
Fajok
	H. tiamatea Antunes et al. 2008; H. utahensis Wainø et al. 2000 (típusfaj);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Halorhabdus témájú rendszertani információt.

A Halorhabdus a Halobacteriaceae családba tartozó archea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.

Leírása

A Halorhabdus utahensis egy motilis, Gram-negatív, extrém halofil (sókedvelő) Archaea. Vörös, kör alakú telepeket alkot. 17 és 55 °C között nő, a növekedéséhez az optimális hőmérséklet 50 °C. Képes az 5.5–8.5 pH tartomány felett is nőni, optimális érték 6.7-7.1 pH. Környezetének optimális sótartalma 27% NaCl, a Halorhabdusnak van az egyik legmagasabb optimális sótartalma az élőlények között. A Halorhabdus utahensis sejtjei extrém pleomorfak, lehet bármilyen a szabálytalan gömbtől, vagy ellipszoidtól, a háromszögig, esetleg bunkó vagy pálcika alakú. A pálcika és az ellipszoid sejtek 2-10 * 0.5-1 µm és 1-2 * 1 µm méretűek, a gömb alakúak körülbelül 1 µm. Csak korlátozott tartományban használ szubsztrátokat a növekedéséhez: glükóz, xilóz és fruktóz. És egyedülállóan nem képes hasznosítani az élesztő kivonatot vagy a peptont. Más anyagok nem ösztönzik a növekedését, belevéve a következő anyagokat: élesztőkivonat, pepton, szerves savak, aminosavak, alkoholok, glikogén, és keményítő.

Genom szerkezete

Genomját 2014 augusztusában szekvenálták. A DNS-nek becsült G+C tartalma 64%.

Ökológia

A Halorhabdus utahensist izolálták a Nagy-Sóstóban, az USA Utah államában.

Jegyzetek

↑ Werner, J (2014. augusztus). "Halorhabdus tiamatea: proteogenomics and glycosidase activity measurements identify the first cultivated euryarchaeon from a deep-sea anoxic brine lake as potential polysaccharide degrader". Environmental Microbiol. 16 (8): 2525–37. doi:10.1111/1462-2920.12393.
↑ See the NCBI webpage on Halorhabdus. Data extracted from the "NCBI taxonomy resources". Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja. Hozzáférés: 2015. június 1.

További információk

Tudományos folyóiratok

Waino M, Tindall BJ, Ingvorsen K (2000). "Halorhabdus utahensis gen. nov., sp. nov., an aerobic, extremely halophilic member of the Archaea from Great Salt Lake, Utah". Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 50: 183–190. doi:10.1099/00207713-50-1-183. PMID 10826803.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Euzeby JP, Boemare NE (2000). "The modern Latin word rhabdus belongs to the feminine gender, inducing necessary corrections according to Rules 65(2),12c(1) and 13b of the Bacteriological Code (1990 Revision)". Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 50 (4): 1691–1692. doi:10.1099/00207713-50-4-1691. PMID 10939678.
Oren A, Ventosa A (2000). "International Committee on Systematic Bacteriology Subcommittee on the taxonomy of Halobacteriaceae. Minutes of the meetings, 16 August 1999, Sydney, Australia". Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 50: 1405–1407. PMID 10843089.

Tudományos könyvek

Gibbons, NE (1974). "Family V. Halobacteriaceae fam. nov.". In RE Buchanan and NE Gibbons, eds. (ed.). Bergey's Manual of Determinative Bacteriology (8th ed.). Baltimore: The Williams & Wilkins Co. {{cite book}}: |editor= has generic name (súgó)

Tudományos adatbázisok

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Werner, J (2014. augusztus). "Halorhabdus tiamatea: proteogenomics and glycosidase activity measurements identify the first cultivated euryarchaeon from a deep-sea anoxic brine lake as potential polysaccharide degrader". Environmental Microbiol. 16 (8): 2525–37. doi:10.1111/1462-2920.12393.

[2] See the NCBI webpage on Halorhabdus. Data extracted from the "NCBI taxonomy resources". Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja. Hozzáférés: 2015. június 1.